Ura mai meccse még zseniálisabb volt, mint a múltkori megmozdulása! Kegyetlen a figura! Mindig beújít valami technikát, egyetlen torna alatt elérte nálam, hogy Takayasu mellett rá is fokozottabban kezdjek odafigyelni a tornán, várjam a meccseit, észben tartsam az eredményeit. Ohh, micsoda torna lett volna számára (eddig), ha a negyedik napon megadják neki azt az átpördülős mutatványt, 10-1-re állna, ráadásul HOGY. Én már ennyi meccse alapján is simán odaadnám neki a küzdő szellem díját, meg minden más díjat is, ami van a Yusho-n kívűl, nem emlékszem pontosan, talán van még a "legszórakoztatóbb birkózó" díj is, na azt például simán neki adnám.
Takayasu visszavette a kezdeményezést! Megint ugyan azt láttam a meccsén, mint oly sokszor, látszólag erőből is képes lenne kitaszigálnia az ellenfelét, mert jóval dominánsabbnak tűnik, ám ő mégis fél távon taktikát vált, és magára húzza a másikat, aki egyből kizökken az egyensúlyából. Mintha több lábon állna, és választhatna, hogy melyik módszerrel győzzön inkább.
Terunofuji - Aoiyama meccs is érdekes volt. Teruno a sokkal rangosabb és eredményesebb ellenfeleket is simán kipakolja a küzdőtérről, ha olyanja van, de Aoiyamával alig bírt el. Pedig azt hittem, sokkal simább lesz a meccs. Lehet, hogy Teruno ellen a puszta súlyfölény a taktika? Minél kövérebb ellenfél kell ellene, mert akkor a jó öreg kiemelős taktikája nem működik? Hát, sokszor mondják szakértők a naiv nézőknek, hogy a szumo-ba egyáltalán nem az a döntő fölény, hogy ki a kövérebb, de Terunofuji esetében ez lehet hogy mégis működne :)
Hát, titkon én azért reménykedtem, hogy Takayasu nem csak az Ozeki rangért küzd ezen a tornán, hanem a Yusho-ért is, hmm, ha Hakuho-t megverte volna, még lett volna rá esélye, de így szerintem bukott az ügy. Pedig ez Hakuho ellen meg lehetett volna. Tudom hogy nem erről van szó, de Takayasu nekem olyan, mintha túlzottan tisztelné a Jokozunákat, és ellenük papírforma szerint mindig ki kell kapnia. Harumafuji esetleges sérüléséből semmi nem látszott konkrétan a meccse közben, egyszerűen megállíthatatlan ez a henger. Ahogy Terunofuji is. Bánhatja, hogy "lazára vette" az első két napot, simán mehetne a címért. Ura nekem is egyre inkább tetszik, olyan kis trükkösen birkózik, mindig olyan, mint akit "felhúztak", pörög ezerrel, nem egy nagy termet, de gyors, mozgékony. Kisenosato-t viszont nem értem... Miért nem lépett vissza a tornától sérülés miatt? Piszok rosszul fog festeni a neve mellett két cím megszerzése után egy kínkeservesen szoros kacsi-kosi, ha egyáltalán behúzza. Törvényszerűen még össze kell kerülnie a másik Jokozunákkal is, hát az se lesz számára egy népünnepély.
tochiozan ellen nem látszott a harumafujin a sérülés, legalább is ami az eredményességét illeti, de a győzelem után most is egy lábon ugrált egy ideig.
kise viszont készen van. kotoshogiku a tachi-ai után egyből homlokkal szállt bele a bal vállába, onnantól vége is volt.
szegény ishiura, csúnyát repült, aggódtam érte.
ura egyre jobban tetszik, nagyon ötletes, dinamikus, változatos sumoja van, leszámítva a tachi-ai-t, ott mindig ugyanazt hozza.
Köszi a linket, ezt nem ismertem, youtube-ra is fel szokott kerülni az adás, csak majdnem egy nappal később. Van egy másik csatorna is, ami jóval szerényebb minőségben mutatja a meccseket, kevés lassítással, és rosszabb felbontásban, de ha nagyon nem bírok magammal, akkor azt nézem meg előbb, hogy lássam az eredményeket, és utána később megnézem jó minőségben is.
Ma is láttam már a meccseket, anélkül hogy lelőném a végső poént, Shouhouzan és Ura meccse igen látványosra sikeredett, érdemes megnézni :) "Ágyúgolyó effektusnak" hívnám azt, amit ott láttam.
csak infóként, ha valaki esetleg nem tudná, minden nap 18:30-kor a japán NHK World egy félórás összefoglalót ad az AZNAPI bashóról, kanjik nélkül, angolul, latin betűkkel, jó minőségben, (nem tv képernyőről felvett) jó kommentátorokkal.
igaz, nem tartalmazza az összes meccset, (néhány alacsonyabb maegashirát kihagynak) de minden más jó lassításokkal benne van.
Ha már a kiemelésnél tartunk, nem tudom, nézted-e pár éve a szumót, amikor az észt Baruto, az eleven emelődaru működött, itt például az egyik jelenlegi jokozunát rakja ki, mint egy kalimpáló csintalan gyereket: https://www.youtube.com/watch?v=B7tOaLnwLNw
Sajnos, nagyon sérülékeny volt, pedig ő lehetett volna az első európai jokozuna, simán benne volt a lehetőség, de így csak ozekiségig vitte.
Azt hiszem, hogy nem szolgáltam semmivel rá, hogy bármiféle szakértő, avagy hozzáértő szerepében
tetszelegjek. Amiket leírok, azt a puszta megfigyeléseim és az első indulat alapján alkotott ösztönös
észrevételeim sugallták / sugallják. Jó időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy észrevegyem azt is, hogy az
egyes versenyzők testtömege és tömeg - eloszlása (alakja) mennyire összefüggésben van az általuk
alkalmazott küzdési technikákkal - stílussal és főként azt, hogy ezt mennyire tudatosan alkalmazzák.
Emellett észrevenni azt, hogy a testtömegük - alakjuk változását milyen mértékben és tudatossággal
igyekszenek követni a gyakorolt stílus - technika alkalmazásával, illetve annak változtatásával.
Nagyon jól megfigyelhető a befutott sztár versenyzők (mind a három mongol, illetve maga Kisenosato, de a mostanság feltörekvők, mint például Terunofuji és Takayasu) esetében is. Kiválóan megfigyelhető volt ez az általam nagyon kedvelt testvérpár Takanohana és Wakanohana esetében a 90 - es években.
Nyilván ez is segítette őket a magas, illetve legmagasabb megszerezhető versenyzői rang elérésében.
Az általad is hivatkozott és mostanság meglehetős ritkán látható, erőből kiemelési technikát, amelyet
korábban, a 80-as években Chiyonofuji-tól nagyon gyakran lehetett látni (aki viszonylag kis tömegű és
nem túlzottan magas, ám emellett borzalmas testi erejű és kiváló technikájú versenyző volt), most a
nagy test - tömegű és igen magas (190 kg - ot és 190 cm - t is jócskán meghaladó) testi adottságokkal
rendelkező Terunofuji merőben más indíttatással alkalmazza. Egyébként meg ezt kifejezetten birkózási
technikaként láttam először, így erről azt hiszem, hogy csakis onnan kerülhetett át a sumo - ba, mivel
az itteni alap (klasszikus) technika elsősorban a frontális ütközésből és kimozgásos pozíció - váltásból,
szerzésből származó előnyhöz - jutás szándékán alapulhatott. Ráadásul ez a kiemelési technika és az
ehhez tartozó mozgásforma - meglátásom szerint - nem is igazán alkalmazható a jelen legtöbb sumo -
élversenyző (mondjuk a Makuchi és Juryo rangbeliek, akiket többnyire módunkban van látni) alakjához
- formájához, gondolok itt elsősorban a Kotoshogiku - féle almaformájú pocakkal rendelkezőkre. Ahogy
látom, jelenleg a Makuchi - ban a Maegashira - k között jelenleg ez a test - forma a leginkább elterjedt
Örülök, hogy itt azért olvashatok nálam több szumo-ismerettel rendelkező emberek visszaemlékezéseit, elemzéseit, jövőbeni fejtegetéseit :) Terunofuji rapszódikusságáról én eddig csak hírből hallottam, legutóbbi tornát majdnem megnyerte, most is a torna első felét aludta csak át, azóta töretlen. De tényleg, visszanézve a korábbi eredményeit, jó torna - rossz torna sormintákat produkált gyakran. Mintha jó meg rossz periódusok váltogatnák egymást. Bár nekem nem túl szimpatikus maga a figura, tényleg örömmel nézem a meccseit, mert ezt a kiemelés-technikát szinte csak tőle látom. Takayasutól pedig egyre többször látom azt a módszert, hogy előrefelé ütöget, taszigál, és aztán egy hirtelen mozdulattal ellentétes irányba, maga felé lerántja, lecsapja az ellenfelet. Ez nagyon hatásos technika volt eddig, csak nehogy kiismerjék őt is :)
Én végigkövettem az elmúlt 10 évben a szumót, és én a következőképpen láttam: 10 éve Ama valóban egyedi jelenség volt a cingár testalkatával a sok hústorony között, de már akkor látszott, hogy egy rendkívül technikás, "mongol emlőkön nevelkedett" birkózó, ha nem is olyan fantáziadús, mint a mostaniak közül Ura, de stílusában azért leginkább hozzá tudnám hasonlítani.
Életem legmulatságosabb szumómérkőzését köszönhetem a fiatal Amának, amikor felkapta a jóval nehezebb és előkelőbben rangsorolt ellenfele (talán Wakanosato, de esküdni nem mernék rá) egyik lábát, de ahhoz már nem volt elég ereje, hogy bármit is kezdjen vele, csak táncoltatta egy lábon körbe a dohjón szerencsétlent, míg az végül már nem bírta tovább, és összerogyott. Emlékszem, a feleségemmel és két lányommal néztük, és mind a négyen dőltünk a röhögéstől. Aztán egyre több súly és izmot szedett fel Ama, miközben a technikai tudása nem kopott, és hamarosan már az ozeki rangot ostromolta. Az is óriási volt, amikor úgy megdobta fejen át a hátára valamelyik ellenfelét (talán a Rohó nevű oroszt), hogy olyat dzsúdóban is ritkán látni.
Amikor elérte az ozeki címet, akkor avanzsált Harumafudzsivá, mert az Ama szónak van valami pejoratív mellékjelentése a japán nyelvben (talán "farkasszuka"), ami egy ozekihoz már nem illett. Az ozeki rangból pedig elég gyorsan meglett a jokozunaság is, Hakuhótól egy kis segítséggel, ahogy az ilyenkor szokás. Ami Kotoshogikut illeti, én kedvelem őt, de az ozeki címet meglehetősen légüres térben sikerült megszereznie, és rendszeresen küszködött annak megtartásával, szerintem egy kicsit mindig is meghaladta a képességeit. Most pedig, amikor szerintem megkezdődött a korral járó visszaesése, rákerült a csúszdára. A legjobb lett volna számára, ha visszavonult volna az ozeki cím elvesztésekor, vagy legalább akkor, amikor azt nem tudta kedvezményesen visszaszerezni.
Ugyebár, én az utóbbi 10 évben nem igen követtem a tornákat, (az idei márciusi torna volt 10 év óta az első) és Harumafuji-ról az utolsó emlékképem, hogy egy csenevész, 112 kilós Ama nevezetű birkózó valahol Maegashira 10 környéki helyeken. Mikor lett ő ennyire ellentmondást nem tűrően erős? Vagy ez csak a mostani tornán van így? Eddigi szereplései alapján a meccseinek nem az a nagy kérdése, hogy ki nyer, hanem mint a rodeo-ban, hogy hány másodpercig tud az ellenfél dohjon belül maradni Haruma ellen? Néha csak 2-3 másodpercig bírják... Előző tornán gondolom volt valami kisebb sérülése, vagy nem tudom, mert most sokkal jobb. Kotoshogiku pályafutását se ismerem, csak azt látom, milyen magas rangba van, és mégis, mennyire hitványul szerepel. Hogy jutott ő oda, ahol van?? Most vagy kiöregedett végleg, vagy tényleg kiismerték a "hastunkolós" taktikáját, de akkor meg változtatni kéne.
Ugyan fogalmam sincs, hogy milyen ténylegesen a sérülése, ámde azért el tudom képzelni, hogy egy
ennyire összetett és dinamikus mozgást igénylő sportágban, ilyen agresszív összecsapásban, milyen
hátrányt jelenthet, ha tulajdonképpen egyfelől az egyik oldali test - részeidet vállból képtelen volnál
rendesen használni, mozgás - koordinálni, másrészt ráadásul folytonosan attól kell tartani, hogy egy
elhamarkodott, rossz mozdulat milyen - a meglévőnél még súlyosabb - következménnyel jár. Pláne
egy átlag felett, igen nagy test - tömegű versenyzőről (184 kg) van szó és ez még csak súlyosbítaná
a lehetséges hátrányos következményeket.
Valójában látnivaló, hogy emiatt mennyire koordinálatlan a mozgása a ringben és az is látható, hogy
minden mozdulata (akár támadó, akár védekező jellegű) mekkora erőfeszítésébe kerül, hogy csakis
az általa elviselhető inger ,- és fájdalom - küszöbön belül maradjon. Emellett még az is súlyosbítja a
helyzetét, hogy ezzel a nagy test - tömegével mát több előző meccsén is kiestek mindketten a dohyu
magasából és ez is ellene dolgozik. Ráadásul (talán az első versenynapon már ott ült a dohyu mellett - alatt, várva a mérkőzésére) és egy versenyző társa éppen reá zuhant. Úgyhogy nagyon nem irigylem.
Egyértelműen sérült. Össze vissza van tapasztva a válla. Remélem, hogy ez a sérülés nem jelenti a karrierje végét. Musashimarunál is ártalmatlan csuklósérülésnek tűnt, de soha nem lett már utána a régi.
Huh, Kisenosato mai meccse ismét hihetetlenül szorosra sikeredett. Mi van vele? Tényleg sérült lenne az a váll, és ennyire visszaveti, vagy simán csak fejben nincs ott a meccseken? Mintha az előző tornán tényleg a lelkét is kitette, hogy méltó legyen Jokozunai kinevezésére, aztán most, hogy méltó lett rá (két egymás utáni győzelemmel alapból is megválasztották volna) kicsit kiengedett.
