Távol álljon tőlem, hogy ötleteket akarjak adni, mégis eszembe jutott, hogy az író Lem minapi halálhíre akár arra is indíthatja a fiúkat, hogy valamiképpen beleszőjenek egy kisebb megemlékezést a koncertműsorba. Hiszen a kötődés nyilvánvaló, amikor egy zenekar neve egy regénycímből ered, és a számcímekben máshol is tettenérhető a kapcsolat. Ha a dolog azon múlna, hogy a Lemhez kapcsolatható címekből egy külön kis blokkot adjanak elő, mondjuk, a koncert végén, és emiatt a rendezvény picivel tovább tartana, ne féljenek, hogy ettől felháborodnék :) Csak bátran!
Hát ez is megszületett! Elolvasná valaki a legeslegelső (topicindító) hozzászólást ebben a fórumban? Köszöntük az új honlapot! Köszöntjük "A" honlapot ....
A munkám során botlottam a következőbe, a Kovátsműhely egyik tavalyi előadásáról írt cikkben olvastam a következőket Szirtes Edináról:
"Szirtes Edina nem egy sztártípus. Kecskemétről jött, annyira izgult, hogy össze-vissza beszélt. Tipikus kisgyerekként indult: 6 éves korában kezdett zenélni, végigülte az iskolát, és most itt ül. Tanárait nagyon szereti, ez érződött beszédéből. Nem hisz a műfaji kötöttségekben, csak a zenei hangokban, a hangok áradásában. Művészetében azt kívánja visszaadni, amit tanáraitól kapott. Legközelebb szívéhez a komolyzenei hangulat és gondolatiság áll. Saját vonósnégyesével játszanak mindenfélét, közte Bach-ot és kortárs komolyzenét. Kiskorában karmester akart lenni, de erről letett. Másik zenekara a Hajnal, és ezen kívül számtalan más zenekarban játszik. Rajong az összes népzenéért, még a jódliért is. Most készült el saját össznépzenei lemezük. Komolyzenei zenészekkel örömzenét játszik, határok nélkül kamarazene jelleggel. "Igazából a legnagyobb csoda az nem csak az, hogy zenélek, hanem az, hogy ott ülök ezekkel az emberekkel, és én nem tudom, hogy hogy vannak vele, de énnekem valami óriási szerencsém van, mert akármelyik zenekarban játszom, mindenhol tündérek vannak körülöttem." - mondta. Régen láttam valakit ennyire behódolni a zenének. Ő maga egy kis angyal. A mese jutott eszembe a jó kislányról, akinek jutalmul minden egyes szavára drágakövek, virágok hullottak a szájából. Valami ilyesmi Edina is, csak a jutalmat egyből átadja nekünk, hallgatóknak."
Nagyon meghatóak és igazak ezek a szavak: Attiláék koncertjein mi is mindig megtapasztaljuk ezt Edina játékában!
És az is csodaszép, amit Edina mond zenésztársairól!
Igen, nem semmi volt. Amúgy is bírom azt a hapsit, most már végleg belopta magát szívembe. Jól elvoltak ott Robival. :) Az tetszett, mikor mondta az Abaházi, hogy ironikusan mondhatná, hogy nem rossz teljesítmény ez egy nem létező zenekartól. :))
Tegnap meghallgattam a rádióban az említett dolgot... hát, már odakészültem 9-kor, mert azt már nem tudtam itt elolvasni, hogy mégiscsak 10-től lesz, sebaj... várni jó. És nem várt hatása lett eme rövidke interjúnak... megérkezett a Nagy Kedv a koncerthez nálam is, eddig még csak szimplán vártam 23-át, most már Nagyon Várom, szóval ez tök jó. Amúgy kár, hogy csak 2 számot (azt se teljesen ugye) adtak le a Danubiusban, még élvezkedtem volna egy darabig, hogy egy ilyen popslágerekkel teli rádióban Solaris szól. :)) Barátnőm, aki reggae-alterrock rajongó, valahol a Mickey Mouse elején beszólt, hogy: hé, ez egész normális zenekar, nem? :))) Ez azért nagy dolog tőle, és tiszta vidám lettem utána. :)))
Azért is mindenképp meg akartam hallgatni az interjút, mert kíváncsi voltam, vajon mit kérdeznek majd; hát bejött, mert arra gondoltam, hogy arról beszélnek majd többet, hogy a Solaris az utóbbi jópár évben inkább a világot koncertezte végig, nem Magyarországot...
Nekem csak a sima rádión jön be a Hajrá, Magyarok c. műsor élő adása, most épp Szamóca (ex-V-Tech) a vendég. Itt az online-on csak slágerek egymás után, semmi riport...
Nem baj, a rádióból viszont föl tudom venni a műsort! :o)
Hát, ez megint egy érdekes menet lesz a riportot illetően: bekapcsoltam a rádión is a Danubiust, meg megy itt a PC-n is az online adás. Addig stimmel, hogy itt az online-on bemondták, hogy ez a Hajrá, Magyarok c. műsor, de a sima rádióban nem ez hallható!!! Itt slágerek mennek egymás után, a sima rádióban meg sporthírek voltak az előbb, most ott is zene van, de nem az, ami itt...
Délután nem voltam net-közelben, de közben megérkezett Robi válasza: minden változatlan a ma esti Danubius-interjút illetően, vagyis 22 órakor hallhatjuk Őket ismét élőben.
Van egy kis kavarodás a ma esti Danubius-riport kezdési időpontját illetően: lehet, hogy már este 9-től érdemes hallgatni a "Hajrá, Magyarok!" c. műsort, mert a Zene.hu Solaris-oldalán a következő, mai bejegyzésű hír olvasható:
Ma este (Április 2-án) 21 órától a Danubius "Hajrá Magyaro(C)k" c. műsor vendége a Solaris.
A beírás a Zene.hu munkatársától származik!
A Danubius rádió vételi körzetei, ha valaki csak simán tudná hallgatni.
Egyébként úgy látom, a Danubiusnak sincs Hangtára, vagyis utólag nem tudjuk meghallgatni a riportot, ezért jó lenne, ha minél többen élőben tudnánk hallgatni.
Adás közbeni telefonszám, ha valaki kérdezni akar az interjú alatt:
No egy kicsit kiestem egy omolyabb lefolyású influenza kapcsán a sodorból, látom a lista egyre jobban "virágzik". Sajnos olan hangok is felütötték a fejüket itt, amiket más forumokon már volt szerencsém megutálni. Nem is reagálok rájuk.
Rit,
Elolvastam az interjút és gratulálok. Bár nem vagyok a Fikszrádió alkalmazottja, külön köszönöm a Fiksz nevében, hogy megemlítettétek a riportban. Egyúttal megesz a sárga irigység :-) Sikerült sok "alanyt" megmozgatni azenekarból, de ami a legjobban tetszik, a közvetlen hangvétele. Méggyszer gratula és sok sikert.
1985. április 1. – Szélrózsa Klub (87 perc)1. Marsbéli krónikák – ezen a koncerten a Noab bevezető énekével kezdődött el.
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
Először is, sok szeretettel szeretnék mindenkinek sikerekben gazdag, boldog április 1-jét kívánni! (Czigi mindezt a lehető legkomolyabb hangon mondta el, amit némi derültség kísért a közönség soraiban.)
- És köszönjük szépen a Szélrózsa együttesnek, hogy meghívott ide minket ma a Szélrózsa Klubba. Egyszer már voltunk itt tavaly, reméljük, hogy jövőre is jöhetünk!
És amit hallottatok, volt a Marsbéli krónikák, és most hallgassátok meg a Magyar tánc című számunkat.
2. Magyar tánc
(taps)
TAMÁS: - Nagyon szépen köszönjük!
(további taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! Tamás… (Czigi folytatni akarta a mondanivalóját, de Gömör Laci egy jó nagyot ráhúzott az egyik cinre – derültség)
- Azt akarja mondani, csak nem meri - mert kicsit elfogódott ma -, hogy a Solaris című számunk következik. De mondd el nyugodtan Te is!
TAMÁS: - A Solaris című számunk következik.
(Gömör Laci néhány taktussal nyomatékosítja az elhangzottakat, majd valóban el is kezdik játszani a Solarist.)
3. Solaris
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
Azt mondta Tamás, hogy én vagyok elfogódott, nem ő. Kérjek bocsánatot…
És akkor játszunk tovább, a következő szám címe: 2026 – Los Angeles.
4. 2026 – Los Angeles
(Kb. a 4. perc tájékán egyszercsak félbeszakadt a zene, Lacit még vitte tovább a lendület, de aztán ő is leállt.)
CZIGI: - Hajaj!
(Kisebb tanácstalanság után Laci beütötte a taktust és megpróbálták folytatni, de nem jutottak messzire: 12 másodperc elteltével újból nem szóltak a hangszerek.)
CZIGI: - Inkább énekeljünk valamit… (általános derültség)
ROBI: - Van valami ebben! (és nevet közben)
(A közönség soraiból egy megjegyzés: április elseje!)
TAMÁS: - Szóval, (Laci megint közbeüt, Robi próbálgatja a szintetizátorát) szóval, ez most miért van??
KLUBVEZETŐ: - Lecsapja az automatát.
CZIGI: - Kicsoda?
KLUBVEZETŐ: - (nevetve) Lecsapja az automatát.
ROBI: - (vigyorogva) Ki?
KLUBVEZETŐ: - (tanácstalanul) Nem tudom.
TAMÁS: - Hát küldd el! (itt már kitört belőlünk a nevetés; addig is feszülten figyeltük ezt a közjátékot, de itt már nem bírtuk tovább…)
VALAMELYIKÜK a háttérben: - Csapjuk le!
KLUBVEZETŐ: - (tök komoly hangon) Próbáltam elküldeni, de állandóan visszajött.
(nevetés)
(Közben Robi ismét próbálkozott: szerencsére újból lett áram, így Robi találomra el is kezdett játszani, Gömör Laci is bekapcsolódott, majd pár másodperc elteltével Czigi is beszállt és egy nagyon frappáns 1 perces kis improvizációt hallhattunk hármuktól! Czigi nagyon jót gitározott benne.)
(taps)
CZIGI: - Köszönjük szépen! Erdész Róbert szerzeményét hallottátok… (derültség)
ATTILA: - Laci…
CZIGI: - Hol is tartottunk? (nevetés)
(Laci beütötte a négyet és szinte hangra onnan folytatták, ahol előzőleg megszakadt a zene!)
(nagytaps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
(taps)
CZIGI: - Ja, Tamásnak elfogyott… Nincs valakinél véletlenül egy basszusgitár? (enyhe derültség) Most 3 húros lett és ezzel nem megy annyira jól neki. (Mindezt, a kérdést meg ezt a beszólást is tök komolyan, szinte aggódó hangon adta elő Czigi, mi meg nem bírtuk ki nevetés nélkül.)
- Addig játszunk egy Duót.
5. Duó
(nagy taps)
ATTILA: - Nagyon köszönjük! Tamás visszacsempészett egy G-húrt a basszusgitárjára és most folytatjuk a műsort.
Még nem folytatjuk, mert behangol a Tamás. (És hallhattunk 40 másodpercben egy basszusgitárhangolást, mindenféle üveg- meg lebegőhangokkal, tök érdekes volt! A vége felé Laci pergődobon kísérte egy kicsit. Aztán Robi jelzésszerűen már bejátszotta a következő szám pár hangját, lassítva.)
ATTILA: - M’ars poetica.
6. M’ars poetica – a szám közepén egy 3 és fél perces jó pörgős dobszólóval
(nagy taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! Gömör Laci volt!
(további taps)
CZIGI: - És most akkor következik az a szám, aminek az volt a címe, hogy Mark Alexandrovics, aztán most nem az lesz a címe, mert úgy beszéltük meg, hogy…hogyha már fölvettük a Rádióban, akkor azon a címen játsszuk, amilyen címmel a rádióban majd hallgathatóvá lesz majd valamikor, majd, igen. Úgyhogy Kuzmin Tyimofejevics és Szabad játék következik
7. Kuzmin Tyimofejevics (Szabad játék)
(Nagyon pazar improvizációkkal, nagyon ihletetten játszották aznap! 18 percnyi volt szólókkal, a szólók hossza ebből 10 perc lett. Élmény volt nemcsak hallani, de látni is, ahogy egymást inspirálva játszották a szólóikat!)
(nagy taps)
ATTILA: - Nagyon szépen köszönjük! Köszönjük a türelmeteket, a Solarist hallottátok!
(folytatódó taps, visszázás)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
(taps)
- Erdész Róbert: billentyűsök, (taps)
- Gömör László: dobok, (taps)
- Pócs Tamás: basszusgitár, néha 3-, néha 4-húros (taps)
- Kollár Attila: fuvola, (taps)
- én meg Cziglán István vagyok szólógitáron. (taps)
8. Egészséges optimizmus – ráadás
(taps)
ATTILA: - Nagyon köszönjük! Szevasztok!
(visszatapsolás)
KLUBVEZETŐ: - Nem akarom félbeszakítani az ünneplést, de kicsit elcsúsztunk a programmal, s van még hátra egy videófilmünk, amit még szeretnénk levetíteni. Vállaltuk társadalmi munkában, hogy páran itt maradunk addig a klub végéig, úgyhogy most elkezdjük vetíteni. Akit érdekel, nézze szeretettel!
Örülök, h elolvastátok az interjút, és köszi az észrevételeket!
A képeket igyekszünk feliratozni minél előbb, ezért a figyelmetlenségért elnézést kérek. A beállított képet a cikk elején ill a montázst a zenekar küldte.
Az elszánt rajongó kilétét számunkra is homály fedi, nem nevezték meg.
Melyik kérdés volt bátor? :))
Az interjún egyébként hatan voltak: Kollár Attila, Seres Attila, Erdész Robi, Gömör László, Tóth Vili és Pócs Tamás. A beszélgetés teljesen kötetlen volt, így utólag ezért sem írtunk minden hozzászóláshoz neveket, csak ott, ahol ez a megértéshez fontos.
Remélem minél többen elolvassák majd, akik ismerik a zenekart!
