" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Közben visszanéztem a képet a fügédről, de azt nem értem, hogy lehet, hogy tavaly nem érlelte be a másodtermést? Ha ez ilyen korai, akkor mindenképp be kellett volna érnie. A még megmaradt gyümölcsökről feltétlenül készíts majd fotót!
Ha a máodtermése már napok óta érik, akkor ez is egy nagyon korai fajta lehet. Az első mikor is érett pontosan? Ha jól elékszem, "hegyi füge" fantázianéven kaptad. Ha az elmúlt 8 évben nem fagyott meg, akkor ez igen jó mikroklimatikus adottságokra utal. Fényes bizonyítéka annak, amiről Floo-val és Ninovargával beszéltünk. Akkora területű síkságon egy ilyen kis kiemelkedés is sokat számít. Mint írtam, írtuk, ez a feltételezhető kedvező adottság természetesen nem igaz térségi szinten, csak éppen azon a terepponton. Azért gondolom, a ház sincs túl messze, az onnan elszökő hő is sokat számít télen. Kezd érdekelni a fajta, szívesen cserélnék veled, ha most lehúznál egy ágat a földre, akkor még talán lenne ideje legyökerezni ebben a szezonban. Cserébe tudnék adni mondjuk kanárit, izraelit, vagy ujjas levelű pirost, ha érdekel.
ExtremEE, köszönöm a választ egy korábban feltett kérdésemre. Időközben megkaptam a választ. Provokatív kérdésnek szántam, hátha Nino megszán és kiigazítja a kavarást.:)
ExtremEE, nem is tudod, hogy milyen szívesen teszek eleget a képes kérésednek. mivel hobbim a fotózás. Tettem már fel füge fotót, igaz, csak egy ágacskáról, de holnap az egész bokrot megpróbálom megörökíteni. Elég szerencsétlen helyen van, (szabad térben), de körbeárnyékolják egyéb fák, ettől függetlenül gyönyörű. Már 8 éves, sosem fagyott el. A másodtermést pár napja szüreteltem, maradt még belőle pár szem, de a jelentős részét már megettük. (Épp időben szóltál, hogy még legyen róla kép.) Az első termést egy hónappal korábban szüreteltük, nagyobbak voltak, mint a mostaniak, de a másodtermés is finom, édes. Egy kisebb fügefám is van, az még nem terem. Mezőkovácsházán lakom, dél-békési terület. Van körtém, fügém, dióm, mogyoróm és szőlőm. Talán lesz valami a gojiból is és az egyéb egzotikus gyümölcsálmokból, valamikor.:) Sokat tanulok tőletek és ezt köszönöm!
Akkor ezt a két fajtát már sikeresen "terítettük". Múltkor még esetleg a Natalina őszibarackomból vihetett volna a Józsi, kár hogy nem említettem. Bár ez idei csemete, nem igazán vannak még vastagabb hajtásai. De október végén érik és állítólag tényleg eláll karácsonyig. A kajszikból is szemzett?
Igen, ez egy nem kalkulált eleme a dolognak.Mindenkinek ajánlgatta, akik ott mentek fel a kertjükbe, és ahol volt mibe, be is szemezte.Sajnálta eldobni az értékes ágat.Amíg volt rajta használható szem, csinálta.Ez már el lesz terjedve:)
hasonló nyelvi okokból célszerű a kiwit szimpla v-vel írni. Mivel a magyarban nincs különbség a v és w ejtésében, ezért értelemszerűen a helyes írásmód v-vel van. Viszont néha célszerű lenne w-vel írnunk, mert aki esetleg a keresőprogramot használja, az könnyebben juthat így hasznos információhoz. Az asimina trilobának (pawpaw) viszont még semmilyen normális magyar neve sincs. Esetleg lehetne paupau, egyszerűsítve, csak egy egymás utáni magánhangzót megtartva papau. De az ilyen-olyan banán és hasonló elnevezések rendkívül félrevezetőek lehetnek.
Éppen azért nem használtam, amiért a datolyaszilvát, a kínai datolyát sem szoktam. megtévesztő elnevezések. Sokszor, ha elkezdek beszélni "egy nagyon különleges gyümölcsről" és a datolyaszilva elnevezést használom, hátha arról már esetleg hallottak, akkor a válasz rendszerint az, hogy "nem kell, szilvánk már van". Nemrég olvastam egy cikket a jujubáról, ott kínai füge néven szerepelt. Bizonyos szint és érdeklődés alatt minden kevésbé szokványos gyümölcs füge és minden létező szobanövény pálma, vagy kaktusz, legrosszabb esetben "kaktuszpálmafa".
A Mariamarta őszibarackot is elterjesztette? Ha ezt tudom, akkor ha ősszel, jövő tavasszal, vagy egy év múlva arra járok, akkor minden lehetséges érdekességet hozok. Ha a Józsinak ilyen kapcsolatai vannak, akkor sokkal gyorsabb a terjesztés.
Ennek az ellentmondásnak talán lehet valami köze ahhoz, hogy ott a téli nyugalmi időszak nem olyan mély, valamint a kihajtás is korábbi, az adott tavaszi időjárási szituációk viszont alapvetően ugyanakkor követeznek be.
Ákos! Pontosítalak! Van aki kapott és van a ki lopott:) De ugyanolyan elnéző vagyok vele, mint Nino a baracktolvajokkal.Ugyanazt szereti amit én, tehát rorkonlelkek vagyunk:)
Tízéves fa és téli rügyfagykárt soha nem szenvedett a második évezred első éveinek hideg telein sem. Érdekes, hogy az olasz(!) fajtaleírás egyetlen gyenge pontjaként a korlátozott téli fagytúrését említi.
Varietà: VENUS Calendario maturazioni Origine: Albero: Frutto: Maturazione: Giudizio d’insieme: Origine italiana, ottenuta dall’ISF di Roma in collaborazione con l’Az. Marani di Ravenna. Albero molto vigoroso e molto produttivo, relativamente sensibile al freddo invernale. Frutto grosso, rotondo-oblungo, estesamente colorato di rosso vivo. Polpa gialla, leggermente venata di rosso, di elevata consistenza, spicca, di ottime qualità gustative. 31 giorni dopo "Big Top®-Zaitabo*". eccellente sia sotto il profilo agronomico che pomologico per continuare l’epoca di "Stark Red Gold"; presenta a volte incostanza di produzione dovuta alla sensibilità al freddo invernale.
Ha jól sikerülnek a dolgok, hála Neked, nálam is fog teremni pár év múlva a Vénusz nektarin.Sőt, az aranykezű Józsi-szomszéd a fél utcában elterjesztette. Aki csak kért belőle, szemzett nekik.És, hát kértek jónéhányan:)Nagyon guszta.
Ninovarga, joggal lehetsz büszke a tanítványaidra, valóban nagyszerű a tudásuk, lelkesedésük és szakmaszeretetük. Gyönyörűek a barackjaid is, én is szívesen lopkodnám. (Bocsánat!:)
Zsuzsuci, ha a kert szeretne a tulajdonoddá válni, ne sokáig kéresd magad. Meglátod, sok örömet fog még szerezni Neked, ezt határozottan érzem.
Bárcsak nekem is lenne ilyen lehetőségem. Az udvarunk tele van díszfával, 150 éves kőrisfákkal, melyek hatalmas árnyékot vetnek. Gyönyörűek, de nekem gyümölcsösre fáj a fogam. Sajnos nincs eladó kert a közelünkben, de azért megpróbálok helyet szorítani a kivinek és a kákinak.
Tavaly éppen két héttel korábban érett: június 11. és augusztus 3., de akkor ebben az időpontban már a többiek másodtermése is javában érett (...felül a gálya és alul a víznek árja, mégis a madár az úr...) Ebből a részletből vett kulcsszóval megtaláljátok a fórumkeresővel a "Fagytűrő"-ben.
Ez gondolom, minden bizonnyal a korai lila lehet, amiből vittem. Ezek szerint első termése június 24. körül, másodtermése augusztus 18. körül érik. Ez mindenképpen rendkívül előnyös tulajdonság. A fagytűrési skálán hol helyezkedik el a többihez viszonyítva?
Erre én is gondoltam már. Igazából kevés ott az olyan terület, ami nem kiskert, szőlő, vagy erdő. Zsuzsuci viszont már nagyban elkezdte a terjesztést, úgy tudom, hogy több ottani kerttulajdonos kapott már tőle fügét. De néhány helyen eddig is volt. Én egészen másfelé lakom egyébként. Pár éve jártam ott valamelyik kavicsos úton és láttam egy egészen nagy bokrot. Csak aztán máskor már vagy nem láttam be, vagy nem vettem észre, na meg nem is emlékszem a pontos utcára. Szabad területre elég kevés helyre tudnánk ültetni, így ez lehet inkább a járható út, hogy ingyen osztogatjuk a kertulajdonosok között.
Összesen vajon hány ismert, hasonlóan jó rezisztenciával bíró őszibarack és nektarin van a Venuson, Mariamartán, Morsianin és a késeieken kívül? Jó lenne, ha ilyen ellenálló fajtákból olyan érési sorrendet alakíthatnánk ki, amivel a lehetséges maximumra nyújthatjuk ki a tenyészidőt. Igazából nekem is célszerű lenne a régieket fokozatosan ilyenekkel felváltani, mert néhány fa 1-2 éven belül ki fog pusztulni.
A 300 méter fölötti magasságot nemigen volt alkalmam tesztelni. A sejtésem az, hogy a 400 méter lehet az a felső határ, amikor még talán a szállított faggyal nem vagyunk túlzottan kritikus szinten és a nappali hőmérsékletekben sem mutatkozik elfogadhatatlan deficit. Valószínűleg ez lehet az optimális légréteg felső határa a mi viszonyaink között.
Azt gyanítom, hogy az új őszibarack- és nektarinfajták sehol nincsenek kitéve igazi rezisztenciatesztelésnek és valószínűleg elkönyvelik róluk, hogy nagyon nemes, de igen kényes fajták. Meggyőződésem, hogy számos vad magoncnak több baja esett volna teljesen permetezésmentesen, mint ennek a Venus-nak. Kénytelen vagyok nem egészen optimális érettségben leszüretelni, mert idegenek elkezdték dézsmálni. Csak azért lehet megbocsájtani nekik ezt a tolvajlást, mert olyan ritka erényeket tudnak felmutatni, mint a vegyszermentes gyümölcs fogyasztásának igénye.
Köszönöm! Az egészen biztos, hogy jobb lenne az a telek, mint egy mélyebben lévő, ezt késő tavaszi fagyok esetén is valóban jól meg lehet figyelni, de kérdés, hogy a fügének mennyire biztonságos. A káki, kivi és a többi a jelenlegi helyén is biztonságban van persze. Az utóbbi 8-10 évben nálam egyetlen olyan év volt, amikor nem volt kajszibarack és talán 2, amikor mandula. Pedig az utóbbi 10 évben gyakoriak a kései fagyoknak kedvező időjárási szituációk. Viszont az új évezred első teleiben nem mindig sikerült éppen a bűvös -15 fölött maradni. De többször írtam már, hogy az elmúlt két tél hideg telek sorozatát szakította félbe. Reménykedjünk a kedvező folytatásban. Az autópálya egyébként 180 m tszf. magasságon van.
Ezekre én is gondoltam és gondolok folyamatosan saját kertem kialakításánál. De a télálló pálmákra ott van a "pálmák, cikászok-kertben, lakásban" c. topik, valamint a pálmaliget oldala, és van "télálló kaktuszok" is szintén itt az indexen, vagy a "yukkák" című is főként törzses télálló yukkákról szól. Mandulafenyőn és ciprusokon kívül fontos még megemlíteni a cédrusokat. Teljesen télálló fenyőfélék, szárzságtűrők, igen nagyra növő impozáns növények. Jó tulajdonságaik és kiváló faanyaguk miatt az előnytelen adottságú helyekre akác helyett kellene ültetni őket az erdőgazdálkodásban. Legszebbek a libanoni (Cedrus libani), himalájai (C. deodara) és atlaszcédrus (C. atlantica). Ezen kívül még számos érdekes örökzöld van, úgy mit az araucaria araucana, erről is alaptalanul gondolják, hogy különösebben fagyérzékeny lenne. Én kísérletezek télálló agavékkal is a pálmák, törzses yukkák, kaktuszok, európai ciprus mellett. Pálmák közül megemlíthetjük még a trachycarpus takilt, sabal minort, trithrinax campestrist, chamarops humilist, serenoa repenst, jubaea chilensist, butiákat is. Ezek mind korlátozott téltűrésűek, valóban a 3 trachycarpus a legérdemlegesebb, megfelelő mikroklímán takarás, vészfűtés nélkül is ültethetjük őket, viszont a tenyészcsús (szívlevél, a pálma "közepe") érzékeny lehet a belefagyó csapadékra, így nem árt a téli csapadékvédelem felülről, főleg az első években. A vadcitrom vagy télálló citrom (poncirus trifoliata) ugyan gyümölcstermő,csak éppen élvezhetetlen ízű, bár még nem ettem. Viszont számos hibridet hoztak létre a vadcitrom és más citrusok között. Egyesek fagytűrése a -14 fokot is elérheti. A "fagytűrő déligyümölcsök" c. topik eredetileg ezek miatt alakult, hiszen a köznyelvben inkább a citrusokat, esetleg nálunk nem honosítható gyümölcsöket nevezünk déligyümölcsnek, de semmiképp nem az általunk tárgyalt gyümölcsöket. Viszont ha igény mutatkozna rá, a fagytűrő citrusoknak is utánanézhetek.
Viszont a felsorolásból egy nagyon fontos gymölcstermőt kihagytam, egyik kedvencemet, a gesztenyét. Számos betegsége, kártevője van, azonban már létrehoztak ún. eurojapán hibrideket.Ezek termése méretre is nagyobb, és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Már a szlovéniai Maribor környékén is hatalmas kísérleti ültetvények vannak, nem úgy, mint nálunk. Pedig ezerhektárszám termelhetnénk, minden adottságunk megvan hozzá.
Nem nagyon akarok én kertet venni:) Úgy érzem, ő akarja, hogy megvegyem:)
Néhány őszibarack fa alapján megfigyeltük, hogy pár fokkal magasabb ott a hőmérséklet. Ez mozgatta meg a fantáziámat.Kezdek mániássá válni:)Jut eszembe: a testvéred is biztosan olyan kertet akar, amilyet Te?
Persze, a kertbarát klubokba nem elég csak belépni. De az se kevés, ha társalgás közben az ember elszór egy kis információt.
Majd jövögetnek, sajna nincs fényképezőm, amikor éppen van akkor lesznek képek, ha nincs akkor nem! A Zalaegerszegen, és Zalaegerszegtől délre, a Bak nevű településen lévő 2 gigakiwit is le akarom fényképezni!
A tanulságok erre vonatkozóan is azok, amit az Y kákikról írtam. El kell kerülni ilyen késői évszakban a vegetációs reakciókat kiváltó drasztikus beavatkozásokat, nehogy a növény ne tudja megfelelően "téliesített" fiziológiával lezárni a vegetációs ciklust.
