Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2133

„A mezők nem terjednek  sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.”

 

Ez eddig világos.

Ha azonban  nem a mezők terjednek, hanem a tér gyarapodik, akkor az magával viszi a mezőket is? Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni? Akkor is végtelen marad nem?

Előzmény: Construkt (2132)
Construkt Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2132

"Tehát . . . a tér . . . tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok . . . terjedését.”

Kérdésem az, ha van üres tér, ami tele van mezőkkel, akkor a mezők önmagukban terjednek, mert a tér már tele van velük?"

 

A mezők nem terjednek  sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.

Előzmény: őszszakál (2130)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 -1 0 2131

Ez úgy hülyeség, ahogy van.

Előzmény: őszszakál (2130)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2130

„Amikor egy elektromosan töltött részecske felgyorsul vagy oszcillál,

elektromágneses hullámokat generál, amelyek fotonként terjednek kifelé.

Ezek a fotonok energiát és lendületet hordoznak,

és korlátlan ideig képesek áthaladni a tér vákuumán,

amíg el nem nyelődnek vagy kölcsönhatásba lépnek az anyaggal.

 

Tehát, bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,

tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok

vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.”

 

Ebben az idézetben szerepel a tér megnevezés, ami tele van elektromágneses mezővel. Kérdésem az, ha van üres tér, ami tele van mezőkkel, akkor a mezők önmagukban terjednek, mert a tér már tele van velük? Ha a vákuum tér telítve van, akkor a (gyorsuló) kitágulása során is telítve van? Egy telített halmaz, csak egy körülötte lévő üres halmazba tud terjeszkedni, kitágulni, mert ott van HELY. Nem lenne célszerű elválasztani a tér, a mező, és a hely fogalmakat, a szerint, hogy melyik az alapvetőbb, melyik volt előbb, vagy van öröktől fogva?;-)

Előzmény: őszszakál (2128)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2129

Már kezdtek ti is rácsavarodni Bölcs Árnyék butaságaira. 

Előzmény: őszszakál (2128)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2128

„Tehát, hogy közvetlenül válaszoljak kérdésére,
az elektromágneses mező nem semmi kézzelfoghatóból vagy anyagból áll.
Ez az univerzum egyik alapvető aspektusa,
amely töltött részecskék kölcsönhatásaiból származik,
és áthatja az egész teret.”

 

Ez a fenti megállapítás, a ChatGPT, szajkózása?

Nekem is van egy kérdésem. Amennyiben a töltött elemi részecskékből származik az EM mező, akkor melyik volt előbb? (tyúk, vagy a tojás?) A másik kérdésem az, ha a kvantált mezőből, a fotonokból elemi részecske keletkezik, méghozzá párosával, akkor melyik volt az alapvetőbb, az elsődleges megnyilvánult? Az EM mező, vagy a töltött elemi részecskék? Erre tud válaszolni a „papagáj”?

Előzmény: drx65 (2125)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2127

Ha megvizsgáljuk a relativitáselmélet fejlődését, olyasmit tapasztalunk, amely a hanyatló elméletek sajátossága. Nevezetesen, hogy egyre több és több kiegészítő alapelvvel kell megtámogatni ahhoz, hogy állva maradjon. 

 

A relativitáselmélet eredeti alapgondolata az volt, hogy éter nem létezik. Ebből Einstein 2 posztulátumot állított fel: 

- nincs kitüntetett rendszer, minden rendszer egyenértékű (relativitási elv)

- a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi (fénysebesség állandóságának elve)

 

Ezt a 2 elvet hamarosan bővíteni kellett, azzal, hogy a fénysebességet csak megközelíteni lehet, de elérni nem.  Erre azért volt szükség, mert fénysebesség felett az egész relativitáselmélet értelmetlenné válik. Így a 2 hibás elv mellé csatlakozott egy harmadik. Immár 3 lett az alapelvek száma. 

 

Ezután jött a negyedik kiegészítő elv, amely szerint a világ 4 dimenziós. Ez már 4 alapelv.

 

Mivel az étert száműzte Einstein, ezért kitalálta, hogy a fény fotonokból áll, amelyek mindig fénysebességgel haladnak. Így az éterre nem lenne szükség, mert a fotonok, mint részecskék közeg nélkül, önmagukban is képesek mozogni. Ez már az 5. kiegészítő elv. 

 

Igen ám, de akkor elérhető a fénysebesség, ezért azt is alapelvvé kellett tenni, hogy a fénysebesség mégiscsak elérhető, de csak a fotonok számára. Ez a 6. toldozgatása a relativitáselméletnek. 

 

De még ezt sem volt elég, mert ha a fotonrészecskék elérhetik a fénysebességet, és mindenhez képesek fénysebességgel haladnak, akkor bármelyik test szintén fénysebességgel haladna a fotonhoz viszonyítva. Ezért be kellett suszterolni az elméletbe még egy 7. kiegészítést is, amely szerint a fotonhoz nem szabad viszonyítani, vagyis a fotonhoz nem szabad koordinátarendszert kötni. 

 

Így a relativitáselméletbe egyre több és több idegen segéd-hipotézist tuszkoltak be, ami nagyon jól mutatja, hogy milyen messze vagyunk már attól, hogy a relativitáselmélet 2 alapfeltevésre épülő elmélet.

Másrészt pedig az elmélet egyik alapelve sem helytálló. Mert:

 

- nem igaz, hogy nincs fényközeg, mert akkor nem terjedne a fény 

- nem igaz a relativitási elv

- a fénysebesség elérhető és túlszárnyalható

- nem igaz a fénysebesség állandósága (rendszerfüggetlensége)

- a világ nem 4, hanem 3 térdimenzióval rendelkezik

- a fény nem fotonokból áll, hanem hullámokból

- értelmetlen megtiltani, hogy a mozgás bármihez viszonyítható legyen

 

 

Mindezek miatt a relativitáselmélet egy áltudományos elmélet, amelyet csak mesterségesen tudnak életben tartani. Megérett arra, hogy egy új elmélet váltsa fel. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2126

"unalmas játék..."

 

Ezt én előre megmondtam volna neked. 

 

Előzmény: drx65 (2125)
drx65 Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2125

('provokálni' prúbáltam a ChatGPT-t... ;)

Ez az elmélet > https://www.duelun.com/home < jobb mint a relativitás elmélet !
(This theory > https://www.duelun.com/home < is better than the theory of relativity!)

 


ChatGPT
Az OpenAI által kifejlesztett mesterséges intelligenciaként
nem támogatok és nem hirdetek bizonyos elméleteket vagy webhelyeket.

 

Egy tudományos elmélet érvényességének vagy felsőbbrendűségének értékelése
szigorú vizsgálatot, tesztelést és szakértői értékelést igényel a tudományos közösségen belül.


Úgy tűnik, hogy az Ön által említett elmélet a „duelun.com” nevű webhelyhez kapcsolódik,
de további kontextus vagy részletek nélkül nem tudom értékelni annak érdemeit.

A tudományban az elméleteket az alapján ítélik meg,
hogy képesek-e megmagyarázni a megfigyeléseket, pontos előrejelzéseket készíteni,
és empirikus bizonyítékokon és logikai konzisztencián keresztül ellenállni a vizsgálatnak.


Az Albert Einstein által kidolgozott relativitáselméletet az elmúlt évszázad során
számos kísérlettel és megfigyeléssel alaposan tesztelték és megerősítették.
A modern fizika sarokkövévé vált, betekintést nyújtva a tér, az idő, a gravitáció természetébe
és a tárgyak nagy sebességű viselkedésébe.


Ha vannak alternatív elméletek, akkor hasonló vizsgálaton és tesztelésen kell átesni,
hogy megállapítsák hitelességüket és felsőbbrendűségüket a meglévő elméletekkel szemben.
A tudósok a bizonyítékok, a matematikai szigor és a jelenségek
széles körének magyarázatára való képességük alapján értékelik az elméleteket.
A tudományos módszer végső soron empirikus bizonyítékokra és kritikai vizsgálatokra támaszkodik,
hogy elősegítse a természeti világ megértését.

 


Szóval nincs itt semmiféle "intelligencia" (legfeljebb azon emberek intelligenciájának 'nyoma',
akik beprogramozták ezt a 'kereső-robotot', hogy mikor, milyen helyzetben,
hogyan KELL válaszolnia... de elemző, kritikus gondolkodás, érvelési képesség - nuku !)
csak a 'szajkó', 'papagály' effektus...
(unalmas játék...)
;-/

Előzmény: drx65 (2124)
drx65 Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2124

('beszélgettem' a ChatGPT-vel erről... ;)
;-)

 

 

"A relativitáselmélet a Michelson-Morley kísérlet
hibás értelmezése következményeként jött létre.
Einstein a kísérletből fiatalon arra következtetett, hogy éter,
vagyis fényközeg nem létezik.
A fény az üres semminek a hullámzása.
Erre a hibás kiinduló alapra épült a relativitáselmélet.
Ezt a tévedését Einstein 15 év múlva felülbírálta,
és azt írta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell,
mert nélküle nem terjedne s fény.
Vagyis beismerte, hogy

a relativitáselméletnek meg sem kellett volna születnie,
ha helyesen értelmezi az MM kísérletet.
Tehát a relativitáselméletet

egy feleslegesen megszületett áltudományos elmélet,
amely egy olyan probléma megoldására készült,
amely valójában nem is létezett soha."

 

The theory of relativity is the Michelson-Morley experiment
was created as a result of his misinterpretation.
Einstein deduced from the experiment at a young age that ether,
that is, there is no light medium.

Light is the ripple of empty nothingness.

The theory of relativity was built on this faulty starting point.

This mistake was overruled by Einstein 15 years later,

and wrote that ether must still exist,
because without it, light would not spread.
In other words,
he admitted that the theory of relativity should never have been born,

if you interpret the MM experiment correctly.

So, the theory of relativity is a pseudo-scientific theory created unnecessarily,

designed to solve a problem
which actually never existed.


ChatGPT
The claims you've presented regarding the theory of relativity

and its relationship to the Michelson-Morley
experiment are not accurate. Let's address them point by point:

Misinterpretation of Michelson-Morley experiment:

The Michelson-Morley experiment was conducted in 1887
to detect the motion of the Earth through the luminiferous ether,

a hypothetical medium thought to be necessary
for the propagation of light waves. The experiment yielded a null result,

meaning it did not detect any significant
difference in the speed of light in different directions,

contrary to what was expected based on the ether theory.
This result was not a misinterpretation but rather

a significant experimental observation that challenged the
prevailing understanding of light and motion at the time.

Einstein's deduction: Einstein did not deduce

from the Michelson-Morley experiment that there is no ether.
Instead, he used the null result of the experiment as one of the motivations

for developing his theory of special relativity.

In special relativity, Einstein proposed that the laws of physics

are the same in all inertial frames of
reference and that the speed of light is constant for all observers,

regardless of their relative motion. This theory
revolutionized our understanding of space, time, and the nature of light.

 

Ripple of empty nothingness:

This phrase seems to suggest a misunderstanding of the nature of light and the vacuum of space.

Light is not a ripple of empty nothingness; it is an electromagnetic wave

that can propagate through a vacuum.

The theory of relativity provides a framework for understanding

the behavior of light and other fundamental aspects of the universe.

Faulty starting point:

The Michelson-Morley experiment's null result did not invalidate the theory of relativity;
instead, it led to the development of a more accurate

and comprehensive understanding of space and time.
Einstein's theory of relativity has been extensively tested

and confirmed through numerous experiments and
observations over the past century.

It is one of the most successful and well-supported theories in physics.

Einstein's later view on ether: Einstein's views on the ether evolved over time.

While he initially rejected the concept of ether in the context of special relativity,

he later considered the possibility of a different kind of ether
in the context of his later work on general relativity.

However, this ether is not the same as the luminiferous
ether proposed in classical physics.

In conclusion, the theory of relativity is not a pseudo-scientific theory,

and it was not created unnecessarily.

It is a fundamental theory that has been extensively validated by experimental evidence

and has revolutionized our understanding of the universe.

While the Michelson-Morley experiment played a crucial role in its development,
it did not invalidate the theory but rather spurred further investigation

and refinement of our understanding of space, time, and light.


Az Ön által a relativitáselméletre
és a Michelson-Morley-kísérlethez való viszonyára
vonatkozó állítások nem pontosak.
Foglalkozzunk velük pontról pontra:

A Michelson-Morley-kísérlet félreértelmezése:
A Michelson-Morley-kísérletet 1887-ben végezték

a Föld mozgásának kimutatására a világító éteren keresztül,
amely feltételezett közeg a fényhullámok terjedéséhez szükséges.

A kísérlet nulla eredményt hozott, vagyis az éterelmélet alapján várttal ellentétben

nem mutatott ki szignifikáns különbséget a különböző irányú fénysebességben.

Ez az eredmény nem félreértelmezés volt, hanem egy jelentős kísérleti megfigyelés,

amely megkérdőjelezte a fény és a mozgás akkoriban uralkodó felfogását.

Einstein következtetése: Einstein a Michelson-Morley-kísérletből

nem azt a következtetést vonta le, hogy nincs éter.

Ehelyett a kísérlet nulla eredményét használta

a speciális relativitáselmélet kidolgozásának egyik motivációjaként.

A speciális relativitáselméletben Einstein azt javasolta, hogy

a fizika törvényei minden tehetetlenségi vonatkoztatási rendszerben azonosak,

és hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára állandó, relatív mozgásától függetlenül.

Ez az elmélet forradalmasította a tér, az idő és a fény természetének megértését.

Az üres semmi hullámzása:

Ez a kifejezés a fény természetének és a tér vákuumának félreértésére utal.

A fény nem az üres semmi hullámzása; ez egy elektromágneses hullám,

amely vákuumon keresztül terjedhet.

A relativitáselmélet keretet ad a fény viselkedésének

és a világegyetem egyéb alapvető aspektusainak megértéséhez.

Hibás kiindulópont:

A Michelson-Morley-kísérlet nulleredménye nem érvénytelenítette a relativitáselméletet;
ehelyett a tér és idő pontosabb és átfogóbb megértésének kialakulásához vezetett.

Einstein relativitáselméletét az elmúlt évszázad során számos kísérlettel és megfigyeléssel

alaposan tesztelték és megerősítették.

A fizika egyik legsikeresebb és legtámogatottabb elmélete.

Einstein későbbi véleménye az éterről:

Einstein éterről alkotott nézetei idővel fejlődtek.

Míg kezdetben elvetette az éter fogalmát a speciális relativitáselmélet összefüggésében,

később az általános relativitáselméletről írt munkáival összefüggésben

fontolóra vette egy másfajta éter lehetőségét.

Ez az éter azonban nem azonos a klasszikus fizikában javasolt világító éterrel.

 

Összefoglalva, a relativitáselmélet nem áltudományos elmélet, és nem is szükségtelenül jött létre.

Ez egy alapvető elmélet, amelyet kísérleti bizonyítékok széles körben igazoltak,

és forradalmasította az univerzum megértését.

Míg a Michelson-Morley-kísérlet döntő szerepet játszott a kidolgozásában,

nem érvénytelenítette az elméletet, hanem

a tér, az idő és a fény megértésének további vizsgálatára és finomítására ösztönzött.

 

********

Lehetséges hullámzás, hullám hordozó közeg nélkül ?
(Is it possible to wave without a wave-carrying medium?)

 

Yes, it is possible for waves to propagate without a medium to carry them.

This concept might seem counterintuitive based

on our everyday experiences with waves such as sound waves traveling through air

or water waves moving across a surface.

However, in certain types of waves, particularly electromagnetic waves like light,

waves can propagate through a vacuum without requiring a physical medium.

Electromagnetic waves, including light, consist of oscillating electric and magnetic fields.

According to Maxwell's equations, which describe the behavior of electric and magnetic fields,

these waves can propagate through empty space.

In the case of light, for example, it travels through

the vacuum of space from the Sun to the Earth without the need for a medium to carry it.

 

This is a key aspect of Einstein's theory of relativity, particularly special relativity,

which posits that the speed of light is constant for all observers regardless of their motion

relative to the source of light.

The absence of a medium to carry light waves played a significant role

in the development of this theory, challenging previous
conceptions about the nature of light and motion.


Igen, a hullámok terjedhetnek anélkül, hogy közeg hordozná őket.
Ez az elképzelés ellentmondásosnak tűnhet az olyan hullámokkal kapcsolatos
mindennapi tapasztalataink alapján, mint a levegőben áthaladó hanghullámok
vagy a felületen áthaladó vízhullámok.
Azonban bizonyos típusú hullámokban, különösen az elektromágneses hullámokban,
például a fényben, a hullámok terjedhetnek a vákuumban anélkül,

hogy fizikai közegre lenne szükség.


Az elektromágneses hullámok, beleértve a fényt is,

rezgő elektromos és mágneses mezőkből állnak.
A Maxwell-egyenletek szerint,

amelyek az elektromos és mágneses mezők viselkedését írják le,
ezek a hullámok terjedhetnek az üres térben.
A fény esetében például az űr vákuumán keresztül jut el a Naptól a Földig anélkül,
hogy hordozóra lenne szüksége.


Ez Einstein relativitáselméletének kulcsfontosságú aspektusa,
különösen a speciális relativitáselméletben,
amely azt feltételezi, hogy a fény sebessége minden megfigyelő számára állandó,
függetlenül a fényforráshoz viszonyított mozgásától.
A fényhullámokat hordozó közeg hiánya
jelentős szerepet játszott ennek az elméletnek a kidolgozásában,
megkérdőjelezve a fény és a mozgás természetével kapcsolatos korábbi elképzeléseket.

 

********
Ha a fény nulla nyugalmi tömegű, akkor miért nem végtelen sebességű ?
(If light has zero rest mass, why doesn't it have infinite speed?)

 

... Ahogy egy tárgy megközelíti a fénysebességet, a relativisztikus tömege növekszik,
és több energiára van szüksége a gyorsulásához.
A speciális relativitáselmélet szerint, amikor egy tömegű objektum megközelíti a fénysebességet,
a relativisztikus tömege a végtelenhez közelít, ami lehetetlenné teszi a fénysebesség elérését vagy túllépését.


A fény tömeg nélküli részecskéiből, úgynevezett fotonokból áll,

és mindig fénysebességgel halad, mivel nincs nyugalmi tömege.
A fotonok nem tapasztalják a relativisztikus tömegnövekedés

vagy a tehetetlenség hatását, ahogy gyorsulnak.

Így bár a fénynek nincs végtelen sebessége,

vákuumban a lehető legnagyobb sebességgel halad,
ami maga a fény sebessége.

 

(tehát ha a 'semmit' megmozgatjuk, akkor abből 'valami' lesz,
 de olyan 'valami' amire nem érvényesek a másfele 'rendes' valamikre
 jellemző tulajdonságok... !
"A fotonok nem tapasztalják
 a relativisztikus tömegnövekedés vagy a tehetetlenség hatását,
 ahogy gyorsulnak.")
;-/

 

********
Ha fénynek van tömege, az miből van, ha a tér üres ?
(If light has mass, what is it made of if space is empty?)

 

 

ChatGPT

 

A fény elektromágneses sugárzás formájában tömeg nélküli részecskékből áll,

amelyeket fotonoknak neveznek.
A fotonok olyan elemi részecskék, amelyek az elektromágneses erő hordozói.

Annak ellenére, hogy energiájuk és lendületük van, a fotonok nyugalmi tömege nulla.

Vákuumban, ahol nincs anyag, a fény továbbra is terjedhet,
mert nincs szükség közegre az áthaladásához.

Ez az elektromágneses hullámok alapvető aspektusa, beleértve a fényt is.

Ahelyett, hogy olyan anyagi közegre lenne szükség, mint a hanghullámok vagy a vízhullámok,

az elektromágneses hullámok terjedhetnek az egész teret átható elektromágneses mezőn keresztül.

Az elektromágneses tér az univerzum alapvető aspektusa,

és mindenhol létezik, még az üres térnek is felfogható helyen is.

 

 

Amikor egy elektromosan töltött részecske felgyorsul vagy oszcillál,

elektromágneses hullámokat generál, amelyek fotonként terjednek kifelé.

Ezek a fotonok energiát és lendületet hordoznak,

és korlátlan ideig képesek áthaladni a tér vákuumán,

amíg el nem nyelődnek vagy kölcsönhatásba lépnek az anyaggal.

 

Tehát, bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,

tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok

vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.

 

*******
Azt írtad: bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,

tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi

a fény hullámok vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.

De akkor az elektromágneses mező miből van ?
A "semmiből" ?!

 

You wrote: although space may appear empty on a macroscopic scale,
it is filled with an electromagnetic field that allows light to travel in the form of waves
or particles called photons.

But what is the electromagnetic field made of?

From nothing" ?!

 

 

 

ChatGPT

Az elektromágneses tér a fizika egyik alapvető fogalma,
amely leírja az elektromosan töltött részecskék közötti alapvető kölcsönhatást.
A hagyományos értelemben vett semmiből nem készült.
Ehelyett magának a térnek a tulajdonsága.


A kvantumtérelméletben, amely az alapvető erőket és részecskéket leíró elméleti keret,
a mezők olyan alapvető entitások, amelyek áthatják az egész teret és időt.
Nem állnak semmi kézzelfoghatóból, hanem inkább az univerzum mögöttes szerkezetét képviselik.


Az elektromágneses mező töltött részecskék,

például elektronok és protonok kölcsönhatásaiból származik.
Ezek a részecskék mozgásuk vagy gyorsulásuk során elektromos és mágneses teret hoznak létre.
Az elektromágneses mező kvantált, ami azt jelenti,

hogy fotonoknak nevezett diszkrét egységekből áll.
A fotonok az elektromágneses erő hordozói,

és felelősek az elektromágneses sugárzás átviteléért,
beleértve a fényt is.


Tehát, hogy közvetlenül válaszoljak kérdésére,
az elektromágneses mező nem semmi kézzelfoghatóból vagy anyagból áll.
Ez az univerzum egyik alapvető aspektusa,
amely töltött részecskék kölcsönhatásaiból származik,
és áthatja az egész teret.

 

///////

 

Tehát -'a ChatGPT szerint...'- az elektromágneses mező az univerzum egyik alapvető aspektusa.


Szerintem ez nem egy "mesterséges intelligencia", hanem egy 'szajkó', egy 'papagály'....
;-/

 

Akkor inkább a cseik, Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe)...
;-)

Előzmény: destrukt (2123)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2123

A relativitáselmélet a Michelson-Morley kísérlet hibás értelmezése következményeként jött létre. 

Einstein a kísérletből fiatalon arra következtetett, hogy éter, vagyis fényközeg nem létezik. A fény az üres semminek a hullámzása. Erre a hibás kiinduló alapra épült a relativitáselmélet. 

 

Ezt a tévedését Einstein 15 év múlva felülbírálta, és azt írta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell, mert nélküle nem terjedne s fény. Vagyis beismerte, hogy a relativitáselméletnek meg sem kellett volna születnie, ha helyesen értelmezi az MM kísérletet. 

 

Tehát a relativitáselméletet egy feleslegesen megszületett áltudományos elmélet, amely egy olyan probléma megoldására készült, amely valójában nem is létezett soha. 

 

 

destrukt Creative Commons License 2024.03.29 -2 0 2122

MI atyánkra gondolsz?

Előzmény: drx65 (2121)
drx65 Creative Commons License 2024.03.29 0 0 2121

"Te nagyon jól tudod, hogy
 olyan elméletet nem engednek megjelenni lektorált szakfolyóiratban,
 és aztán tudományos konferenciákon ismertetni sem hagyják,
 amelyik a jelenlegi einsteini relativista fizika alapjait kérdőjelezik meg.
 Mert a lektorok Einstein követői.
 Tehát ez nem valóságos lehetőség.
 Ezért kell más helyeket keresni.
 Itt is már több lehetőség említésre került."

 

Pl. az ú.n. MI is... ?!
;-)

 

Ki kellene próbálni, hogy
-leegyszerűsített/átalakított..?! formában-
olyan kérdéseket feltenni az MI-nek,
amelyek az 'elemi logika' szerint,
'kiadják', hogy a rel.elm. 'logikai állításaiban'
van-e 'logikai lyuk', vagy valami más logikai hiba...

 

Mivel az MI (elvileg) érzelem/érdek-mentes 'tiszta logika',

ezért egy jól megfogalmazott!, direkt vagy 'bujtatott'
'ellenőrző' kérdés(-ek)kel kideríthető, hogy
'hányadán' állunk a rel.elm-el... !
;-)

 

(hacsak nincs már 'eleve' 'bedrótozva' az MI-be
a re.elm. 'védelme', mint ahogy bizonyos más
'szempontok' is - mint ahogy az már kiderült..
Pl. egy videóban elmondta valaki, hogy arra kérték az MI-t,
hogy írjon néhány mondatos 'dicsőítést' D. Trump-ról.
Erre az MI azt válaszolta, hogy: 'nem foglalkozik politikával'.
Ezután -közvetlenül!- azt kérték tőle, hogy
írjon néhány mondatos 'dicsőítést' Biden-ről.
Ez már gond nélkül ment neki...)
;-/

Előzmény: destrukt (2109)
drx65 Creative Commons License 2024.03.29 0 1 2120

"Másrészt viszont éppen a "géniusz" IQ értékem és az egészen széles spektrumú tárgyi tudásom
 (ami jó része persze csak ismeretterjesztő szintű) alapján nagyon jól tudom,
 hogy mennyire nehéz igazán új HELYES ötletet találni:
 a triviális helyes ötleteket már megtalálták előttünk, a maradék meg olyan komplex,
 hogy tudatlan fórumhuszár szinte biztosan nem botolhat bele,
 hiszen a "vak tyúk is talál szemet" dolog nem általános szabály."

 

"nagyon jól tudom, hogy mennyire nehéz igazán új HELYES ötletet találni"

 

"ötletet találni"... ???

 

Hmm... 'érdekes' elképzeléseid vannak a kreativitásról... !
Én még sohasem 'kerestem' ötleteket, ezért soha nem is "találtam":
mindig 'csak úgy', 'jött' ! Váratlanul, kiszámíthatatlanul.
(10-ből 8x biciklizés közben 'ugrik be', a maradék 2 meg a 'budin'.. ;)
De akkor úgy, hogy 'kész az egész a fejembe', és már csak
'nézni kell a kész mozit', hogy mi hogyan 'kapcsolódik' - és miért !
Egyáltalán nem volt 'erőltetett' dolog egy sem,
csak megnéztem/megláttam a problémát (amit néha mások nem... ;)
és aztán egyszer, később: 'ding!', ott volt készen a tudatomban
a kész megoldás, és enyhe mosollyal szemléltem,
milyen jól 'összerakta' valaki...
;-)

 

(de ha utánaolvasol feltalálók életrajzában, vagy a kreatív szellemi folyamat
pszichológiájával foglalkozó szakkönyvekben, azok is ezt írják le,
és nem azt, hogy: "nehéz igazán új HELYES ötletet találni" ;)
;-/

 

Itt van néhány 'találmány-lehetőség-körül-írás' az 'egyszerűbbek' közül,
abból a harminc-valahányból amit 'anno' a 'fénykoromban' leírtam,
és ami most eszembe jut közülük...
(ma már nem 'foglalkozom' velük: d-jenek meg, találják ki maguknak ha kell..!)
Persze tudom te 'kedves' Elminster Aumar ezekre is azt fogd mondani,
-bármi egyszerűek is...-, hogy:

 

"De ahogy megfigyeltem, a "vadonánsúj saját elképzelések"

 gyakorlatilag mindegyike hibás tűzrevaló szemét.
 Azért az, mert olyasvalaki találta ki, aki nem ismeri

 és nem érti az eddig felhalmozott ismeretanyagot,
 és csak szabadfogású fantáziálást végez úgy,

 hogy logikai képességekben is erősen kihívásokkal küzd."

 

..de azért csak leírom, hátha 'meggyőző' lesz a 'körül-írás', hogy elhidd:
 azért csak van itt 'valami kevés' a 'tarsolyban'...
;-/

 

- egy olyan 'valamibe épített más-valami', amihez hasonlót -évszaktól függően-
  ma is sokat láthatunk az utcán, és az emberek egyik fele kedvelné (mert 'megvédi' őket.. ;),
  a másik fele viszont 'kib.ul rühellné' - ha másnak van..!
  (nem sokba kerülne.. ;)
   ;-)


- egy olyan telefon applikáció, amit az emberek kb. 80%-a
  nagy megelégedéssel használna nap-mint-nap (20%-a nem használná.. ;),
  de sok multinak 'nem tetszene'...


- egy másik telefon zenei applikáció, ami nagyon tetszene az embereknek,
  de 'az artisjus' 'megfojtaná'...


- egy olyan -nem mai elven!- 'látó' targonca, amely bár 'viszonylag elég rövidlátó',
  de mégsem megy neki senkinek, 'belát a kanyarba'!, sőt, esetenként
  még a szállított raklap termék mögé is... (és még a beszédből is ért,
  bár ez az 'átlag targoncás' párezer-szavas szókincsével nem nagy 'trúváj' ;)


- egy új elven működő 'neurochip' elve (nem 'bio', 'szilárdtest alapú' !)
  /na jó, ez már nem a legegyszerűbbek közül való, elég is lesz.../
  ;-)


(te is írhatsz kedves Elminster Aumar kettőt-hármat... ;)
;-)

 


A 'hazai'/itteni-gyarmati környezet nem arra van 'beállítva', hogy
'feltalálóbarát', originálisan! új innovatív támogató legyen.

Pl. D-Koreában 100x több az egyéni és kisvállalati találmány bejelentések száma mint M.o-on.

Miért?!

A D-Koreai emberek 100x 'találékonyabbak' mint a magyar emberek ?!

Egy frászt !

A D-Koreai szabadalmi törvények, és a támogatások mások - de naggyon !

M.o-i feltalálói 'körülményeket' a 'kukába', és a D-Koreai feltalálói 'körülményeket' a helyére !
Lenne eredmény !
(de az nem lenne jó a kizsákmányolóinknak, kiszipolyozóinknak...)
;-)

Előzmény: Elminster Aumar (2101)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.29 0 0 2119

Ugye, nem érted az idézőjelek nyelvtani szerepét? Ezen nem csodálkozom.

 

A "szabadon" nem ugyanazt jelenti, mint a szabadon. A különbség az idézőjelekben van! Az ad jelentésmódosítást, esetünkben azt hogy komoly akadályozó kritériumok teljesítésének elvárása nélkül nagyjából szabadon. Az arXi-en van néhány feltétel, de ezek könnyen teljesíthetőek ahhoz képest, hogy milyen nehéz mondjuk a Science-ben megjelentetni egy tanulmányt.

Előzmény: destrukt (2118)
destrukt Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2118

Kiderült, hogy hazudtál, és most megpróbálod elterelni a figyelmet?

Ez is sokat elmond rólad. 

Előzmény: Elminster Aumar (2117)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.28 -1 0 2117

Igazából nem ide tartozik, de egy kiváló példa arra, hogy hogyan kell egy tudományos eredményt a hozzáértő közösséggel ismertetni:

https://telex.hu/techtud/2024/03/28/hosszu-tavu-memoria-agy-idegsejtek-kodolas-emlekek-buzsaki-gyorgy

A magyar kutatók a Science szaklapba nyomták be a tanulmányukat, és lám, már a hírportálok is erről cikkeznek.

 

A tudományos haladás így működik, és nem úgy ahogy az itt vergődő inkompetens szerencsétlenek elképzelik.

destrukt Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2116

Fogalmad sincs az egészről.

Látszik, hogy itt soha nem publikáltál.

 

Ahová "szabadon" felteheted a publikációt az a viXra.

Ez éppen azért jött létre, mert az arXiv kő keményen lektorált hely, ahol szinte lehetetlen kívülállónak publikálni.

 

De neked ezt úgyis hiába magyarázom.  

 

 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (2114)
destrukt Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2115

Mielőtt egy okos ember harcba száll, felderíti a lehetőségeket és az akadályokat. Majd ezek ismeretében készíti el a haditervet. 

Mi értelme lenne  nekimenni fejjel a falnak, amikor a fal meg is kerülhető?

 

Gyula bá fejjel ment a falnak, és mi lett az eredménye?

Azon kívül, hogy néhányunk tiszteletét kivívta, szinte semmit sem ért el.

Az ő esetéből is sokat lehet tanulni.  

Előzmény: őszszakál (2113)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.28 -1 0 2114

"Ha ismernéd pl. az arxiv szabályzatát,"

 

Höhöhöhö...

Ez jó!

 

Kedves fogalmatlan barátom! Az arxiv NEM LEKTORÁLT szakfolyóirat, hanem ún. preprint szerver. Olyan hely, ahová a publikációra beküldött anyagodat felrakhatod "szabadon" még azelőtt, hogy a lektorok bút vagy bát mondtak volna róla.

Az arxiv megjelenést követően - legalábbis aki ad a tudományos renoméjára - illik valami neves szaklapba is benyomni a tanulmányt, mert csak akkortól számít valódi publikációnak.

Előzmény: destrukt (2111)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2113

Majd amikor lerántod róla a láthatatlanná tévő leplet? (közeleg már az apokalipszis négy lovasa)

Előzmény: destrukt (2110)
gépeszű Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2112

szuperfizikus, ez csak a te önigazoló silány kapaszkodód.

 

Egyetlen, önmagában kizáró ok van a közlés engedélyezéskor: az illető nem érti a fogalmakat, amiket használ. Nálad a fogalomértés (a fizikában) nem is értelmezhető. Mint botfülűnél sem a hangzás.

 

Ezt te is tudod jól. Egyetlen sikerélményforrásod az imitáció: leírsz valamit, és azt képzeled hozzá, hogy leírtál valamit.

Előzmény: destrukt (2109)
destrukt Creative Commons License 2024.03.28 -1 1 2111

"Ha valaki azt akarja, hogy az ötletét a HOZZÁÉRTŐK komolyan vegyék, akkor bizony lektorált szakfolyóiratban publikálja, és aztán tudományos konferenciákon ismerteti."

 

Ha ismernéd pl. az arxiv szabályzatát, akkor tudnád, hogy oda nem lehet cikket küldeni, csak ha van ajánlód, aki már publikált ott. De az ajánlónak ismernie kell téged, ismerni kell a cikked tartalmát, és jótállni érted és a cikkért. 

Itt már meg is bukott az a publikáló, aki nem az einsteini butaságokat magasztalja az egekig. 

De az is benne van a szabályzatban, hogy ha az ajánlód melléfog, és olyan cikket ajánl, amelyet nem lett volna szabad, akkor az ajánlód is kitiltható az arxiv-ról. 

Így biztosítva van, hogy csakis einsteinista cikkek jelenhessenek meg. 

Előzmény: Elminster Aumar (2106)
destrukt Creative Commons License 2024.03.28 0 0 2110

Majd ezt is fel fogom használni, ne aggódj. 

Előzmény: Elminster Aumar (2108)
destrukt Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2109

Folyamatosan butaságot beszélsz.

Te nagyon jól tudod, hogy olyan elméletet nem engednek megjelenni lektorált szakfolyóiratban, és aztán tudományos konferenciákon ismertetni sem hagyják, amelyik a jelenlegi einsteini relativista fizika alapjait kérdőjelezik meg. Mert a lektorok Einstein követői. Tehát ez nem valóságos lehetőség. 

Ezért kell más helyeket keresni. 

Itt is már több lehetőség említésre került.

Vagyis vannak lehetőségek, a legnagyobb bánatotokra. 

 

Előzmény: Elminster Aumar (2106)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.28 -1 0 2108

"És én sem itt fogom."

 

Hanem itt: http://szuperfizika.blogspot.com/

 

"Szuperfizika

Egy vadonatúj fizikai elmélet, amely a modern fizika után következik.

Nincs bejegyzés az oldalon."

Előzmény: destrukt (2105)
gépeszű Creative Commons License 2024.03.28 -1 0 2107

szuperfizikus, a te "nyilvánosságod" nem létezik.

 

Helyette van ez a nyomorúságod, valahányszoir leülsz a monitorod elé.

Előzmény: destrukt (2105)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.28 -1 0 2106

"Cseik nem a fórumon dobta be, hanem egy saját weblapon hozta nyilvánosságra az elméletét.

Szász Gyula is."

 

Gondolom nem tudsz róla, hogy a "saját weblap" se számít hivatalos tudományos publikálásnak?

Még a sajátkiadású könyv is a határon billeg.

 

Ha valaki azt akarja, hogy az ötletét a HOZZÁÉRTŐK komolyan vegyék, akkor bizony lektorált szakfolyóiratban publikálja, és aztán tudományos konferenciákon ismerteti.

Előzmény: destrukt (2105)
destrukt Creative Commons License 2024.03.28 0 1 2105

Már megint butaságokat beszélsz.

 

Cseik nem a fórumon dobta be, hanem egy saját weblapon hozta nyilvánosságra az elméletét.

Szász Gyula is. 

 

És én sem itt fogom. 

Az itteni vita csak kóstolgatása annak, hogy miféle ellenérvekre, támadásokra, köpködésre kell felkészülni annak, aki nyilvánosságra hozza az új elképzelését. 

Meg kell tanulni kezelni például az olyan elvakult hívőket, mint te és Construkt és a többi köpködő.

Akik nem szakmai érvekkel támadnak. 

De azokra az ellenérvekre is, amikor valódi szakmai kifogások merülnek fel. 

 

Fel kel készülni a szokásos lózungokra, pl. hogy számtalanszor bizonyították már, hogy a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi. Pedig sohasem mérték mozgó rendszerben. 

 

Ez a fórum egy jó iskola annak, aki tényleg fel akar készülni egy nyilvános vitára. 

De nyilvánosságra hozni valóban nem itt kell. 

Én sem itt fogom. 

 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (2104)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.28 -1 1 2104

Hogy értsed is: akik ezen a fórumrészen "új elméletekkel" vitézkednek azok kivétel nélkül magukat sokra tartó de amúgy tudatlan és tehetségtelen személyiségzavaros és szereptévesztett szerencsétlen.

 

Akinek megvan a megfelelő szintű tudása az igazán új elméletekhez, az azt is tudja, hogy ezeket hol kell bedobni a közösbe. És az nem egy anonim laikus fórum.

Előzmény: destrukt (2102)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!