Többször találkozom azzal, hogy ősszel, tél elején annak ellenére, hogy sokat szellőztetnek itt-ott nyirkosság, penész jelenik meg. Ennek egyik oka lehet, hogy a kint hidegebb levegő azonos nyomáson fajlagosan több nedvességet tartalmazhat. Ha szellőzéskor a fajlagosan nedvesebb levegő bejut (a légmozgás ekkor nem a páranyomás különbségből van) és felmelegszik , akkor növekedni fog a relatív páratartalom és hideg helyeken kicsapódhat. Érdemes ellenőrizni, hogy ilyenkor (szellőztetés után, miután a lakás felmelegedett) mennyi a páratartalom . 65 % felett és 14 fok felületi hőmérséklet alatt(ezek csak tájékoztató, nem egzakt értékek) lehet gond. Átmeneti megoldás ilyenkor a páramentesítő készülék lehet.
Tanácsot szeretnék kérni, esetleg ismeri illetve van már valakinek hordozható elektromos páramentesítője? Használatával kapcsolatos tapasztalatok érdekelnének mivel nálam átlag 80 % a páratartalom.
Vannak olyan szellőző rendszerek, amelyek csak akkor cserélik a levegőt, ha feldúsul a pára (higroszabályozású szellőzők) ennek kiépítése ablakonként kb 10-15 ezer Ft + ahol szükséges helyiségenként az elszívók kb 20ezer Ft. Ez igaz hogy drágább mint a párátlanító, de ez a helyiség szellőzését is megoldja. Gyártót direkt nem írtam, létezik több cég is aki ilyennel foglalkozik.
Előre bocsájtva, hogy nem ismerem ezeket a készülékeket: sok választás nincs, mert a készülék ára kevesebb mint az a kár, amit a penész okozni tud falon, bútorokon és akár az egészségeteknek is...
Ha az ablakok vasalata tudja a résszellőző funkciót (ez az amikor 45 fokba állítva a kilincset résnyire nyitva hagyható az ablak), akkor jó lenne azt kihasználni, akár akkor is ha nem vagytok otthon.
Par hettel a hypoklonos kezeles utan ismet megjelent a sarkokban a penesz. Ezuttal a haloszobat beken hagyta hala a gardrobszekreny kabriositasanak, viszont erdekes modon a konyhaban a plafontol vagy fel meterre jelent meg egy folton, amire csak azt a magyarazatot talaltam, h ott mehet az ablak folotti athidalo. A paratartalom 50-55% kozott mozog, kárókatona sorstarsam hozzaszolasa nyoman én is a diszperzites festésre gyanakszom, mert ez van most is mindenhol, es volt az elozo lakasban is. Namost par evig nem tervezek ujrafestetni, a konyhaban ez egyebkent is gazos mufaj a beepitett butor miatt, marad a havonta kethavonta sperzes es torolgetes tavaszig. PMUEK (peneszmentes ujevet kivanok) mindenkinek.
A leírt penész magyarázatára n+1 alternatíva van, a helyszín nélkül minek találgatni.
A szakértő dolgában azt tanácsolnám, hogy helyből keress igazságügyi szakértőt, ne síma műszakit. A kettő között számodra az a különbség, hogy a későbbi jogvitához az igazságügyi használható, a síma műszakit úgy tekintik, mintha nem is lenne, függetlenül a minőségétől. Amúgy olyan nincs, hogy a kivitelező csak azt a hibát javítja, amit elismer, ha ilyen le van írva, az akkor sem érvényes. Nem ragoznám itt tovább, erre való a szakértő. Az viszont nagyon fontos, hogy a hibát a kivitelező közreműködésével előzetesen dokumentálni kell. Aztán, hogy ki fogja kijavítani az már más ügy, elvileg a kivitelező dolga és nem cak az általa jónak tartott módon, hanem úgy, ahogyan az szakszerű.
A kamarának van szakértői tagozata, fordulj oda, www.mmk.hu.
Sziasztok!
Új épitésű házban lévő lakásunkban mi is hasonló problémákkal küzdünk. Természetesen mi is naponta többször szellőztetünk, kereszthuzatosan is. Ennek ellenére nálunk is megjelent a penész, többnyire a műanyagablakok és ajtók mellett (pedig minden reggel letörlöm az ablakokoról a párát) . Érdekes módon a fal nagyobb méretű penészesedése csak azokban a szobákban tapasztalható, amelyeket nem fehér, hanem utólag hozott diszperzites festékkel festettünk le. Én erre a festékre is gyanakszom, hiszen a többi szobában, a fürdőben, a konyhában nyoma sincs a penésznek. Ezekben a szobákban kéthetente tisztitom a falakat. Mit gondoltok erről?
Másik nagy problémánk, hogy az egyik falunk teljesen beázott. Egy épitesz ismerős kint is volt, és meg is mondta a probléma okát. A külső fal bádogozása rosszul van megoldva, nem a vakolat alá rakták a bádogot, hanem csak felragasztották. Ez még nekem laikusnak is kézenfekvő, hogy emiatt ázik a falunk. A nálunk kint járt bádogos egy igazi Mekkmester, hiszen csak ujabb sziloplasztot nyom a fal és a bádog közé, szerinte ez megállitja a felázást. Az épitettő úgy néz ki nem akarja kijavitani az egyértelmű hibát (pedig még fél éve sincs, hogy beköltöztünk). Kérdésem az lenne, hogy mennyibe kerül egy szakértői vélemény, és kihez lehetne ez ügyben fordulni. Sajna a szerződésünkben benne van, hogy csak a kivitelező által elismert, és az általa kijavitott hibák garanciálisak. Ha mi ez ügyben magánköröket futunk, azt nem tériti meg nekünk. De mint irtam, ő a valós problémát nem akarja elismerni, ő csak pillanatnyi tüneti kezelésre hajlandó. Ezért kellene egy szakértői vélemény.
Az epiteszeti dolgokat nem vagom, de laikuskent ott nem latok problemat. Az h teljes atszelloztetesnel 1%-ot esik csak a paratartalom az gyanus. Esetleg meg kellene probalni egy masik paramerot.
Megmértem anyámék Ytong házában, ami 4 éve épült és csak az első 2-3 hónapban volt pára és már régen nincs nyoma sem, és ott 75% %!!!
Egyébként nálunk, napi 2-3x teljes kereszthuzat az egész lakásban kb. 5-10 percig és figyeltem, hogy nem nagyon csökkent a páratartalom, talán 1%-kal a szellőztetés után ! 2003-ban, épült és decemberben költöztünk be, tehát 1 éve napi minimum 2x szellőztetés, nyáron meg feszt... és mégis ilyen sok páránk van.
A falak alá bitumenes szigetelés (a lábazati blokkra), és jó páraáteresztő nemesvakolatot kapott az Ytong kivűlről, igaz a lábazatunkon még csak cementes alapvakolat van, de ez a padlószint alatt van.
Nekem úgy tűnik, egy elnagyolt lábazatról van szó, melyről ezek szerint nem csak a hőszigetelést felejtették le, hanem valószínűleg a vízszigetelést is. Szerintem mindenképpen kellene szigeteltetni a lábazatot (csak remélni lehet, hogy az alap alatt van vízszigetelés), de mindenképp szakember tervezze, mert minden marhaságra figyelni kell, beleértve a falról lefolyó vizre, hogy semmiképp se folyjon a szigetelés mögé. Mivel a lábazat furcsa módon a lakótér padlószintje fölé ér, azaz a belső oldala fűtött és lakott, fokozottan kell ügyelni a páradiffúzióra is.
Szóval én a helyedben előbb építésszel beszélnék, ő egyébként is jobban tisztában lesz azzal, mit követelhetsz az építtetőtől.
Ahogy elmondod egészen biztosan kell kívülről szigetelni. Nem világos teljesen, ezek szerint a fal egy része a földfelszin alatt van és szigeteletlen? Két éves háznál ha ez igaz durva hiba. Az, hogy a kivitelező, vagy/és a tervező felelős azt így nem tudni, de biztos volt felelős műszaki vezető. Elvileg ilyen megoldást tilos tervezni és nem is engedélyezik, valami nagyon rendetlen itt.
Sziasztok!
Nekem is penészesedik az egyik szobám. Az észeki és keleti fal, két főfal érintkezésénél penészesedik a legjobban, illetve a kelei fal végig a szegőléc fölött (gondolom alatta is) is kezd megjelenni a penész.
Fűtünk, szellőztetünk, most talán már nem terjed, de az állandó szellőztetés, meg a 24 fokosra fűtött lakás nem túl kellemes anyagilag.
Nálunk kb. 60 cm magasan zsalutégla van (enyhe domboldalon épült a ház), csak fölötte van 38-as Porotherm tégla. A ház alatt tuti nincs szigetelés, hideg is a padló.
Arra gondoltam, hogy esetleg érdemes lenne-e kívűlről leszigeteltetni az alapzatot, esetleg a fedémre is lehetne szigetelést rakatni (ügyeggyapot?)
A ház két éves, érdemes még a kivitelezőt molesztálnom a problémámmal?
Hogyan lehetne végérvényesen megszüntetni a penészesedést?
Köszi,
Zsolt
Elozo lakasomra teljesen illett a leirasod, csak en a legfolso voltam. Akkor beazasra gyanakodtam es rendszeresen b*gattam a kozos kepviselot vagy kit. Azt mondtak, koltozzek el es ez volt a legjobb megoldas. Persze tudom ez nem jarhato ut mindenkinek. A belso szigetelesrol annyit, h most olvastam egy konyvben egy fejezetet errol, de ott is irjak, h csak akkor ha muemlekhaz v vmi mas ok miat nem lehet kivulrol. Szoval ott vmi komoly vastagsagu belso szigetelest hoztak ki parnafakkal legressel, ami egy tombhazban levesz a negyzetmeterekbol erosen. Mi anno amatorkent 3mm-parafat tettunk fel. Franko komfortos lett a fal mellett a hoerzet de lazan bepeneszedett mogotte, szoval nem mondtak itt hulyesegeket
Ez nagyon gaz. Szakirodalomban 40-65 koze adjak a komfortot. Sajnos a peneszes idoszakban meg nem volt meronk, miota figyelunk a szelloztetesre es a bent teregetett ruhakat mar 1200-al forgatja a centrifuga 500 helyett (ez drasztikus kulonbseg kb. harmadannyi ido alatt szaradnak) 50-60-rol most 48-53 koze mentunk le. A gyerekek kicsit kohoresznek ejszaka meg en is megiszok par deci vizet, de ez nem feltetlenul csak a paratartalomcsokkenesnek tudhato be. Probalj tobbet szelloztetni, ahogy itt is irtak mar kitart es nem resnyire buktatott ablakkal par percig. Fontos lenne meg tudni h most epult-e a haz, mert ha regi akkor elgondolkodtato, h hatha vizesedik a fal, amit az Ytong kulonosen nem szeret, de errol nyilatkozzanak a szakertok.
Muszerileg:
A Conrad c cegtol vettem a cuccokat az oktogonnal, de postaznak is. Bocsesz h nem nezek pontos tipust, de talan kiderul a leirasbol mit vettem, meg aztan te is kivalaszthatod a neked megfelelot a conrad.hu-n. Szoval a homero egy DCF oras, homersekletet es rel paratartalmat mer, 3 kulso radios ho/para szenzort tud kezelni, meri a min/max ertekeket hore es parara is idoponttal. A belso homero 6000 volt a kulso szenzor (amit jelenleg a nagyszobaban hasznalok) 7000. Az infras homero a legbutabb darab a conrad palettajan 10000-ert. Tizedfokban mer masodpercenkent, a fokusza 1:1 vagyis 5 centirol merve egy 5centis korben mer. Vannak 1:8 es 1:12 fokuszuak is lezer pointerrel, de az eggyel dragabb kategoria nem mer tizedfokot, a komolyabbak pedig 20-30ezer kozott mozognak amit azert nem kohog ki talan egy amator felhasznalo. Mindeket cuccal elegedett vagyok bar paraztam elotte h gagyit veszek.
Bár nem nagyon értek hozzá, de szvsz ez a páratartalom, igen magas, a normális az olyan 40-50 körül lehet. Azért kinéztem neked a mindentudó harmatpont-táblázatból, hogy ehhez kb. 18,5 fokos harmatpont tartozik azaz ha ez alá hűl a falad vagy a padlód, ott vízkicsapódás és penészesedés lehetséges (Csak ha már ez a topic címe) . Tájékoztatásul nálam kb 20-21 fokos levegőhőmérsékletnél olyan 15-16 fok körüli falam lehet jó esetben. Hogy legyen mihez viszonyítani....
Erre is gondoltam már, de ehhez is kéne valaki, aki ért pl. a hődinamikához. Mi történne uis, ha a kisszobában lenne a termosztát? Felfűtéskor fél óra alatt elérné a szoba a beállított hőmérsékletet, ekkor a nagyszobában még hideg lenne. Ezután a termosztát a kisszoba gyors hőmérsékletváltozásainak megfelelően tartaná a hőmérsékletet. Mivel gyorsan hűl és gyorsan melegszik, folyton ki-be kapcsolna. A nagyszoba pedig talán soha sem fűtene fel igazán.
Nem tudom. A legjobb talán két termosztát lenne, és a vezérlés pl. a két mért érték átlaga alapján történne. Lassabban fűtene fel, de kisebb ingásokkal, ha az egyik termosztát környékén meleg van, a másik pedig lehűl, ugyanúgy bekapcsolna a fűtés.
Ez jó lenne, csak ilyen tudomásom szerint nem létezik.
Ja, amúgy a pince kétharmada magántulajdon, és mindenkinek kuncsorogni kéne, hogy bemehessek, szétfúrhassam a plafont, meg ragaszgassak, de előtte tessék szíves kirámolni a kupit a pincéjéből, mert nem férek be tőle...
- A fűtésigény ki lett számolva, nem akkor van a gond, ha megy a fűtés, hanem pl. akkor, ha lekapcsol, mert pl. a termosztát mellett van valaki, és ott felmelegszik a levegő. Ekkor a kisméretű, nagy hűlő felülettel bíró szoba nagyon lehűl.
- páraterhelés ott csak az éjszakai alvás párája, mert szárítani a nappaliban szoktunk, a konyhában van elszívó, és amúgy is mindig csukva van a hálóajtó. Érdekes módon a konyhában sosincs penészgond, pedig az a legpárásabb, és ugyanúgy van külső fala, ugyanazon a hideg födémen van.
Az ablakok régiek, de szivaccsal korrektül szigetelnek. Persze azért nem műanyag ablakok, de teljesen rendben vannak.
Elméletem szerint a pincefödémet alulról leszigetelni azért nem nagyon érdemes, mert a főfalak mentén is ugyanúgy lehűl, főként, hogy az ominózus szoba pont két főfal csatlakozásánál van, azaz a főfalak födémhűtő hatása azonnal érvényesül. De persze ezt is meg fogom kérdezni majd, ha végre találok egy értelmes épületgépész szakembert...
Visszaolvasva legelső írásodat, szerintem azt a szobát egyszerűen jobban kell(ene) fűteni, és el kell gondolkodni, hogy nincs-e a lakásban valami extra páraterhelés. Erről korábban volt egy hozzászólásom, azt kellene kikeresni. Ha túl jók az ablakok (tökéletesen zárnak), akkor neked kell szellőztetni többet. Főleg ruhaszárogatás esetén, főzőcskézéskor, de egyébként is rendszeresen meg kell tenni. Ez van. Én értem, hogy egy társasházban nem lehet csodákat tenni, mert még egy kaputelefonhoz is nehéz kiszedni a pénzt az emberek zsebéből, de a házat se lehet újjáépíteni.
Egyébként ha alattad pince van ,akkor a pincefödémre (alulról) hőszigetelést ragasztani nem lehet ?
Rendben, de javaslom, közelítsük meg a kérdést a megoldás, és ne a probléma oldaláról.
Mi az alternatív, megvalósítható javaslat?
Az már rendben van, hogy nem lesz a falakon belső szigetelés, lesz helyette szegélyfűtés, mely plusz energia árán felemeli a falak felületi hőmérsékletét a harmatpont fölé.
Mi legyen a födémmel, azaz a padlóval? Felejtsem el a szigetelést? Egyébként pl. egy fürdőszobába amúgy is kell ugye vízszigetelés, és ki tudja nekem biztosítani a vízzárást.... Az alapján, amit írtál.
Szóval felejtsem el a padlószigetelést is? Rakjak be egy elektromos padlófűtést, és fizessem ki a gatyámat? Mit javasolsz?
Én átéltem azt, amikor novemberi beköltözéssel a ház tele volt még építési nedvességgel. Azon a télen a pára minden létező helyen lecsapódott és penészedett, ahol kicsit hidegebb volt a fal, vagy a padló. Nahát ezért nem kell erőltetni a belső oldali hőszigetelést. A falad belső felülete rettentő hideg lesz a szigetelés alatt, ahol csak akkor nem fog penészedni, ha tökéletes a párazárás belülről. Kérdés: ki fogja neked garantálni azt a tökéletes párazárást? Tudod, te, hogy mit kockáztatsz ? Majd ha az egész család beteg lesz a penészgombától, akkor kit fogsz hibáztatni ? Megkötnéd azt a kompromisszumot ?
Persze lehet tanácsot kérni, és persze nem muszáj elfogadni.
