" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Beruháztam én is pár kivire,megcsináltam a lugast neki,de szerintem kár volt,nagyon fagy zugos helyen lakom,most három reggel is -3 volt a cseresznye és a barack is károsodott 10 virágból 7 elfagyott.A kivit nem tudom mi lesz vele mert még meg sem mozdult.
Valóban, nagyon sokszor hivatkoztunk a kivi korai indulására. A fagykockázata nem a téli időszakban magas, hanem tavasszal. Emiatt szükséges a füge és egyéb korlátozottan tél/fagytűrő növény igényeinek megfelelő fekvésbe/mesterséges hőszennyezésbe telepíteni. Nem a tél miatt!
Igen, -18-nál a fügéből semmi nem marad. Egyes kákifajtáknál határeset, másoknál még nem is. Sokszor leírtam itt már azt is, hogy a kivi TÉLI fagytűrése JOBB mint egyes szőlőfajtáké.
Követve a januári hőmérsékleti mélypontokat az országban, várható volt, hogy a korlátozott téltűrésű fajoknál nagyon nagy károkra kell számítani. Sokadszorra igazolódott az inverzió által kedvezményezett dombok előnye. Persze regionális különbségek is voltak, a domborzattól eltekintve. Itt "könnyű dolguk" volt a domboknak, miután a közepes, átlagos magasságú térszíneken is a füge tűréshatárán belül sikerült maradnunk.
"Szegedtől kicsit délre- -1,3 fok volt a leghidegebb"
Kérdés mikor és mennyivel délebbre? A múlt héten hajnalban vagy Macedóniában télen? :))
Én Szegedtől légvonalban bő 30 km-re északra vagyok és itt bizony kemény fagyok voltak januárban. Tartósan, napokig volt -16 körül, a leghidegebb -16,4. A 6 cm törzsátmérőjű füge oldalágai ráncosra fagytak és jelenleg még életjelet sem mutat. Gondolom törzsből vagy tőről később kezd csak hajtani.
De a szőlők is vagy 30%-os fagykárt szenvedtek. Egyes rózsatöveket is megviselt a hideg. Más "melegigényes" gyümölcsöm nincs, csak bambuszaim vannak.
Nino, felém Tatabánya környéke, Jiro randán fest, rügyei száradtak, szerintem vagy kampec, vagy törzsről hajt....-18,1-et kapott...két éves fácska koronás(volt). Környékbeli fügék totál kampec, ahogy az útról látni őket. Kivi hajt mint az állat, semmi baja, remélem idén már pár virágot hoz a néhány oldalágán :)
Nálunk (B.pest) Jan. 8-án -16,4 fok volt a leghidegebb. A Tipo első telén három kisebb hosszanti repedés keletkezett a törzsön. Nem tudom, milyennek kellene lenni most az ágaknak, rügyeknek, de még reménykedünk...
Kíváncsian várom a híreket a különböző régiókból az elfagyásokról/el nem fagyásokról. Most már teljesen egyértelmű, mi és mennyire károsodott, vagy nem.
A vörös lombú nálam is ilyen, pedig ez magról kelt.
Azt viszont tudni kell a mirabolánról, hogy nagyon "önző" fa. Rendesen ki tudja szívni a nedvességet és a tápanyagot maga alatt a talajból. Különösen aszályos időben semmi vetélytársat nem tűr meg a gyökérzete. Még dupla vízadag estén is lemaradnak a közelében élő növények. Szóval csak a kert szélén érdemes meghagyni 1-2 jobb fajtát...
Nálunk a vörös lombú egy szilva alanya volt. A sárga magról kelt.
Én szeretem, és elég nagy különbség van ízre a fajták között. A vörösünk nem túl édes, azt jobb híján hagytam meg, és elég szép növény. Aztán kikelt a sárga, amit sajnos még nem kóstoltam, mert az első termést leették előlem a rigók, a tavalyi bőségesnek ígérkező termés pedig lefagyott. A közelben van egy sárga gyümölcsű fa, annak finom édes a termése és a héja se savanyú (a mirabolán lekvárt az szokta elrontani azok számára, akik nem szeretik a savanyú dolgokat). Reménykedem, hogy az enyém is olyan lesz.
Azt szeretem benne, hogy elég megbízhatóan termő, ellenálló növény, és a jó fajták tényleg ízlenek is.
Gyümölcsét szerintem főleg pálinkának hasznosítják, de aki szereti mint vadgyümölcsöt, az eszi sőt kompótot, befőttet is főz a jobbakból.
Egy faiskolát üzemeltető erdőmérnöktől hallottam, hogy van vagy 8 fajta mirabolán. Talán alanynak sem egyformán használhatók, de ezt konkrétan nem tudom, nem kérdeztem. Az viszont tény, hogy a "gumicukor" szerű, 3 centis termésű nálam egy kajszibarack alanya volt, mert a kajszi kipusztulásakor annak gyökérnyakából fakadt...
Igen, van több fajtája a mirabolánnak. A csemetekertek/faiskolák legalább 8 fajtát különböztetnek meg és ezek nem teljesen egyszerre nyílnak. Nálam 6 fajta van. A legnagyobb (és legízletesebb) virágzik először. Ennek hamvas rózsaszínes, áttetsző a termése. Ránézésre szinte olyan mintha gumicukor lenne. :)
Aztán van a sárga és a pirosas termésű savanykás ízű és ugyancsak sárga meg piros kásás "lisztes" termésű és van a piros levelű, piros termésű. Kb ez a virágzási sorrend is, de csak 1-2 nap van közöttük.
Itt Csongrádban már az őszibarack és a kökény kezd virágozni és napos, szélvédett helyen az orgona is jócskán bimbós a 6-8 centis új hajtások végén...
Kicsit körbenéztem, van, amelyik fehér, lomb nélkül, van amelyik meg zöld, virág nélkül. Igaz, hogy a virágosnak fekete a termése, én azt is mirabolánnak nézem.
A tövises törzsű, nagy tövisű kis ringlóformájú, sárga-piros izé. Hát akkor több változat lehet belőle, mert az enyémek még teljesen zártak délies kitettségű helyen is.
