" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ninovarga, talán nem csak Isten hozott közénk, hanem Aiol is, (köszönet érte Aiol!), de mivel Aiol is isteni lény, akárcsak mindannyiunk, erre vonatkozott a "mind-Egy" szójáték, vagyis mindegy, hogy ki hozott, mert mind-Egy, mivel Egy-ségben vagyunk.
Nem értem a Te mind-kettő-det, de remélem az én kissé elvont fogalmazásom mostmár érthetőbb.
Nemrég a Lidl-ben vásároltam egy érdekes gyümölcsöt, kháki névvel feliratozva. Csodálatos íze volt, a húsa rostos, a héja vékony és ropogós, ehető. Ez ugyanaz lehetett, mint amiről ebben a tobikban is szót ejtettetek már káki-ként?
Örülök, hogy eredménnyel jártam és sikerült menteni a menthetőt! Valóban nehéz lenne már a továbbiakban a fagytűrő...-ben szerepelnünk, mert tegnapi-mai hozzászólásaim után is láttuk, hogy nem való ez a játszma az olyan konfliktuskerülő embereknek, mint mi vagyunk. Írtam is, hogy egyesek nem értették meg azt, hogy ezt a topikot békés, hasznos célért alapítottam, még akkor sem értenék, ha "a fejemet verném a falba". Ugyanaz a személy aki békére intett és azt íta, "maradjunk a régi címnél" a másik "szakadár" topikba ugyanakkor pedig készségesen ír. Jobb lenne, ha ezeket a napokat el is lehetne felejteni. Bánom azt, hogy sokan talán rám is haragszanak, de egyszerűen úgy érzem, nem engedhettem volna meg magamnak, hogy ezt a lépést ne tegyem meg. Ha nem tettem volna meg, elvesztettünk volna egy szakembert és tudását. Nem volt más választásom gondolataim, értékítéletem szerint. Nem igazán tervezek már oda beírni, mert legutóbb is láttam, hogy Valakinek lételeme a kötekedés. Soha nem lenne vége, úgysem bírná ki, hogy ne az övé legyen az utolsó szó. Ezért mostmár ott nem tudom megvédeni magam, mert szót szó követne.
Persze, miután többszöri magánlevélváltásból ismerem a lelkületedet, sejtem, hogy' érted. Mind egyek vagyunk, külön-külön is, de együtt is. Az írásmódból értem az utalást. Igen, az elmúlt napokban azzal küzdöttem, hogy az általad itt sugallt gondolatot minél inkább átéljem és sikerüljön visszanyernem a teljes jóságot, amelyben a harag nem lehet tanácsadó. Nehéz volt, de talán mégis győztem. Majd Valaki odafönn eldönti!
Nem méltó méltatlan dolgot méltatásra méltatni. Ezért igyekszem a Fagytűrő... topicban való szereplésem kapcsán kialakult konfliktussal csak alig többet foglalkozni, mint amennyit megérdemel. Ezt is csupán azért teszem, hogy magyarázatot adjak azoknak, akiket érdekel, mi az oka, hogy itt folytatom a fórumozást a jövőben. A régi fórumban az utolsó megnyilvánulásom egy humorosnak szánt görbetükör jellegű szarkasztikus hozzászólás volt, amire az intollerancia és a kritika el-nem-fogadásának olyan soha nem látott reakciója volt a válasz, amely technikai kivitelezésének részleteiről még érintettként sincs lelkierőm beszélni. Mindenesetre olyan mértékű antipátiáról tanúskodik, amit még szándékos gonosztételekkel is nehéz lenne kivívni. Ugyanabban a fórumban a konfliktus utóéleteként további nyílt vagy burkolt vádak érnek engem(!) mások (ki és milyen) véleményének el nem fogadása miatt. Az egész akció további lépései is alatta vannak egy etikai szempontok szerint történő szóra méltatás minimális kritériumainak. Mindezen szempontokat figyelembe véve és a rengeteg biztató és vígasztaló tartalmú magánüzenettól új erőt merítve, (amelyek szerzőinek most itt külön is köszönetet mondok), úgy döntöttem, hogy itt, 'A nálunk...' topicban állok a továbbiakban azok rendelkezésére, akik igénylik a társaságomat, vagy segítségemet és akiket nem a harag és gyűlölet vezérel a velem folytatott párbeszéd kezdeményezésében. Nálam jobban senki nem vágyik a békére! Azért vagyok most itt.
Jelenleg szerte az országban így állnak két enyhe minimumhőmérsékletű tél után a fügék. Ez a példány gyakorlatilag a Mura folyóval azonos magasságon nő. Az előbb bemutatott kertészet sem sokkal emelkedik ki a síkból.
Szerintem ennek egyelőre nincs baja szerencsére. Az enyém tavasszal megindult, aztán egy darabig lassabban nőtt, majd megint hozott 1-2 levelet. De nem az a gyors növekedésű növény, néha hoz a hajtás végén 1-2, kezdetben vörös levelet, ezeknek is idő kell, mire elérik végleges nagyságukat.
Rejtély. De mintha a fás rész még élne. Azért jövő tavaszig még ne ásd ki szerintem ezeket sem. Én a helyedben megpróbálnék mégegyet szerezni ha csak egy maradt, nem biztos, hogy keresztbeporzás nélkül működik.
Az nem tál, hanem csészealátét. kb 14 cm átmérőjű. Lefényképeztem
Bocsi ha megtévesztő volt.
Pontosan nem tudom mikor kezd érni, de utánanéztem az első olyan képem amin van érett kivi az szeptember 20-a utáni. Ezután 1-1,5 hónapig érik. Novemberig. A legtöbb október közepén érett meg. Akkor jó amikor ráncossá válik és szinte magától leesik. Ha kemény és tépni kell még éretlen, nem jó.
Melyik második kép? Ha a legutóbbi sorozatra gondoltál, akkor az a Fetel apát lehet. Nem egy egyszerű fajta. A túlzott vegetatív növekedés erősen visszaveti a termésképződést. Egyébként tudomásom szerint Magyarországon ez az egyetlen, modern fajtákból álló körteültetvény.
Annyira örülök, hogy a Tőled kapott tavalyi fügeágak nagy részéből növény lett! Sőt, tegnap meglepetés is ért: az egyik Babitson 3 pici fügét fedeztem fel:) Nagyon megdícsértem:)Tudom, hogy ebből nem valószínű, hogy lesz idén termés, de most nem is ez a lényeg.Azért délután csinálok fotót róla, és felrakom, hadd lássa a "nagybácsi" is:)
Van viszont egy olyan fügebokrom is, szintén a tavalyi küldeményekből, amit nem tudok beazonosítani./Kútásás és egyebek miatti keveredés okán/ De nagy az esély, hogy ő szintén tőled származik, és akkor Kanári. Fotó alapján tudnál segíteni beazonosítani?Nagyon nehezen indult be tavasszal, ott rimánkodtam neki, de most nagyon belehúzott.A múltkor már feltettem ide,az a legérdekesebb benne, hogy alig szeldeltek a levelei. Van rajta olyan is, ami szinte teljesen szeldeletlen.Ide is beszúrom hogy ne kelljen visszalapoznod.Ráismersz?