A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Hanem az, hogy ha a fény tisztán hullámokból áll, akkor lennie kell egy fényközegnek is, amely hullámzik. Mert a semmi nem tud hullámzani. Már azt is tudjuk, hogy ez a közeg nem az éter.
Nem is csoda a Nobel-dijas Krausz miert vandorolt el ebből az országból es inkább osztrák állampolgár :-))
A fény hullámokból áll, de nem végtelen hosszúságú hullámokból, hanem különálló méteres hullámdarabokból.
Ezt már ma is így tanítják a jobb tankönyvek, ebben tehát semmi újdonság sincs.
Legfeljebb azoknak, akik le vannak maradva.
A nagy kérdés nem ez.
Hanem az, hogy ha a fény tisztán hullámokból áll, akkor lennie kell egy fényközegnek is, amely hullámzik. Mert a semmi nem tud hullámzani. Már azt is tudjuk, hogy ez a közeg nem az éter.
De akkor vajon mi a fényközeg? Ez a nagy kérdés, amire nincs válasza a "modern" fizikusoknak.
A jövő fizikájában nem lesz érvényes a relativitási elv, nem lesz állandó a fénysebesség, nem lesznek fotonok, és a gravitáció nem téridő-geometria lesz.
"Newton első törvénye azért szükséges, mert a maradék többivel egy nyugvó abszolút vonatkoztatási rendszernek is lenne értelme."
Valójában Newton a törvényeit abszolút nyugvó rendszerben fogalmazta meg. Mivel azonban ezt ma nem ismerik el, ezért kell össze-vissza magyarázkodni "inerciarendszerekről", amelyek a természetben ténylegesen nem léteznek.
Amikor Newton megfogalmazta a törvényeit, akkor elhanyagolta a Föld forgását, a Föld sugarát végtelen nagynak vette, és nem vette figyelembe a gravitációt. Ebben az idealizált rendszerben igazak Newton törvényei. Ebben a rendszerben lenne értelmezhető (a Földhöz viszonyított) nyugalom, vagy az egyenesvonalú egyenletes mozgás.
És ugyanebben az idealizált rendszerben lenne érvényes Galilei megfigyelése is (relativitási elv), amely szerint az álló és a mozgó hajót nem lehet megkülönböztetni egymástól. De a valóság nem ilyen.
Ebből a tévedésből származik a relativitás elve, amelyre Einstein az elméleteit építette. Amíg ezt érvényesnek tekintik a fizikusok, addig nem fogják tudni megtalálni a kiutat a zsákutcából.
A jövő fizikájának leglátványosabb újdonsága az lesz, hogy szakít a relativizmussal.
- Megszűnik az a hibás szemlélet, amely szerint több relatív valóság létezne, hanem csak egy valóság lesz. Ennek lehet az emberek fejében többféle leképezése, de ez nem jelent több relatív valóságot.
- A mozgást alapvetően valóságos (abszolút) mozgásként értelmezzük, ami összhangban van a tapasztalattal.
- Megszűnik az idő és a távolság hibás relatív értelmezése.
- A fénysebesség nem lesz állandó, és átléphető lesz.
A mai misztikus fizika helyébe egy realista fizika lép.
