" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bizony, figyeljük ezeket a mérőhelyeket! Fontos hangsúlyoznom, hogy miközben mondjuk valaki Isaszeg egy adott pontján ilyen alacsony értékeket mér, addig lehet, hogy egy közeli, kedvezőbb pozíciójú terepponton majdnem Budapest belvárosi értéket is mérhet akár. Lehet az csak párszáz méterre a térképen megjelenő értéktől. Amúgy az Időképen érdemes még figyelni ilyen szempontból például Majs, Kétbodony, Romhány, Pornóapáti, Nagykovácsi településeket. Télen is hasonlót fognak produkálni a megfelelő időjárási szituációban. Vagy az M5 autópálya mérőhálózatán múlt őszi és téli megfigyeléseim alapján óriási különbségek alakulnak ki rendkívül csekély szintkülönbség és csekély távolság mellett. Volt többször olyan, hogy egymástól 3 km-re az egyik helyen -1 a másikon +10 fok volt! A szigeten azért is érezhetted annyira hűvösnek a hajnalt, mert ha budapesti vagy, akkor megszokhattad a városi hősziget klímáját. Így eleve furcsának tűnhet egy hőszennyezéstől mentes területen kint tölteni egy éjszakát. Amúgy máshol figyeltél meg már hasonlót? Azért is kérdezem ezeket, mert az Óbudai-sziget nem tartozik a különösebben fagyzugos területek közé, domborzata alapján síkságinak számít, ráadásul ezen kívül még bezavar a még az ilyen nyílt, épületektől távol is érvényesülő városi hőszennyezés és a nagy kiterjedésű vízfelület temperáló hatása is. Az azonban megállapítható, hogy a sűrűn beépített területekhez képet mindenképpen kedvezőtlen (nagy melegben sokszor kedvező) helyzetben van az a terület.
Közben arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek jelenleg, reálisan, nekünk milyen lehetőségeink vannak a tárgyalt növények terjesztését illetően? És ezt elsősorban a kivire, kákira, valamint a megszokott gyümölcsfajok rezsztens szelekcióira értem, mert a füge terjesztését némiképp behatárolja a korlátozott téltűrés. Én biztató fejleményeket látok a fityeházi faiskolát elnézve, viszont még legalább 1-2-3 év, mire esetleg nagyobb közönség igényeit is ki tudják majd elégíteni. Mi a véleményetek arról, hogy be kellene épülnünk kertbarát körökbe? Lenne-e kellő hatása annak, ha saját kertjeinkben demonstratív céllal kialakított kis mintaültetvényekkel ismerőseinket próbáljuk meggyőzni?
A másik topicban már jeleztem, de azért itt is szólok, hogy érdemes néha egy pillantást vetni az időképen Pest mellett két településre, Isaszegre és Kállóra. Míg a belvárosban még 20,3 fok van, kint a 'pusztaságban' már csupán 12,8, ez több, mint 7 fokos különbség! Kíváncsi vagyok, télen ez a két mért hely mit fog produkálni negatívban a városhoz képest. Egy másik észrevételem, hogy emlékszem, pár éve, mikor még ki-kijárogattam a Sziget koncertekre és kint töltöttem az éjszakát, augusztusban a legnagyobb nyár közepén hajnalra olyan hideg lett, hogy alig bírtam mozdulni, szinte fagyosnak éreztem a levegőt. Miért fáztam én ott annyira?
Ez tényleg még az első terméshez tartozik, így már mindent értek. De szerintem, ha nem lesznek korai fagyok, akkor ehetsz a másodtermésből is. Ha takartad, akkor a mostanit is beleszámítva már négy szezon óta nem fagyhatott meg. Lehet, hogy a 2005 februárt is kár nélkül túlélte, lehet, hogy nálad nem volt -25 fok és elég alapos volt a takarás. De ha soha nem fagyott visza, akkor a törzsekből ítélve nekem 4 évesnek tűnik. Ilyen fügém a levelekből ítélve már van, igaz, ez is csak tavasz óta egy kicsi dugvány, így termését még nem láttam, de "ujjas levelű piros"-ként vettem. Ennek viszont mintha inkább bordó, vagy lila lenne a gyümölcse. Lehet, hogy mégis más fajta. Viszont ennyire ujjas levelűként eddig csak zöld, sárga, barna és fekete lapos fajtákkal találkoztam még. Valaki látott már hasonlót a hozzászólók, olvasók közül?
Nino, köszönöm a kiigazítást. Igazad lehet abban, hogy fiatalabb lehet a fügém, sajnos nem vezettem anyakönyvet.
Felteszek egy közelebbi törzsképet, hátha ebből jobban ki lehet következtetni a bokrocskám korát.
Nos, hogy mi számít első-, másod- és harmadtermésnek, ezekszerint nem tudom. Voltak már rajta nagyobb fügécskék és vannak még rajta közepes és egészen icipicik is, melyek nem fognak már beérni.
A békucim, azaz a főkertészem valóban off fotó, de muszáj megmutatnom nektek, hogy milyen egy dél-békési ezüstbéka.:)
Szép kompozíciók. Látom, vettél hozzájuk már kákit is, amíg neked nincs. A fügék abból a fajtából valók, amelyekből még van egyes helyeken a bokrokon, ez valóban kb. egy hónapja kezdett érni, de még mindig érik, vagy éppen elérett, de ez még mind első termés. A másodtermések az ágak végén lévő idei új növekményeken vannak és a nagyon korai fajták kivételével csak mostantól kezdve, vagy még azután fognak érni. Amikor mi itt a mikroklíma adta lehetőségekről beszélünk és az egyes fajok téltűrését emlegetjük, azt mindig külön fagyvédelemben nem részesülő növényekre értjük. Egy kis jól kivitelezett, vastag rétegű kukoricaszár kunyhó nagyon jó védelmet biztosít. Valóban elképzelhető, hogy a növény fás részei átvészelik vele a -25 fok kürüli külső hőmérsékletet is. A törzs(ek) vastagságának azonban 8 év után nagyobbnak kéne lennie, ha mindig átvészelte a telet. Talán ezzel a kis (át)értelmezéssel közelebb kerülünk az általad még kevéssé ismert kritériumok szerinti elemzéshez.
El sem tudod képzelni, milyen izgalomba hoztad ezt a kis társaságot. Mindannyian meteorológiai érdeklődésűek lévén, pontosan tudják az abban a TÉRSÉGBEN az utolsó nyolc évben mért legalacsonyabb hőmérsékleteket. 2005 február 8-10-ei napjaiban például -26 fok körülieket. Ráadásul a "Fagytűrő"-ben szereplő Kurdi Laci fügéi Gádoroson (szintén templomtoronnyi terepemelkedésen), a fórumozók közt egyetlenként szenvedtek elég komoly károsodást az idei eléggé enyhe télen. Az épület falához lapuló épen maradt fügéjén pedig a többiekéhez viszonyítva jóval később kezdett érni a termés még a fal melegítő hatása ellenére is. Ezt a témát részletesen körbe kell járnunk, mert nagyon érdekes! Én a jégfügére gyanítok. Az ellenálló is és korai is. De nagyon kíváncsian várom.
Valila!Én is azért próbálok terjeszkedni, mert a 10 éves kertemben már "teltház" van.Mindenhol árnyékos, megnőttek a fák.Évekig nem volt eladó kert a környéken, most meg betegségek, stb miatt lett több is. A mellettem levőt rögtön megvettem, de most az utca másik oldalán, a "Naphoz közelebb"-i is izgat fügeileg. Hozzátenném, hogy ezeknek az árát itt milliókban mérik.
Csodaszép! A táj is, egyébként nagyon szép tájképeket teszel be, öröm nézni, de az a napfelkeltés az valami embertelen, ha Te csináltad ha nem! Szakmai szempontból képzeld el, ha ott bent a ködben lévő állomás mér napfénytartamot, vagy a fényképezés helyén, vagy bármely a ködből kiemelkedő domb tetjén, fennsíkján! Nem kis különbség! Aztán hogy melyik reprezentatív, az meg az adott megye nevétől függ!
Közben visszanéztem a képet a fügédről, de azt nem értem, hogy lehet, hogy tavaly nem érlelte be a másodtermést? Ha ez ilyen korai, akkor mindenképp be kellett volna érnie. A még megmaradt gyümölcsökről feltétlenül készíts majd fotót!
Ha a máodtermése már napok óta érik, akkor ez is egy nagyon korai fajta lehet. Az első mikor is érett pontosan? Ha jól elékszem, "hegyi füge" fantázianéven kaptad. Ha az elmúlt 8 évben nem fagyott meg, akkor ez igen jó mikroklimatikus adottságokra utal. Fényes bizonyítéka annak, amiről Floo-val és Ninovargával beszéltünk. Akkora területű síkságon egy ilyen kis kiemelkedés is sokat számít. Mint írtam, írtuk, ez a feltételezhető kedvező adottság természetesen nem igaz térségi szinten, csak éppen azon a terepponton. Azért gondolom, a ház sincs túl messze, az onnan elszökő hő is sokat számít télen. Kezd érdekelni a fajta, szívesen cserélnék veled, ha most lehúznál egy ágat a földre, akkor még talán lenne ideje legyökerezni ebben a szezonban. Cserébe tudnék adni mondjuk kanárit, izraelit, vagy ujjas levelű pirost, ha érdekel.
ExtremEE, köszönöm a választ egy korábban feltett kérdésemre. Időközben megkaptam a választ. Provokatív kérdésnek szántam, hátha Nino megszán és kiigazítja a kavarást.:)
ExtremEE, nem is tudod, hogy milyen szívesen teszek eleget a képes kérésednek. mivel hobbim a fotózás. Tettem már fel füge fotót, igaz, csak egy ágacskáról, de holnap az egész bokrot megpróbálom megörökíteni. Elég szerencsétlen helyen van, (szabad térben), de körbeárnyékolják egyéb fák, ettől függetlenül gyönyörű. Már 8 éves, sosem fagyott el. A másodtermést pár napja szüreteltem, maradt még belőle pár szem, de a jelentős részét már megettük. (Épp időben szóltál, hogy még legyen róla kép.) Az első termést egy hónappal korábban szüreteltük, nagyobbak voltak, mint a mostaniak, de a másodtermés is finom, édes. Egy kisebb fügefám is van, az még nem terem. Mezőkovácsházán lakom, dél-békési terület. Van körtém, fügém, dióm, mogyoróm és szőlőm. Talán lesz valami a gojiból is és az egyéb egzotikus gyümölcsálmokból, valamikor.:) Sokat tanulok tőletek és ezt köszönöm!
Akkor ezt a két fajtát már sikeresen "terítettük". Múltkor még esetleg a Natalina őszibarackomból vihetett volna a Józsi, kár hogy nem említettem. Bár ez idei csemete, nem igazán vannak még vastagabb hajtásai. De október végén érik és állítólag tényleg eláll karácsonyig. A kajszikból is szemzett?
Igen, ez egy nem kalkulált eleme a dolognak.Mindenkinek ajánlgatta, akik ott mentek fel a kertjükbe, és ahol volt mibe, be is szemezte.Sajnálta eldobni az értékes ágat.Amíg volt rajta használható szem, csinálta.Ez már el lesz terjedve:)
hasonló nyelvi okokból célszerű a kiwit szimpla v-vel írni. Mivel a magyarban nincs különbség a v és w ejtésében, ezért értelemszerűen a helyes írásmód v-vel van. Viszont néha célszerű lenne w-vel írnunk, mert aki esetleg a keresőprogramot használja, az könnyebben juthat így hasznos információhoz. Az asimina trilobának (pawpaw) viszont még semmilyen normális magyar neve sincs. Esetleg lehetne paupau, egyszerűsítve, csak egy egymás utáni magánhangzót megtartva papau. De az ilyen-olyan banán és hasonló elnevezések rendkívül félrevezetőek lehetnek.
Éppen azért nem használtam, amiért a datolyaszilvát, a kínai datolyát sem szoktam. megtévesztő elnevezések. Sokszor, ha elkezdek beszélni "egy nagyon különleges gyümölcsről" és a datolyaszilva elnevezést használom, hátha arról már esetleg hallottak, akkor a válasz rendszerint az, hogy "nem kell, szilvánk már van". Nemrég olvastam egy cikket a jujubáról, ott kínai füge néven szerepelt. Bizonyos szint és érdeklődés alatt minden kevésbé szokványos gyümölcs füge és minden létező szobanövény pálma, vagy kaktusz, legrosszabb esetben "kaktuszpálmafa".
A Mariamarta őszibarackot is elterjesztette? Ha ezt tudom, akkor ha ősszel, jövő tavasszal, vagy egy év múlva arra járok, akkor minden lehetséges érdekességet hozok. Ha a Józsinak ilyen kapcsolatai vannak, akkor sokkal gyorsabb a terjesztés.
Ennek az ellentmondásnak talán lehet valami köze ahhoz, hogy ott a téli nyugalmi időszak nem olyan mély, valamint a kihajtás is korábbi, az adott tavaszi időjárási szituációk viszont alapvetően ugyanakkor követeznek be.
