" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Jó lenne ha sikerülne! Jelentősen megkönnyítené a szaporítást, főleg a jó fajták szaporítását. A korábbiakban saját példa alapján bemutattam másokkal egyetemben, hogy a valószínűleg magról szaporított egyedek jelentős részénél nincs, vagy gyenge a terméskötés. Így sokunk várhat a saját termésre, valószínűleg kénytelenek leszünk jó fajtáról beoltani, csak honnan szerezzünk ilyenről oltóvesszőt és pláne a megfelelő időpontban.
Sajnos ilyen közeli képnél nem tudom élesebbre állítani a fényképezőgépet,de szerintem így is látszódnak a fehér pöttyök a törzsön.Valószinüleg a gyökérkezdemények. A vizben levő levelek elkezdtek rohadni de ez a kép bizakodásra ad okot.
Akkor ez a kisebb gyümölcsű lehet. Azért is árulják inkább azt a kereskedelemben, mert a többi nehezen szállíható, tárolható. Nevelgesd csak őket, mert a papayát mindenhol magról ültetik, tehát ha a nemükkel szerencséd van, akkor már másfél-2 méteresen is teremhet.
Egy nagyobb körte nagyságú volt a gyümölcs. Csak-hát kezdő vagyok .Elültettem a papaya magot.Mivel hónapokig nem csinált semmit,ültettem ugyanoda gránátalma magot is.Másfél hónapja pedig a semmiből hirtelen kinőtt ez a kis erdő.Ha megnőnek meghagyok pár darabot ,a többit pedig elajándékozom .
Na ezek valóban déligyümölcsök, a legkevésbé fagytűrő fajtából. A mangó szakaszosan növekszik. Kihoz egy egész ágat több lágy, pirosas színű levéllel és azon a szakaszon egészen addig nem nő tovább, amíg ezek a levelek keménnyé, zölddé, bőrneművé nem vának. Viszont sokunk tapasztata szerint elég nehéz nálunk nevelni, nekem is több elpusztult már titokzatos körülmények között. Oltani is kell, bár a magról kelt is terem idővel, de csak akkor, ha óriási fa lesz belőle. Láttam már ilyen mangófákat, 30-40 méter magasra nőnek! Van néhány törpe kultúrváltozat, ezekről lehetne talán oltani, ha megmarad a magonc. A "trópusi növények, egzotikumok" c. topikban talán több információt is kaphatsz,jól ismerem az alapítóit, értenek a dolgukhoz!
Nem tudom pontosan,talán két vagy három hónapja kaptam .NINO barátja hozta, Pest felé útba ejtett.Kb 1 hónapja indultak meg.Kösz a figyelmeztetést.A növényeket egy kis darab szigetelő szalaggal fogatom fel.Ez nem esztétikus de nyúlik és könnyen levehető ha már megerősödött a növény.
Minden bizonnyal igen! Sajnos a kivihez hasonlóan kétlaki. Nem tudok releváns statisztikai adatokkal beszámolni a magról kelt növények nemi arányait illetően. A papayának is 3 változata van, egy kicsi, egy közepes és egy nagy. A nagy még egy görögdinnyénél is nagyobb, hosszúkás. Láttad a gyümölcsöt, amiből csíráztattál?
Köszönöm a segitséged.Tudtam,hogy csupán a levelek alakjából nehéz meghatározni a fajtát,de reménykedtem. Jövőre már többet tudok.Talán akkor már megmutatják a termésüket. (A dugványokat édesanyám kapta valahonnan.Remélem jó fajták.)
Az utolsó 3 képen lévőket mikor ültetted ki? Láthatóan egészségesek, csak ha áprilisban-májusban ültetted ki őket, akkor valamivel magasabbnak kellene lenniük szerintem. Jól teszed, hogy "ridegen" neveled, így garanáltan nem lesz satnya a gyökere... Az első képeken láthatót mintaszerűen neveled. Majd vigyázz, hogy a kötözések ne szorítsák el a törzset.
Az első kettőnek ismered a gyümölcsét? (szín, méret, íz) Valóban nem igazán lehet levélről megmodani a fajtát, inkább csak típust lehet mondani, úgy mnt, valamilyen ujjas levelű, ezek legtöbbje nagy méretű, zöldes, vagy barnás, vagy a "jégfüge"-szerű érdes levelű, stb. De ez is csalóka, mert nekem van egy "izraeli zöld" nevű fajtám, ennek levele teljesen azonos a jégfügéével. Elvileg a fügének több, mint 400 fajtája van. Egy kis ízelítő: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/fuge.html
Itt nézd meg a faiskolák szerinti kínálatot. Egyszerűen lehetetlen rajta kiigazodni. Itt van jónéhány francia fajta is. Majd ha megmutatja termését (kis szerencsével akár jövőre), innen már elképzelhető, hogy be tudod majd azonosítani. Érzéseim azt súgják, hogy talán valamilyen barna füge lesz. Ne kérdezd, miért. De ez a kalandos történet is bizonyítja a füge ellenállóságát.
Szia aiol19. A segitséged kérném..Ahogy olvastam értesz a Déligyümölcsökhöz is. Megmutatnám két Mangó csemetémet. Két évesek.Nagyon lassan nőnek-vegetálnak-de élnek.Most ültettem át őket kicsit lazább,homokosabb földbe.Talán ez segít valamit.Mellettük pedig Papaja gyerkőcök vannak.Legalábbis remélem.(Több fajta magot is ültettem,de csak ők jöttek ki.) Szerinted is papaja lehet?) A képen van még néhány narancs magonc is. Bocs az OFF témáért.
A jövő reménységei.két kis jujuba és kaki csemete.NINO olajfáival.A jujujának letőrt egy ága. Az egyik felét beoltottam egy ki szilva csemetébe.(két hete történt,de még él a rajta levő levél.) A másik ágat vízbe tettem. Az ág vízben levő részén megjelentek apró fehér pöttyök./gyökér kezdemények? Lehetséges , hogy úgy tudjuk gyökereztetni mint a fügét?
NINO féle kivik.Valóban "ridegen "tartva.Talán háromszor lettek meglocsolva.Amikor már kezdtek fonnyadni a levelek.Most nylon zsinor mellett futnak.A jövő hónaptól olasz nád támasztékot kapnak.A jelenlegi luxust a tövükhöz tett levágott fű jelenti.
Saját dugványozású két különböző fajta fügém.két különböző fajta.A harmadik képen egy Francia országból való dugvány.Egész más a levele.(nem annyira ujjas) Remélem megmarad. Márciusban ástam ki,volt némi gyökere.Hiába locsoltam elszáradt. Utolsó lehetőségként vizbe tettem.-4 hónap után végre megjelentek rajta a gyökérkezdemények és a két kis levél. Most nedves homokba tettem és fél palack van felette.Remélem megmarad.Valaki sejti,hogy milyen fajták lehetnek?
Ezek a 14 hónappal ezelőtt kiültetett szabadgyökerű fák. Az idén tavasszal történt néhány példányon nagyon pici metszési kiigazítás, ami elsősorban az Y alakzatok kiiktatására szorítkozott.
De ugyanakkor a dalmát füge talán azt is bizonyítja, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy egy délről, mediterrán térségből származó gyümölcsfa okvetlenül érzékenyebb, kevésbé fagytűrő lenne. Jó példa erre a Mariamarta is.
A dalmát füge és a társa nem véletlenül sokkal nagyobb. Ezek emeltebb terepszinten vannak. Emlékezetem szerint teljesen soha nem fagytak vissza. Az utolsó 3-4 évben semmiképp.
Teljesen igazad van, de az is igaz, hogy ezek elég alacsony beépítettségű falvakban vannak. Szellős utcák, leginkább földszintes házak jellemzik őket, tehát elhanyagolható a hőszennyezés mértéke. Mivel nem túl előnyös fekvésű falvak ezek, ezért a képen látható fügék 2005 elején még így is minden bizonnyal, 2006-ban pedig valószínűleg fagyási küszöb alatti hőmérsékletet kaptak.
Köszönöm a dícséretet, de ez a káki pl. nem igényel sok törődést.Vizet rendszeresen kap, már csak azért is, mert a kerti zuhany közelében van.És egy néhányszor kapott Voldüngert , mióta megtudtam, hogy jót tesz neki.Jut eszembe, talán nem ártana megkapálni.remélem, nem sértem meg a gyökerét.
Nem minden háznál volt teljesen szabályszerű a metszés de jónéhány "kivi-helyrehozatali akció" sok helyen megtette a hatását és megtöbbszörözte a várható termés mennyiségét.
A jujujának letőrt egy ága. Az egyik felét beoltottam egy ki szilva csemetébe.(két hete történt,de még él a rajta levő levél.) A másik ágat vízbe tettem. Az ág vízben levő részén megjelentek apró fehér pöttyök./gyökér kezdemények?
