Hipotézis, vagy nem, a törökből származtatott mezőgazdasági és állatenyésztési szavak 90%-a "as is" megvan a héberben is. És biztos, hogy nem a héberből vették át a magyarok? 100%. Biztos, hogy a törökök sem onnan? Biztos: bika, göböly, sore, ökör, ... összeszedtem vagy ötvenet.
Mé köll hazudozni, hogy a törökből... amikor egy nyelvész (de legalábbis egy orientalista, azokból is van elég) hétszentség, hogy tudja, hogy ezek a héberben is megvannak! S még a héber sem az eredeti nyelv, nem bizony! Hanem vagy Mezopotámia, vagy:-) - még korábbról - a kárpátnyelv.
Szerintem az arabok által lejegyzett 's.k.l szóalak török közvetéítéssel történhetett, így nem biztos, hogy az eredeti nyelven is pont így hangzott. Eszekel/szekel/székely... Én ném nem tartom annyira lehetetlennek, sőt.
A székelyekkel kapcsolatban, talán a legelfogadottabb nézet. De mint korábban írtam, ez is csak hipotézis. Sajnos nem rendelkezünk semmi konkrétummal, amely megerősítené a székelyek származását.
Thúry József 1898-ban közzétett etimológiájához nyúltak vissza a megoldásért. Thúry felfogása szerint a székely név a török sikil ~ sekil szóból származik, amelynek jelentése ’nemes ember, született nemes, előkelő származású, úr, főrangú’. Így hívták önmagukat az avarok (akiknek utódai a székelyek), szemben a szlávokkal, akiket tat ’földműves, paraszt, falusi, alattvaló’ névvel illettek. A sikil-re vonatkozó adat egyébként csak egy régi török munkában, Seikh Suleiman szótárában található meg (Thúry 1898). A teóriát Németh Gyula támasztotta fel 1935-ben megjelent nagy hatású tanulmányában. Véleménye szerint a sikil-ből való származtatás eleget tesz a hangtani és jelentéstani kritériumoknak. Ami a tartalmát illeti, úgy véli, hogy a „székely itt ’herceget’ jelent, illetőleg a népnév eredetileg annyit jelent, mint »a herceg törzse, a herceg népe«” (Németh 1935, 134).
Az, hogy bennük sejthetjük a székelyek őseit? Sajnos ez is csak hipotézis, mivel semmi konkrét bizonyíték nincs rá. De ha valakinek konkrét bizonyítéka van ezzel kapcsolatban, azt megköszönném, ha felvilágosítana.
(Vámbéry Á., A magyarok eredete, 54-76, és A török faj. 82. s köv. l. - Hunfalvy P., Magyarország Ethn. 141-144, 332-339, 389-394. Roskoschny H., Die Wolga und ihre Zufiüsse. Lipcse, 1887. 12. s köv. l. Arch. Ért. 1892 okt. füz. 311-312. l.)
De, szerintem itt zárjuk ezt le. Szemmel láthatóan nem vagy képes felfogni, hogy mennyire felrúgsz minden netikettet, ami itt, ezen a fórumon elvárt. Nem kell itt egymást szeretni, de aki nem képes egy minimális alapot hozni, mind e-kultúrában, mind szakismeretben, az ne csodálkozzon ha üresfejű tramplinak látják. És még finoman fogalmaztam.
Tudtommal ezt a várat, a kőfaragványai alapján a XIII. század első felére keltezik, vagyis még a tatárjárás előtti időszakra. (Erről Havasi Krisztina írt a Budapest Régiségeiben, ha jól emlékszem, de az eredeti Bertalan Vilmosné által jegyzett publikációk is tatárjárás előttről szólnak emlékeim szerint).
Az persze igaz, hogy a hetvenes években megtalált IV. századi későrómai erődöt használhatták a középkorban, (ez a korábbi katonai tábor és a Duna-part között található), mivel ott találtak középkori lefalazásokat, falmaradványokat, kerámiát stb. Vélhetően ez lehetett Óbudán az első királyi központ, amit majd a XIII. század elején vált fel a másik, alább berakott királyi vár.
Csak jelezni mertem feléd, hogy irritálóan túl sokszor térsz el a témától, magyarázol tudatosan félre mindent és személyeskedsz másokkal. Ha egy klubba szándékozol belépni, akkor illik a klubszabályokhoz alkalmazkodnod. Ez igaz egy tudományos vitánál is. A kocsmai és polidili stílust lehet házon kívül hagyni.
A mai Óbudán nem volt királyi központ, az nem volt főváros.
Imre király 1198-ban ugyan átadta Esztergomot az érseknek, azonban a királyi udvar csak 1249-ben költözött el onnan IV. Béla alatt az új fővárosba, a Montis Pestiensis tetejére épített várba. Mi volt akkor a mai Óbudán?
De például Zsigmond Visegrádon élt, s éppen ő szüntette meg az esztergomi érsek kápolnaispáni* pozícióját, ami nem volt semmi, mert a királyi okleveleket ő zárta le a király pecsétjével. Azaz mindig a király közelében kellett lennie. (Mellékesen a királyi család főpapja és gyóntatója is volt egyben.)
(Még mai körülmények között is strapás lenne a király után szaladozni, ha autópálya lenne is a mai Buda – Esztergom – Székesfehérvár háromszögben kiépítve, nem hogy akkor, s főleg télen!)
Ha legalább egy hajszállal többet koncentrálnátok a logikus gondolkodás alapjaira, mint amennyit a rágalmazáskultúrára, akkor már magadtól is rájöhettél volna, mekkora öngólt lőttél a római erőddel a szomszéd topikban. Olyan alapvető dolgokat is figyelmen kívül hagytok, mint hogy egyáltalán a limes melyik oldalán feküdt a Római Birodalom és melyiken a barbár területek. Részemről köszönöm a belinkelt anyagot, éppen elég érvet szolgáltattál pontosan annak az ellenkezőjére, amit állítani szerettél volna. Nagyon tanulságos volt.
------------------
A logikus gondolkodásod a Csörsz árok léte maga cáfolja.
Hamisitá: " Két fiú, Szem és Kám neve a magyar nyelvben az utódra utal, valaki magja annak utódja! Szem a mag másik neve (búzaszem), és ugyanez Kám neve is,de fordítva! Kám neve fordítva mák, mak(k), vagyis mag! Noé utódai Szem, Kám és Jáfet a vízözönt követően az ismert népek ősapái, egyben a magjai is lettek! A harmadik fiú, Jáfet neve csak a mássalhangzóit figyelembe véve: JáFeT = J_F/V_T (f helyett v, az angol írás is megőrzött ilyen f/v váltást: the wife = a feleség, the wives = a feleségek), vagyis JóVeTő (mag)".
Na látod, pontosan ezért hiteltelen a magyar történelem, mert a megcsontosodott finnugristák még mindig ott ülnek székeikben, igaz lassan csak csontvázként!:-)))
