" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem termő és egyetlen szemet termő jujubák. Az első 'Lang' fajta Egerágról, a második ismeretlen fajtájú, Rappaitól. Az első is rengeteget virágzik, ám nem köt. A második azér talán valamikor majd fog rendesen teremni, mivel a kertészetből úgy hoztam el, hogy tele volt gyümölccsel. Talán ez is az idei kiültetés miatt nem terem még rendesen. Elég aprószemű, de már a fán jól megaszalódik, elfogadható ízű. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar kertészetekben olyan állapotok uralkodnak ezen növényekkel kapcsolatban, mintha kizárólag sajmeggy, vadcserenye, vagy mirabellaszilva magoncokat árusítanának és várhatnánk, mikor fognak teremni.
A zombai kertészetből vett, gyenge minőségű oltványként vett káki. Talán costata/Athén lehet? Az elmúlt évben egy centit sem nőtt, idén viszont ez is kezd meglódulni. (Ez a képsorozat meg túl sárga lett)
ha ilyent be lehet állitani rajta akkor inkább jpg formátumban fényképezz.nemis foglal akkora helyet mint a raw és nemis kell állitgatni a szineket.örülök,hogy nem vetted rosz néven:)/nemis úgy szántam/
Az első képen a saját célra telepített 'rojo brillante' fajtájú kákicsemetém látható, míg a másodikon azok a kerítés mellé, sorba ültetett oltványok, amelyekért nem jöttek el időben a rokonaim, így már csak lombhullás után tudjuk kényszerűségből kiásni őket. Muszáj volt elültetnem őket, mert kizáradtak volna a szabadgyökerű oltványok, ezek így is vontatottan indultak már meg, ennek ellenére végül nagyobbra, majdnem kétszer akkorára nőttek, mint a saját célra ültetett. Az előtérben lévő már egy egész szép kis facsemete.
Ami az éghajlati viszonyokat illeti, könnyen lehet, hogy a kerted a fügének is viszonylag megfelelő mikroklimatikus viszonyokkal rendelkezik, azonban ez nem általánosítható természetesen térségekre. Az Alföld sok szempontból ideális mezőgazdasági terület, különösen talaj szempontjából, vagy a napsütéses órák viszonylagos magas számát nézve. Viszont sajnos a síkságok kedvezőtlenül érintettek a legalsó légrétegek éjszakai inverz hőmérsékleti rétegződése szempontjából, ennek fontosságáról Ninovarga már többször beszélt. A mélyebb fekvésű sík területeken az előzőleg jelenlévő szállított hideg levegő nyugalomba kerülése után, derült, szélcsendes, téli éjszakákon a legalsó néhány száz méteren lévő levegőrétegek fordított hőmérsékleti rétegződése figyelhető meg a kisugárzásnak köszönhetően. Mivel a hideg levegő nehezebb, ezért a gravitációnak köszönhetően a legmélyebb tereppontokat üli meg. Azonban a hideg levegő a nagy kiterjedésű síkságokon vékony rétegben terül el, ezért itt akár egy néhány méteres kiemelkedés is a korlátozott minimumhőmérsékletig fagytűrő füge számára viszonylag kedvező termőhelyet jelenthet. Ezt Ninovarga nálm szemléletesebben szokta magyarázni, jelenleg is próbálom meggyőzni, hogy ha máshová nem is, de ide visszatérjen. Holnap elutazom hozzá és megpróbálom ezt megbeszélni vele. Fontos még a beépítettség mértéke is a mikroklíma szempontjából, egy városban, vagy fűtött épületek fala mentén akár egy kedvezőtlenebb adottságú terepponton is megfelelő biztonsággal termeszhetünk fügét.
Azért gondoltam, hogy tavaszi ültetés, mert a kora /kb. 4 éves lehet/ már nem indokolná a naptól való védelmet. A védett helyről származó növényt viszont könnyen megégetheti a nap. A Laci bácsi pedig nagyon vigyázott rájuk.
Én júliusban hozattam. Ki is lett ültetve. Műanyaghálóval árnyékolva. Az egyik így is megégett egy kicsit.
Akkor nem tudom, mi lehet az oka, de nem is problémázom rajta, csak érdekességként említettem meg. Azért természetesen be kell látnunk, sok igazság van abban is, hogy a növények különböző termőhelyeken különbözképpen is viselkedhetnek, látszólag megmagyarázatatlanul. Egyébként most kezd a törzsön elágazásokat hozni, tehát talán csak ideiglenes megtorpanás lehetett.
Ez egyértelműen annak köszönhető persze, hogy az utóbbi két télen csak nagyon kevés, igazán komoly fagyzugban érte el a minimumhőmérséklet a füge számára letális küszöböt. Így szinte majdnem mindenhol bő a termés már két-három éve, kivéve mondjuk Kozármisleny, Zabar, stb. Sajnos semmi sem garantálja, hogy az elkövetkező telek is ilyen kegyesek lesznek hozzánk bár reménykedjünk. Természetesen a kivivel, kákival Szentán sem lesz gond átlagos, vagy az alatti minimumokkal járó teleken sem.
Szerintem annak tükrében, hogy már mindketten több fajtával is rendelkezünk, nem is annyira sajnos. A régebbi fügéink is "beeillek a képbe", kitöltheti az érésük azt az időszakot, amikor a többi éppen nem érik, így közel négy hónaposra nyújtható a fügeszezon.
Nagytermésű olasz háziberkenye. Egy elfeledett gyümölcstermő, szintén rezisztens, permetszert nem látott. A tavaszi kb. 70 centis oltványból mostanra közel 2 méter magas lett. Úgy tűnik, kis kertekbe is alkalmas lehet, mivel inkább felfelé nő, nem túl terebélyes. hazai erdeinkben is itt-ott megtalálható vadon. A második képen háttérben kerti hibiszkusz és európai ciprus (cupressus sempervirens) csemetéje.
Sajnos, ez tényleg ilyenkor érleli be az első termését. Pár éve is pont aug. 10-én lehetett szedni.
De én azt hiszem, nem ujjas levelű. Az is van nekem, ill a Józsinak már terem is, annak nem ilyen gömbölyű a gyümölcse, másrészt igazán ujjasak a levelei .És korábban érik, ill. érne, mert az viszont nagyon potyogtatja az első termését.Az enyémen szinte semmi veszteség nem volt.
Üdvözlök mindenkit a fórumon, remélem békés és nyugodt fórum lesz, ahol sok tapasztalatot tudunk szerezni és átadni másoknak!
Tegnap a somogy megyei Szenta településen jártam, ami Nagyatád-Csurgó között van, egy nagy erdőség közepén, lényegében fagyzugban! A háziaknak volt egy fügebokruk, az idei éven 1,5 méteres hajtást hozott, volt rajta 10-15 füge, a gyümölcs leírásából arra következtettem, hogy a nagy gyümölcsű barna szinű füge az illető fajta! A családfő meglepően mondta, nem is érti hogyan élte túl az elmúlt 2-3 telet, és a talajra fogta, hogy biztos nagyon jó neki ott a talaj :)) Aztán elmeséltem neki, amit a füge téltűréséről tudni kell, és ajánlottam neki, mivel kivitelezhető, építsen a fügéje fölé egy tetőt, meg is terveztük, az illető nagyon jó érzékkel van megáldva, ugyhogy sikeres fügetermesztő lesz belőle! Tavasszal pedig keresni fog, füge, kiwi és káki is kell neki!
"natalina" őszibarack. Idei ültetés, permetszert még nem látott, az összes régi barackfán végigvonult a tafrinás levélfodrosodás, majd pedig a tetvek, a hangyafogó ragacsos csíkcsapdák elenére. Itt szóba is kerülhet a biotermesztés is, hiszen a hanyák "háziállatai" a levéltetvek, ők viszik fel őket a levelekre, védelmezik őket, cserébe a tetvek által kiválasztott mézharmatot szívogatják. Így meg kell akadályozni a hangyák feljutását a fára. Enek a fajtának viszont egy levele sem sérült. Különösen késői, október végén érik, innen az elnevezés, 'natale'=karácsony, 'natalino'=karácsonyi. Ezzel kívánok jó éjt mára.
Nekem mindkető megmaradt. Lehet, hogy itt is rossz lehetett a szaporítóanyag,amit ültettél. A gyümölcs ízéről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. A magok nem kellenének bele, de nem olyan zavaróak. Sajnos nagyüzemi elterjedését nagyban korlátozhatja, hogy nehezen tárolható, akárcsak a füge. Viszont éppen ezért lenne jó, ha minden házikertben lenne belőle egy-két fa, helyi fogyasztásra. A fagytűrése az összes nálunk előforduló gyümölcsfajénál jobb, állítólag -30, -40 fokot is kibír.
Igen, így meg túl sárga lett és kicsi. Az elforgatás nem ügy, rakok még fel párat amíg fent vagyok, elég későn fekszem általában, csak annyi e-mailt kapok most, szinte megrohamoznak. Örülök, hogy sikerült beindítani ezt az új topikot, már most számos érdekes témáról ejtettünk szót.
Az biztos, hogy gyorsan nő a jégfüge, két szezon alatt fává képes cseperedni. Nálam az történhetett, hogy minden tősarjat és oldalhajtást lenyestem, így megzavarhattam a növekedésben. Talán túl korán kezdtem a fává alakítást. Ilyenkor jönne jól Arth_ur nevű hozzászóló hasznos beszámolója a növényi hormonokról, a vegetatív és generatív hajlamok egyensúlyáról!
Érdekes, ez egy elég késői fajta, augusztus 10. körül van az első termés teljes érésben. Talán ujjas levelű zöld óriás lehet? Az én régi fügém is késői, de erről épp tegnap szedtem le az utolsó darabokat. Egyébként az enyém nagyon gyenge növekedésű, ez nem túl jó tulajdonság, ahogy az sem, hogy a másodtermés október végén érik, így egy részét leviszi a fagy. De már megbékéltem vele, mert a többi 12 fajtával így majd talán június végétől október végéig folyamatos lesz a fügeszüret, mint Ninovargánál. Ahogy az egyik elérik, jön a másik.