A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Ez komoly? Tényleg elfelejtetted, hogy nyitottál már ugyanerről egy topicot? Kicsit szenilis vagy, vagy nem is kicsit.
Akkor is elmondták kb. százan, hogy az Általad felhozott analógia rossz. Két teljesen más effektusról van szó, ezért az erre épített analógiából nem lehet semmilyen következtetést levonni.
Tőrülmetszett hülyeségeken nincs mit cáfolni. Alapvető fogalmakkal nem vagy tisztában, semmit nem tudsz. Itt-ott hallott szavak jelentését próbálod kitalálni, mint a másik "elméletedben" is, amikor egy perc alatt kiderült, hogy nemhogy nem ismered a diszperzió és a szóródás közti különbséget, hanem azt sem tudod, mik azok.
De azért paradigmát akarsz váltani, alább nem adod :D :D
Ezen megjegyzéseidet már jól ismerem, megszoktam, inkább cáfold az állításaimat.
Itt a gravitációs impulzusok fény-hullámhosszra gyakorolt hatásairól van szó. Ezt egy tudományos híradásban ismertették.
Miért nem lehetséges ez a hatás, ha nem a gravitációs hullám érkezése, hanem a fény változó gravitáció téren történő áthaladásának a hatásait elemezzük, fontolgatjuk?
Az nyilvánvaló, hogy a fotonnak egy atom töredék, egy molekula, vagy egy anyag-rög melletti elhaladása igen csekély hullámhossz korrekciót eredményezhet, de mi van akkor, ha ez a hatás közel végtelen számmal fordul elő?
Valószínű, hogy a világot átszelő fénysugár egy egy gravitációs téren történő áthaladása sem okoz jelentős fény hullámhossz változást, de, ha jelentős számú gravitációs térerősség változás hatása éri a fény nyalábot, akkor nem kizárt a hullámhossz megváltozása sem.
(Persze ez egyenlőre egy teória, nem én fogom igazolni valóságát.)
Azert a voroseltolodast leginkabb a hidrogen gerjesztett szinkepvonalainak eltolofasaval merik, amit nem befolyasol a foldi legkor. Ugyhogy egyelore marad a kis bumm helyett tovabbra is a nagy bumm.
Már volt egy hipotézisem a világ keletkezésének nagy bumm elméletének cáfolatára. Abban arra utaltam, hogy a fény bizonyos anyagsűrűségen történő áthaladása esetében vörös eltolódást szenved. Abból indultam ki, hogy a felkelő és a lenyugvó napunk reggel is meg este is vörösebb színnel árasztja el a föld felszíni részét mint a déli órákban. Van itt egy ilyen rovat biztosan ismeritek. A földfelszínt ferdén megközelítő fénysugárnak anyagi részecskék tömegei között kell átvergődnie reggel meg este, délfelé már kevesebb az "útakadály". A korai és a késői, lemenő illetve felkelő nap fénysugarai, lehet, hogy a légkör anyagtömegeitől is gravitációs korrekciót szenvednek el, mint a most felvezetett felvetésem szerint. A világmindenség pereméről érkező fénysugár valódi gravitácios hatásokon tör át
