" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Akkor ahogy ígértem, beszámolok néhány érdekességről a tegnapi napról. A következőkben jönnek a képek is. Legutóbbi ottjártam óta a kísérleti ültetvények szépen fejlődnek. Különösen fontos megemlítenem, hogy szerintem itt található Magyarország egyetlen modern körteültetvénye. A kivi-, káki-, őszi- és kajszibarack-ültetvényekről már nem is beszélve. Itt is tettenérhető volt számomra a "ne permetezzetek, szelektáljatok!" tanács: az őszibarackosban amelyik fa megbetegedett, vagy elpusztult, azt egyszerűen eltávolították a többi közül. Ha minden jól megy tovább, akkor több szempontból is mintaértékű kísérleti teleppé növi ki magát a Ninovarga ismerősének faiskolája. A fügék kinőtték helyüket Nino szőlőhegyén. A következő képekben a környékbeli települések lakóinak növényekhez való viszonya is megmutatkozik, valamint a mikroklimatikus tényezőkről is lesz szó.
Zsuzsuci, figyelmesen olvastalak, csak félreérthetően fogalmaztam. Azt gondoltam, hogy a szakirodalom talán javasolja a metszést, de mivel nem értek hozzá, így én is jót tettem a fügémmel, hogy nem nyirbáltam bele.
Hatalmas, szép, kerek bokor lett belőle, csak nem kap annyi napfényt, amennyit megérdemelne, mert fák veszik körbe. Majd egyszer rendezünk egy füge és kivi fesztivált, megspékelve egy kis goji bogyóval, na meg a jiaogulan gyógynövénykével, ami szintén nevelhető bioként és délről jött, csak éppen nem gyümölcs, de hasznos.
Nem olvastál figyelmesen:) Nekem pont azért nem hozott eddig első termést a fügém, mert megmetszettem.! Úgy gomdoltam, foglalkozni kell egy kicsit a kedvenc bokrommal, és tiszta jószándékból megfosztottam az áttelelt fügekezdeményektől. Amikor nem volt időm kárt tenni benne, volt is termése. De olyan is volt, hogy elfagyott, akkor persze tényleg le kellett vágni. Szóval, nem igazán tudtam eligazodni rajta. De mostmár tudjuk, hogy a füga ágainak visszametszése tavasszal NEM tanácsos.
Ma jártam Ninovargánál és egy (reményeim szerint) pozitív hírről tudok beszámolni: sikerült meggyőznöm, hogy visszatérjen ebbe az új topikba. Holnap nagyon elfoglalt lesz, ezért lehetséges, hogy csak pénteken. Én is számos újdonságot láttam a minket is érdeklő növényekkel kapcsolatban a beszélgetésünk mellett, holnap lesznek képek is!
Nekem csak a fügéim ilyen szépek (nem tudtam, hogy metszeni kell, soha nem nyúltam még hozzájuk). A goji virágai elnyíltak, úgy látom, hogy lesz egy bogyóm, ha beérik. Nem tudjátok véletlenül, hogy a szakirodalom szerint mikor, hanyadik évtől fordul termőre?
A most óriásikat termő bokromról ez a kép van. A nevét nem tudom, érdekes az nem is érdekelt eddig annyira.Egyidős a kertemmel, szinte rögtön megvettem, amikor a kert meglett.De egyáltalán nem értettem hozzá, tavaly itt a topokon tudtam meg, hogy általában buzgón lemetszettem azokat az ágakat, amik az első termést hozták volna.:(
Termett azért többször is, de csak második terméseket. Sose volt még ilyen nagyszemű, illetve talán tavaly, amit véletlenül nem metszettem le.:)
A másodtermések lényegesen apróbbak, és talán egy kicsit édesebbek is. Igaz, hogy nagyon izgalmas mert késői a beérése, van hogy novemberre eltolódik.
Viszont minden ősszel betakargattam őt is, meg a véletlen, dugványozással szaporított gyerekét is.
Idén nem metszettem meg tavasszal, és milyen érdekes, hozott bőségesen első termést:)
Én nem akartam megnevezni, nehogy "rosszat szóljak", de Taxus küldte a minikivi szaporítóanyagot, tavaly ilyen tájban.Nagyon gondosan küldte, én szúrhattam el valamit, hogy nem eredt meg sajnos.
Van jégfügém is, igaz, az fejlettebb, de nem hasonlítanak a levelek. Ez valami más.
Ez az a füge, amit már említettem, hogy alig szeldeltek a levelei. Egy éve kaptam a dugványnak való ágdarabot, tehát saját nevelés.Nagy szégyen, de a neve elkallódott, de mintha Kanári lenne. Esetleg lila pogácsa.Ráismer valamelyikőtök?
Ez a perui földicseresznye nagyon meg akar itt jelenni, pedig én fügét akarok mutatni nektek. De akkor előbb néhány bokor földicseresznye.A ma készült felvételen nem látszanak a termések, pedig vannak neki.Igaz, még nem érettek.
Na, ez amit szertnék még, de nagyon.Igaz, még nem kóstoltam, de mindenki dícséri.
Tavaly kaptam valakitől dugványnak valót, de sajnos nem eredt meg.
Tvasszal meg találkoztam a tővel, cserépben volt, a Tescoban árulták, de nem volt valami bizalomgerjesztő, viszont drága se.Mire meggondoltam magam, és visszamentem hogy vegyek, már nem volt.Azóta is bánom:)
Ez nagyon szép példány! Biztos sok örömöd lesz benne.
A tápozásról nekem az a véleményem, hogy az intenzíven fejlődő növényeknél a
fejlődési időszakban sokat segíthet. Ellenkező esetben felesleges, káros.
A szülői háznál konténerben lévő vaniglia káki kapott tápot/ Folicare/ és szépen növekedett. Nálam a minikivi indult meg látványosan a sótól./ Volldünger heti egyszer 1 csapott evőkanál 10 liter vízben tövenkét/. Ugyanez a koncentráció a jujubának, a fanyarkának és a mézbogyónak már nem tetszett, pedig a jujuba még mindig szépen hajt. A tayberry és a földicseresznye szintén hálásan fogadta.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mézbogyó már le volt állva a minikivit pedig lehetett volna még gazdagabb talajba ültetni.
50-60 cm-n kaptam. A Laci bácsi mondta, hogy 4 évesek és kegyetlen lassan nőnek.
Azt írják, hogy a magok a kikelés előtt 20-25 cm-es karógyökeret fejlesztenek. Ekkora méretű gyökér esetén a konténer akadájozza a fejlődést. Remélem jövőre már többet látunk a szabadföldi növekedésből.
Régi, 11 vagy 12 éve telepített kivim. Élő példája az itthoni kertészetek gondatlanságának, kizárólag porzós növények. Tudatlanságunkból következően évekig lestük, mikor fog már teremni, hiába. Viszont szépen fejlődtt az erősen meszes talaj ellenére. A talaj kémhatását igazolja, hogy még az egyébként erre nem túl kényes télálló vadcitrom (poncirus trifoliata) levelei is sárgulnak nálam. A kivi láthatóan jól fejlődött, annak ellenére is, hogy egykor két tövet ültettek egy konténerbe, mondván, hogy egyik a hím, másik a termő. Hát nem jött be.
Itt tart az idei telepítésű kivi kinevelése ("rendes", nagy, "szőrös" kivi, vagyis hayward-tomuri páros)! Három termő és egy porzó van. Ugye a tavaszi kiültetéskor "égbe kell növeszteni" egy nagyon hosszú gyám mentén, jelen esetben nekem kéznél volt az olasznád. Augusztus elején derékszögben el kell hajlítani, hogy a következő évre már virágozni képes vegyesrügyek differenciálódhassanak. Ebből a vízszintes vázkarból fognak majd keresztirányból előtörni a termőkarok. A végleges támrendszer is részben kész, az alapozásnál érdemes figyelni a jó rögzítésre (betonozás, vastag gerendák). Egy emlékeztető kép a művelésről, ebből szerintem majdnem minden lényeges mozzanat kiolvasható:
A nem fűtött falak tavasz-őszi időszakban valamennyit segíthetnek, jobban tárolják a hőt, ezért fontos az is, hogy a meteorológiai állomások flaszterfelületektől távol legyenek. Télen valószínűleg jóval kevesebbet számítanak, de majd idén megmérjük (bár ne lenne rá alkalmunk). Ez egyben felhívás minden érdeklődőnek, akit ez érdekel! Szóval elhanyagolható mértékben télen is számíthat, de csak ha rásüt a nap előtte. De a füge szempontjából előnyös lehet, az első gyenge őszi fagyokat kivédheti, ez talán megmentheti a másodtermés egy részét.
Valószínűleg az enyém is costata, de könnyen lehet, hogy a Rappaiék oltották saját nagy fájukról, mert nagyon picike volt az alany is és pár centis nemes rész volt benne, amiből egy 5 centis oldalág jött ki.van egy másik, nagyobb fám is Rappaitól, na ezzel sem vagyok túlzottan megelégedve, hasonlóan foltos, mint többeknek, de én ezt annak tulajdonítom, hogy mire kiültettem, már hajtott a telelőben, tehát napégés is lehet. Viszont csak a tavaszi növekedési szakaszában fejlődött, másodszor nem indult meg, viszont egy szem gyümölcsöt már hoz. Ez talán 'tipo' lehet, de lehet, hogy ez is 'rojo brillante', mivel valószínűleg olasz importból származik, ott ez a kettő a legelterjedtebb, ugyanakkor a kicsi gyümölcs gerezdesebb, ez tipora utal. Nem igazán érdemes nagy fát ültetni, a kis
'rojo brillante' oltvány lehet, hogy jövőre, két év múlva lekörözi.
Házfal alatt FŰTÖTT ház falát kell ugye érteni?De én úgy remélem, a kerti, nem fűtött házak fala is ad némi előnyt.A tli időszakra gondolok, természetesen.
Ebben a sorozatban meg az első fotón levő, a cserepes. Az tűnik fel, hogy ilyen fdros, cakkos levelűt még nem láttam. Tudod, milyen fajta?
Nekem meg van egy olyan cserepesem, aminek egyes levelei szinte egyben vannak. A beazonosításához majd várok egy kis segítséget. Holnap lefotózom, legalábbis remélem. Napok óta elfelejtem.Azt hiszem, Kanári, de nem tudom biztosan.
A sarkokban én is mértem már 7 fokkal magasabb minimumértéket egyszer. De a házfal 1 méteres körzetében is már általában 2-3 fokkal jobbak vagyunk a vonatkozó éjszakákon.
Esetleg az le tudnád írni, hogy melyik képen milyen fajtának nevezett füge látható? Ninovargától is kaptál te is, ha jól emlékszem, ezek közül van a képeken,melyik fajtákból kaptál? A cserepesek sárgulását talán úgy ki lehet védeni, hogy adsz neki tápot, mrt ugyan szabadföldben nem kell és a termésképződésnek nem is használ, de a cserépben lévő fügéknek néha nem árt, ezt én is tapasztaltam.
Idén nem metszettem meg tavasszal, és milyen érdekes, hozott bőségesen első termést:)
Itt tart az idei telepítésű kivi kinevelése ("rendes", nagy, "szőrös" kivi, vagyis hayward-tomuri páros)! Három termő és egy porzó van. Ugye a tavaszi kiültetéskor "égbe kell növeszteni" egy nagyon hosszú gyám mentén, jelen esetben nekem kéznél volt az olasznád. Augusztus elején derékszögben el kell hajlítani, hogy a következő évre már virágozni képes vegyesrügyek differenciálódhassanak. Ebből a vízszintes vázkarból fognak majd keresztirányból előtörni a termőkarok. A végleges támrendszer is részben kész, az alapozásnál érdemes figyelni a jó rögzítésre (betonozás, vastag gerendák). Egy emlékeztető kép a művelésről, ebből szerintem majdnem minden lényeges mozzanat kiolvasható:
