Én ezt mind megértem, sőt az összes maximalista szakembert is megértem, akik csak a legjobb, egyetlen és üdvözítő megoldást favorizálják, de az életben sajnos kompromisszumokat kell kötni. Ha egy 8 lakásos, 70-es években épített társasházban lakom, 6 nyugdíjassal, a lakás alatt pince van, mellette részben fűtetlen lakás és lépcsőház, akkor nem mondhatom azt, hogy kérnék szépen lakásonként néhány millát bedobni a kalapba, hogy megcsináljuk a külső hőszigetelést, de még a lépcsőház felém eső falát se szigetelhetem le, nem beszélve a szomszéd fűtetlen lakásáról.
Ami marad, az az, hogy a kérdéses szobában felbontom a parkettát, és lerakok egy hőszigetelő réteget alá, hogy a hideg födémtől elszigeteljem. Ha a falakat hagyom, akkor a leggazdaságosabb és egyedül kivitelezhető megoldás a szakemberek által semmire sem becsült szegélyfűtés a kritikus falszakaszokon, akkor is, ha ott a melegebb falfelület a rossz szigetelés miatt nagyobb energiaveszteséget okoz. A plusz energia árán száraz, meleg hálót és egészséges, penészmentes klímát nyerek.
A belső hőszigetelés problematikáját ebben a kontextusban kell vizsgálni, nem elméletben, papíron, elvek mentén. És ebben a kontextusban az a valós kérdés, hogy pl. hogy érjem el, hogy a szigetelés alatt a födém ne vizesedjen, vagy hogy egy esetleges belső falszigetelésnél ne lépjen fel ugyanez a probléma. És ezekre a kérdésekre sajnos nem megoldás az, hogy felejtsem el a belső hőszigetelést, mert csak a külső a jó.
Én egyébként sem szeretem az olyat, amikor emberek - akárha igazuk is van -, x termékről állítják, hogy az az egyetlen jó, minden más szar. Ilyen pl. urbancsok.hu, aki egyébként nagyon rendes módon igyekszik segíteni a hozzájuk fordulókon, csak nekem nem tetszik, amikor az általa forgalmazott Wolf márkájú kazánt isteníti (mondom, akkor is, ha tényleg Isten az a kazán), viszont a többi gyártót magasan lenézi. A probléma abból adódik, amikor a Vaillant-kereskedő ugyanezt teszi a Vaillanttal, a Junkers a Junkerssal, és te meg ott állsz mint a hülyegyerek, és nem tudod, kinek higgyél. Ilyenkor úgy tűnik, senki nem ad neked szakmai tanácsot igazából.
Na, ez csak egy kitérő volt, ami felmerült bennem, nem 100%-ig tartozott ide.
Nem érdemes ezen a belső hőszigetelésen gondolkozni, kár rá az idő. Nem mintha nem lenne ilyen, de soha nem lehet vele biztosra menni. Eltekintve azoktól a problémáktól, amit írtál az alapvető gond az, hogy a használatos számítási modellek, beleértve az anyagjellemzők pontosságát és érvényességi határait csak bizonyos szerkesztési szabályok mellett használhatók. A használhatóság alatt azt értem, hogy a számított eredmények elvárható pontossággal a valóságban be is következnek. Egy ilyen szerkesztési szabály, hogy szigetelni a hideg oldalon kell. Ha nem lehet betartani a szerkesztési szabályokat, akkor mindig egyedi méréses értékelés kell, minden előzetes kalkuláció csak filozófia marad.
Azt hiszem, kicsit elvesztettem a fonalat, úgyhogy bocsássatok meg, ha már kitárgyalt dolgokat és zöldségeket kérdezek.
Mi van akkor, ha mondjuk van egy vagy két kritikus falam, és csak belső hőszigetelés jöhet szóba. Mivel a belső hőszigetelés miatt az eredeti fal felülete hidegebb lesz mint szigetelés nélkül, a harmatpont alá hűlés, így a párakicsapódás és a penészedés is valószínűbb. Mi van, ha a belső szigetelés BELSŐ (szoba felőli oldalára) felére teszek egy páraZÁRÓ fóliát? Ezzel a párát nem engedem át a szigetelésen a hideg falhoz, az pedig a többi fal irányába, szellőztetéssel, stb távozik. Amit vesztek az a szigetelt falak szellőzése, de ez is csak nyáron lesz talán problémás.
Ha jól értettem, a tapasztalat igazolja a számítást, ott ahol a hőszig alatt nem volt fólia a szigetelés is száraz maradt Lud házán.
Előzőleg olvastam, hogy akkor minek az alufólia kasírozás? Jó kérdés, én kiegészíteném azzal, hogy miért nem adnak a gyártók pl. táblázatot arról, hogy a hőszigetelő képesség hogyan változik a nedvesség függvényében. Aztán a csatlakozásoknál hogyan oldják me a párazárást, ha már ezt szeretnék, stb? Azért a pontosság kedvéért, van olyan eset, ahol kell a párazár, de ennek szellőzési vonzatai vannak, az alu fólia hasznos lehet az infra megfogása miatt, aztán van olyan alufólia, ami nem párazár, csak sokszor korrekt tervezési adat nincs. Ennek ellenére Lud példája is mutatja, hogy fizika működik és lehet számolni megfelelő peremfeltételekkel.
Tudnál a műszereidről bővebbet írni? Én is terveztem volna ilyesmik beszerzését, de az érintés nélküli hőmérők mind 30-40 ezer körül voltak. Ha ez a Conrad-os jó, megveszem én is, meg a páratartalommérő cuccosod is érdekel. A Harmatpont-táblázatról nem is beszélve :o)
Emailben is elküldheted az adatokat és előre is köszi.
Hat igen, tarsashazban kisebb a mozgaster, de talan a szelloztetes itt is hatasos lehet, ill. mi nyitva tartjuk az osszes belso ajtot.
Vettem egy ho es paratartalommerot ami regisztralja a min/max ertekeket is, ill egy infras homerot (Conrad kb10eFt) amivel a falat lehet merni . A paratartalom 50-60% kozott mozog, sajna most nem talalom a magic harmatpont tablazatomat, de kb. 7 fok levego-fal homersekletkulonbsegnel jelentkezik a kicsapodas emlekeim szerint. A felso sarkok a hartaron mozognak, bar a hetvegen a koszorut sikerult az eresz menten uveggyapottal leszigetelni valamelyest. Az ominozus foliat leszedtem a fodemen a gyapot folol, tapasztalatom szerint ahol eddig is szabadon volt ott szaraz maradt az uveggyapot, ugyh nem allok neki alafoliazni a gusztustalan porban fenn, igy is 'kokszdarabokat' turtam ki az orrombol a muvelet utan.
A gardrob is ugy nez ki jol van az ajtok lekapasa utan, mindossze az ablakuvegeknel a tokok menten van kicsapodas de ezzel sajna csak annyit tudok tenni, h reggelente letorlom. A kazettas bejarati ajtonal ezt elmulasztottuk es van ahol mar elkezdett feketedni a kis ablakok korul a fa. Bezzeg a jo kis regi nyilaszarok ahol beszivargott oldalt az aer ott nem volt para (csak az uvegek kozott hehe).
A szuterenben tovabbra is nagy a paratartalom valszeg 0 vizszigeteles van es a talajpara bejon ezerrel.
Tegnapelőtt észrevettem, hogy a háló leghidegebb sarkában megjelentek a penésznyomok a falon. Egyszer már volt ilyen, de akkor azt betudtam egy, a franciaány alá benyomott hatalmas fekvőpárnának, amely miatt a fal nem tudott szellőzni.
Most is lemostam penészeltávolítóval, de a fő probléma a következőkben áll:
- A szobának nagy a hűlő felülete. Alul pince, oldalt lépcsőház, másik oldalt nem fűtött lakás, harmadik kölső fal.
- A nappaliban levő termosztát miatt ez a szoba mindig hamarabb felfűt, ill hamarabb és jobban le is hűl.
- Zárt ajtó miatt légáramlat kevés
- Franciaágy leárnyékolja a fűtést és a légáramlást.
- Fázós lakók - ritka szellőztetés.
A lemosás után elhatároztam, hogy a legközelebbi felújítás keretében , mely fél év múlva lesz, a fűtési rendszerre egy szegélyfűtést fogok csatlakoztatni, mely a problémás oldalakat külön fűti. Ezenkívül a padlót is le fogom szigetelni. Addig is elbandukoltam egy szakboltba, és vettem egy hosszú fűtőkábelt, fali tartókkal. Ezt a hideg falra a parkettaszegély fölé szereltem tegnap. Egész éjszaka ment, és a fal érezhetően kellemesebb hőmérsékletű, nem süt a hideg, ráadásul a fűtőkábelek okozta légmozgás miatt jobban is szellőzik a fal és az ágy közti rész.
Remélem, idén télre ezzel megoldódik a kérdés.
Tanulságképp írtam ezt le nektek, hátha valaki ötletet kap.
Koszi Jarokelo,
A fodemre egyelore Ursa (szerintem mezei) uveggyapotot tettunk 10cm vastagon ideiglenes megoldaskent, mivel ha osszejon a penz 2-3 even belul uj/felujitott tetot szeretnenk, es akkor az uveggyapotot berakjuk a terdfalak moge. A szarufak koze kozetgyapotot tervezunk tenni + egy reteg kozetgyapot lemezt kivulre v belulre. A fodemre pedig vmi lepesallo kozetgyapotlemezt tervezunk tenni.
Addig meg szelloztetunk ezerrel, a szuterent komplett kipucolom es kihypozom (vki itt a 1:4 kevereket ajanlotta). Kerdes h mennyire erdemes a szuterent kifuteni? Jelenleg a futescsovektol kb. 15 fok van.
Ma veszek paratartalommerot es talan egy infras homerot is az esetleges hohidak felderitesere.
-A födémre a salak fölé 15-20 cm impregnált ásványgyapot (alullra nátronpapír kasírozású) és 75% belső páratartamig nem fog kicsapódni a pára a hőszigetelésben. Had szellőzzön a padlás.
- A lomot a falaktól el!
- Szellőzetni rendszeresen, ha lehet.
- Gombafertőtlenítés.
Ha nem jön a falba máshonnan víz, akkor elvileg ennek ki kell száradni, ha nem, akkor a belső relatív páratartalomnak nagyobbnak kell lenni, mint 75 % és/vagy a falak vizesednek.
Első lépésre ez nem kerül pénzbe, a többi utána, de akkor kell mérni, meg szakérteni.
Koszi, de a muszer draga, nem ertek hozza, nemtom micsinaljak utana.
Csak van egy ceg aki csaladi hazas relacioban is vegez ilyen szolgaltatast. Ismeroseim foleg nagyberuhazasokon dolgoznak es ott tobbszazezres meresekre ajanlottak cegeket. Na ez sok. Masik meg a bizalmam ami megrendult a "szakemberekben", ezert lenne jo ha vki egy sikeres akciorol be tudna szamolni.
A neten egy jo vonatkozo linket talaltam
http://www.amiotthonunk.hu/cgi-bin/journal.exe/journal.exe/Content?type=3&ID=550
Na meg szerencse, h nem ugrottam neki hetvegen. A weboldalon elegge sokfajta folia van, nemtom nekem melyik lenne a jo. Fodem: vasbeton gerendak, kozotte kefni, rajta kb. 2 cm salak. Sima nyeregteto, gerendazat cserep semmi foliazas.
Ez a kisebbik gond, az egyik szuteren helyisegben hiaba nyitva az ablak iszonyat dohos (es peneszes az egesz). Sajnos 0 idom van pakolassal foglalkozni, pedig 100 tonna mindenfele kacatot, teleltetett viragot es epitoanyagot kellene vhova elmozgatnom, mar ott tartok rendelek egy kontenert es mindent kihanyok a francba. Radadasul tegnap fedeztem fel h a gyerekszobaban a szonyeg is dohos bmeg! Visszaterve a szuterenhez meg az elozo tulajtol maradt egy kis linoleumcsik a padlon alatta NEDVES a beton. Tud vki olyan modszert amivel a falnedvesseg merheto lenne? Elvileg ahol a labazatra jon a fal, van vmi folia de jo lenne tudni melyik resz kaphat kintrol vizet.
FOLYTATOM Abból, hogy a párafékezés méretezés kérdése, következik az, hogy nem mindegy,milyen anyaggal oldjuk meg. Példával. Valószínű, hogyha valaki egy PE mezőgazdasági fóliát terít a szigetelés alá, akkor az alatt nedvesedni fog, de ha megfelelő páradiffúziós ellenállású fóliát tesz, akkor nem. A kereskedelemben nem véletlenül ajánlanak úgy fóliát, hogy a hőszígetelés belső oldalára való és megadnak hozzá egy számot, ami a páradiffúziós ellenállást jellemzi. Ez sajnos változó, de általában a német, vagy osztrák előírásokat használják és un. "Sd" értéket adnak meg, amit a számítások során át kell váltani, itt annyit róla, hogy minél nagyobb, annál nagyobb az ellenállás. Ez csak egy nagyon egyszerűsített leírása a dolognak és az a feladat még ez alapján nem oldható meg, hogy a szerkezet biztosan kiszáradjon. Az egy sokkal összetettebb ügy és maga a párafékezés sem csak fóliával kezelhető. Az eddig leírtakkal arra szeretnék rávilágítani, hogy ez az egész kérdéskör szakértő közreműködését igényli, aki az egész szerkezetet komplex módon tudja vizsgálni. LUD esetében nem szabad a szerkezet és a környezeti adottságok pontos ismerete nélkül VÉLEMÉNYT mondani, mert szegény csak kidob egy csomó pénzt és a háza penészes marad.
Nem hiszem el, hogy annak idején fizkából mindenki megbukott. Megpróbálok még egy kísérletet tenni Murphy ellen, mert ez a pára ügy nem "vélemény", henem számítható meghatározás kérdése.
Először talán egy hasonlat. Képzeld el, hogy egy speciális kocsival mész és egyszer csak előtted egy lágy kocsonyás anyag lesz és ezen kell áthajtanod. Ha nagy a sebességed és nem fékezel, akkor hiába lágy az anyag, egy bizonyos sebesség felett összetörik a kocsi, tehát fékezned kell olyan sebességre, amivel lassabban, de sérülés mentesen át tudsz jutni a kocsonyán. A fékezés szerepét helyettesítsd be a PÁRAFÉKEZÉS-sel és ne a PÁRAZÁRÁS-sal. Lényeges különbség!
Most a fizikai leírás. Páradiffuzió mértékét a páraáram jellemzi, ami függ a páranyomás különbségtől és a rétegek páradiffúziós ellenállásától. Ez egyszerű OHM törvény. A párakicsapódás akkor jön létre az anyag egy adott rétegében, ha a helyi részpáranyomás egyenlő, vagy nagyobb a telítési páranyomásnál. A helyi részpáranyomás Ohm törvény alapján az addigi rétegek páradiffúziós ellenállásából és a páraáram nagyságából számítható. (Ezt most nem részletezném, minimális általános iskolai ismeret.) A telítési páranyomás pedig a hőmérséklet függvénye. A feladat tehát az, hogy a páraáramot olyan szinten tartsam (annyira fékezzem le a kocsit), hogy a részpáranyomás ne érje el a telítésit. Ennek a módszere a belső - a tárgyalt esetben a hőszigetelés belső fele - oldalon elhelyezett PÁRAFÉKEZŐ réteg és nem PÁRAZÁRÓ! A párafékező réteg ellenállásának a mértéke SZÁMÍTANDÓ, NEM VÉLEMÉNYT KELL RÓLA MONDANI. Nem mindegy, hogy mondjuk egy vasbeton, vagy egy fafödém van.
ELNÉZÉST, MOST ABBA KELL HAGYNOM, HA ÉRDEKEL VALAKIT A FOLYTATÁS JELEZZE. ADDIG IS AJÁNLOM AZ ALÁBBIT: http://www.tondach.hu/termekeink09.htm, ALSÓ SZERKEZETI ELEMEIT.
Koszi, ugy latom az alul folia verzio gyozott.
A boltban vilagosan felvazoltam a szitut, maradjunk annyiban h hulyeseget mondtak. Most lehet frankon felgongyoliteni az egeszet. A nejlont mivel ragasszam ossze? Az atlapolasnal szigszalag vegig?
Hol reked meg a pára? Ez a fólia természetesen ún. párazáró fólia, ami egyszerűen nem engedi át a párát, az összeillesztéseknél pedig átlapolni kell, és összeragasztani, és ezt azért nem olyan nehéz elképzelni. A pára pedig alatta marad, és majd kimegy más úton a házból, pl. szellőztetéssel.
Hogy a boltban mire gondoltak azt nem tudom, csak sejtem. Pl. a padlónál az általános rétegrend alulról felfelé: beton-vízszigetelés-hőszigetelés(ami lépésálló cell)-fólia-beton-burkolat. A fólia azért kell, hogy a felső betonrétegben lévő építési nedvességet ne szívja magába az alatta lévő polisztirol hab hőszigetelés (a ...cell). De ugye ez egy más eset.
mindez rendben, de akkor hor reked meg a para ha alul van a folia? vagy telitodik az a par mm legreteg a folia es a salakozott fodem kozott es utana nem diffundal tovabb?
(mellesleg a fole folia verziot egy olyan helyen mondtak, ahol az elado allitolag 1000 ilyet csinalt mar)
A födémen lévő szigetelésről és a fóliáról: a szigetelés alatt szobahőmérséklet van, felette pedig minuszok. Ebben az esetben a szigetelés egyféle anyag, ezért kimondhatjuk, hogy az aljától a teteje felé arányosan egyre hidegebb. A gond ott van, hogy valahol a belsejében, ahol már elég hideg van ehhez, a pára kicsapódik és víz lesz belőle. Na ennek a gyapot nem örül, és lehetséges, hogy valamennyi víz elpárolog, de a tetejére fóliát rakni különösen rossz döntés. Tehát mindenképpen meg kell akadályozni, hogy alulról pára kerüljön belé.
Na akkor nezzuk eddig mi gyult ossze a peneszesedes mellett, ha van meg otlet irjuk bele, aztan esetleg kifejthetjuk melyik mit is jelent, es mit tehetunk ellene.
Szerkezeti elemek:
1. alulról vizesedő falak
2. túl jól záró ablakok
3. hohidak a falszerkezetben/fodemben
Kornyezeti elemek:
1. állandó ruhaszárogatás
2. rossz szellőztetési szokások
3. adott helyiségben a fűtés hiánya
4. még építési nedvesség
5. folyamatos főzőcskézés
6. novenyek
7. emberek fokozott jelenlete
Most nezem volt egy felbehagyott mondat:
A mosas elotti es utani szelloztetest... szoval a teregetes elotti es utani szelloztetest mi is alkalmazzuk ujabban, mondjuk -20 fokon nem tudom mi lesz a kotta.
Koszi a kommentet. Ugy latom a szelloztetes is egy kulon tudomany, azert is fontolom a CFS fele vetillatoros megoldast mert az folyamatosan friss levegot biztosit, nem igenyel macerat az ablak ajto nyitogatasokkal, es lenyegeben egy perc komfortnelkuli idot se okoz, mert valljuk be azert egy ketperces keresztszelloztetes ket kisgyerekkel mar szervezestani problema is, nem beszelve a szobanovenyekrol, ahol mar egy kedvenc palmank aldozatul esett a nyitott ablak melletti letnek. A hocserelos rendszer meg meg tutibb, szerintem uj haznal ha az ablakok fele ez miatt fix akkor mar bejon az ar egy jo resze, de ezt mondja meg a szaki. Vissza a szellozteteshez, mert egyelore ez az egyetlen megoldas. Amit irsz az egybecseng azzal a netes cikkel amit hasznosnak talaltam:
http://www.szakilap.com/cikk/szelloztetes.htm.
A WC nekem is "belul" van, a felujitas soran egy rabicolt kb 3m-es csovon nyomja ki a levegot, de ahhoz sajnos tul hangos, h ezzel oldjam meg az idoszakos szelloztetest. A furdoszobat en is tulradiatoroztam, ez es a kamra az a ket helyiseg ahol nem jelentkezett penesz eddig. A konyhai elszivo ugyancsak igen hangos, a felesegem sajnos nem is hasznalja tul sokat. A mosas elotti es utani szelloztetest
A korabban emlitett "atlagos" dolgokon gondolkodtam es mondjuk nalunk az nem atlagos, h egy nap atlag 22-23 orat vki mindig van otthon es hat az emberek is gyartjak a parat, bar ez nem tudom mennyire szamit.
Én azt tapasztaltam, hogy a kereszthuzatos szellőzés hatékonyabb. Így ugyanis NAGYON rövid idő alatt kicserélődik a huzat útjába eső levegő, és ezalatt a 2 PERC alatt nem hülnek ki a belső falak meg a többi, energiaigényes cuccok. A lehűlt levegő felmelegítéséhez pedig nagyon kevés energia is elég!
Rossz tapasztalatom van a hosszú időre nyitvatartott EGY ablakról. A környezetében még a falak is kihülnek, pl. 10 perccel a becsukás után még hideg a szék, meg az asztal!
Mielőtt teregetni kezdek, mindig csinálok egy kereszthuzatot. Annyiban szerencsés a helyzetem, hogy körbezárt belső WC-m van, kötelezően ventillátorral. Annak ilyenkor megbillentem a ventillátorkapcsolóját (ez maga a WC villanykapcsoló). Ez a ventillátor ZÚG 2 percig, mikor csend lesz, akkor észbekapok, hogy szellőzés elég volt: becsukom az ablakokat.(Különben elfelejteném:-))))
Egy órányi majd kétórányi ruhaszárítás után megismétlem a szellőzést.
Nagyon jól leírták itt előbb a penész lehetséges okait. Nálam nincs penész, nem folyik a víz az ablakon! Mindent megtettem és megteszek annak érdekében, hogy ne legyen! (Pl. azért IS tettem a WC-met a ház közepébe, hogy KELLJEN hozzá ventillátort tennem, és annak a szívóhatása ne egy WC-ablakon szívja be az utánpótlást, hanem a lakás teréből. Amikor otthon vagyok, persze hogy párát termelek. De kisdologra is mennem kell néha, és abban a pillanatban indul a szellőzés (ilyenkor nem MINDIG nyitok ablakot, de bízom benne, hogy nem hermetikusak a nyílászáróim!)
Azért (IS) tettem alul-felül másfél centi réssel rendelkező un. gardrobe-os ajtót a fürdőszobára, hogy zuhanyozáskor kinyomulhasson a pára a réseken, hogy nagyobb légtér álljon rendelkezésére.
A fürdőszobát túlradiátoroztam. Az ablak alatt is van, meg törölközőszárítós is. Nemcsak dizájn miatt, hanem így próbálom biztosítani a fürdőszobafal magasabb hőmérsékletét. Rosszul szigetelt ajtaján aztán kidőlhet a meleg az előszobába, rásegítve a lakás hőmérsékletére.
A konyhát nemcsak azért terveztem 14 m2-resre, hogy elférjünk vacsorázni. Férjen el a gőz is a légtérben. Persze levesfőzésnél azért megyeget a páraelszívó is.
No és csattanó: egyéb szempontok miatt (IS) lesüllyesztettem a konyhapadlót 26 centivel, így megnöveltem a légterét 10 %-kal az eredeti elképzeléshez képest.
A többit nem mondom el, mert belefáradtam...:-(((
Noazért még egy: a fürdőszobát a szélárnyékos déli oldalra tettem!
Koszi a legyujtest, nezzuk sorban:
állandó ruhaszárogatás - ezzel nincs mit tenni nem vagyunk tisztasagmaniasok, de mosunk megis ezerrel, itt legfoljebb egy erosebb centrifugaju gep, v egy szaritogep segithet
alulról vizesedő falak - ez mint irtam jatszhat de nem tudom a mikentjet hogyan gyozodjek meg rola, gyanus jel, h a labazaton saletromos kivalasok vannak (mar ha jol fogalmazok)
túl jól záró ablakok rossz szellőztetési szokásokkal - minden szobaban maradt a regi fa nyilaszarokbol, asszony sokat szelloztet, igaz nem kereszthuzatosan
adott helyiségben a fűtés hiánya - nalam mindenhol van futes
még építési nedvesség - ez mar nincs
folyamatos főzőcskézés - ha nem is folyamatos de egy husleves azert kis gozzel jar hiaba van nyitva mellette az ablak
novenyek - hat ebbol is akad jopar
En is a tul sok paraban latom a gondot persze ez csak talalgatas, maholnap veszek egy rel paratartalom merot meg homerot amivel falhomersekletet is tudok merni.
Paradiffuzio:
A nyeregteton mint emlitettem 0 foliazas van, a szelemeneknel is vannak resek ugyhogy a tetoter jol "szellozik". Akkor pedig ugy gondoltam nem kell folia es ami a fodemen atdiffundal az tovabbdiffundal az uveggyapoton is. Szoljatok ha teves az elmeletem.
Bocs, hogy közbeszólok, csak néhány futó gondolatot tennék hozzá.
Mivel a páradiffúzió általában belülről kifelé megy, a fóliát a födémen a gyapot alá kellett volna tenni, a tetőnek pedig alapvető feladata, hogy ne ázzon be.
Nem kell agyonszigetelt passzívházban gondolkodni ahhoz, hogy ne legyen párakicsapódás a falon. Néhány nagyon rosszul hőszigetelt házon kívül, általában valami plusz pára - vagy vízterhelés is fennáll, aminek konkrét oka lehet pl.:
állandó ruhaszárogatás, alulról vizesedő falak, túl jól záró ablakok rossz szellőztetési szokásokkal, adott helyiségben a fűtés hiánya, még építési nedvesség, folyamatos főzőcskézés stb. Ezek mind elősegítik, hogy a pára végül megtalálja azt a helyet ahol kicsapódhat, de felszáradni nem tud soha, ezért ott penészedni fog. De: nagyon sok átlagos házban átlagos életvitelű emberek nem ismerik ezt a gondot, ezért ki merem jelenteni, hogy egy alapvetően rendben lévő, átlagos házban ezek a gondok nem szoktak előfordulni. Érdemes a fenti felsoroláson elgondolkodni, és minél többet kizárni az okok közül.
Vegigolvastam a passzivhaz topikot (az ostopikot nem), kapisgalom ki lehet az "ember":) A fo problemam a hazzal az, h igazabol mindig csak belekapunk valamibe de nincs igazan kikristalyosodott koncepcio, ill. nehez kisgyerekek mellett akarmilyen felujitasba beleugrani. Azt mar latom, h tobbet artok ha nem az egesz szerkezeti es gepeszeti rendszert atgondolva csak egy ponton fogok atalakitasba. A hoszigetelest fogom, mielott a kulso fal felujitasaba belefogok egyszer biztos lesz meg jopar centi hungarocel v kozetgyapot, ill. a tetofelujitasnal a jelenlegi lecen cserep konfignal is erosebbet gondolok minden szempontbol. A vizszigetelesrol egy ujsagcikk az ossztudomanyom ami alapjan sirosra vettem a figurat (a lejtes miatt az egyik pincefal csaknem teljes egeszeben a fold alatt van, az utcaban a csapadekvizelvezetes siralmas, viszont a haz elotti jardat iden terkoveztettem le). Itt igazabol nem is tudom mekkora a problema, meg h hogyan is lehetne ezt megvizsgalni.
A foliaban akkor vegigfuttattunk minden verziot :) Az uveggyapot ideiglenes megoldas majdan a terdfalak moge gyomoszolom be ha be lesz epitve a tetoter, addig meg a 30000+ gazszamlam csokkeneset varom tole (110m2 haz).
Koszi a hozzaszolasokat. Ez valoban egy komplex "tudomany" sajnos eddig mindig csak reszigazsagokkal, meg a sajat keseru tapasztalatommal talalkoztam. Esetemben egy 1986-os gazszilikat szerkezetu hazrol van szo, ahova tavaly koltoztunk be, a pince-szuteren szerintem rosszul, vagy sehogy van vizszigetelve, bar lehet hogy meg mindig az a nedvesseg van a hazban, ami a rossz csapadekvizelvezetes miatt befolyt (!!!). A teraszt azota atalakitottuk, h ne a haz fele lejtsen, ugyhogy ez a nedvessegforras kizarva. Az ablak amit kicsereltunk tragikusan el volt vetemedve, ertsd ki lehetett latni a resen. A tobbi ablak az 1986-ban beepitett fa, igaz utolagosan betettunk szivacs hoszigetelo csikokat a durvan szelelo ablakok melle. A gardrob egy rossz dontesnek bizonyult, a leghidegebb falra tettuk igy meg tovabb csokkentettuk a belso falhomersekletet ami egyenesen vezetett a paralecsapodashoz. A konyha peneszesedeseert a nagy paratartalom mellet az is bejatszott, h a teto sajatossagai miatt ez egyik oldalon kb fel meter szelesen semmilyen szigeteles nem volt a belestest fodemen. A szobak sarkaiban most megjelent peneszert az ajtocsere mellett a hibas fodemszigetelest okolom. VB gerenda-belestest fodem volt kb ket centi vastag salakkal, es szakertoi tanacsra 10cm uveggyapotot teritettunk le. Es most jon a szakertoi polemia: Egyik azt mondta tegyek nejlont ala, hogy ne nedvesedjen be alulrol, masik mondta tegyek nejlont fole, mert ha esetleg (a tenyleg utolso eveit huzo) teto beazik az megvedi a viztol. Szerencsere ez utobbi mellett dontottunk mert ezt egyszerubb lesz leszedni es kidobni a francba. Tegnapelott felmentem szetnezni es azt tapasztaltam, h komoly mennyisegu kondenzviz keletkezett a belso feluleten, ha lesz egy lyukasoram a PVC foliat leszedem.
A hypozas reszemrol is csak egy fejezet lezarasa, mindenkeppen valami vegleges szelloztetorendszerben gondolkodom, orommel olvastam h ez egy bevalt bar kevesse ismert techonlogiaval mar egy kiprobalt dolog. Paraszti esszel gondolkoztam rajta hogyan lehetne megoldani a hocseret, h mondjuk a kilepo levego futene a bejovot a Trabant futes mintajara :), ill. hova lenne celszeru helyezni a nyilasokat (alulra-felulre-sarokba stb). Az igazi persze az lenne ha ezt egy olyasvalaki csinalna akinek nem ez az elso, ezert ha ismertek ilyen ceget lecci osszatok meg velem. A neten lattam higroszabalyozos szellozoket is, bar ezt igazabol csak a konyhaban latom celszerunek alkalmazni, mivel itt impluzusszeru a parakibocsatas, a tobbi helyisegben egy idoszakos szelloztetes szerintem megfelelo. Megnezem a passzivhaz topikot is de azert pls itt is valaszoljatok. Szerencsere az egesz haz alapincezett, van egy nem hasznalt kemenyem es a nyeregteto sarkaiban is van hely a gepeszetnek.
Bocs, nem okoskodni akarok, de rosszul emlékszel, ellenőrizheted az MSZ 140/2-ben. Példával szemléltetném. Ha mondjuk kint 0 fok van, akkor a külső telitési páranyomás 610 Pa. Ha bent mondjuk 20 fok van, akkor ott a telítési páranyomás 2338 Pa. Ahhoz, hogy a páranyomás gradiens megforduljon, ahhoz bent 26 % alá kell menni a belső relatív páranyomásnak, ami esetleg egy szaunában van.
A hely ahová kellett a páramentesítés egy olyan szigeteletlen pince volt, ahol a tulaj ragaszkodott ahhoz, hogy számítógépet szervizeljen. A falat teljesen nem lehetett szigetelni, meg nem is akartuk, csak vízzáró vakolatot alkalmaztunk, így számolni kellett a kipárolgással de így nem emelkedett a falban a nedvesedési szint. A helyiséget ezért géppel kellett szellőztetni és a frisslevegő utánpótlásnál ügyelni kellett arra, hogy ne juttasson a szellőzőrendszer nedves levegőt a helyiségbe. Erre a gépész kolléga egy olyan filtert tervezett be, ami a külső és a belső nedvességtartalmának a függvényében a friss levegőt páramentesítette. Én a szigetelését terveztem, meg a szerkezetet tudtommal jól működik a légcsereszám is elfogadható lett.
Amúgy hasonló gondokkal pl. lehet számolni egy hűtött térnél is, mondjuk hűtőház.
