Carolus AKÁRHÁNY Az hogy miként vakítottak annó visszafelé az utód hasbeszélők (történetírók), aarról találtam egy teljesen érthető Tóth Gyula bejegyzést: Amúgy a Hungár naptárt nem zavarja SŐT ERŐSÍTI az alábbi bejegyzés, de a hamisítás 400-tól 1100-ig terjedő simlisségére jellemző időcsúsztatásokkal és megmásított nevekkel történő esemény sűrítések pl. 44 évenként visszatérően más leírásokkal: Atilla Hun Király LEGFONTOSABB LESZÁRMAZOTTAIRÓL TITKOLÓZTAK, ÉS SOK KÜLÖNBÖZŐ NÉVEN MESÉKET REGÉLTEK! SZERINTEM KEZD TISZTULNI ATILLA ÉS UTÓDAI TÖRTÉNELME! BELEFUTOTTAM Tóth Gyula Angol királysággal való elemzésébe!
ALADÁR = CHILDERIK = ARTHUR = ???
Részlet: " ... Korábban még azt is észrevettük, hogy a háromszázas évek elején, a Brit szigeteken bíborba öltöztetett Nagy Konstantin szintén Aladár személyéből lett megalkotva, akárcsak a száz évvel később ugyanitt uralkodóvá emelt Constantinus nevű közember. Sőt, az Arthur királlyal kapcsolatos angolszász legendák gyökerét is Aladárban találtuk meg, hiszen Arthur neve teljesen szabályos hangváltozásokon keresztül vezethető le Aladár nevéből. Most azonban azt látjuk, hogy a Brit szigeteket meghódító angolszász seregek vezére, a Wessex-ház alapítója s egyúttal a Gutkeledek őse Cerdic volt!
Elgondolkodtam tehát: lehetséges lenne, hogy Cerdic személye mögött is Aladárt kell felismernünk? ... Képtelenség! – gondoltam. Hiszen még az évszám sem stimmel! Mikor is történt az anglo-saxon invázió? Tudjuk jól, ez a hódítás a négyszázas évek derekán, Attila nyugati hadjáratának évében, azaz 451-ben történt. Mikor lépett partra Cerdic az általa vezetett angolszász seregek élén? A fenti Wikipédia idézetben úgy olvastuk 495-ben. Ekkor szokásomhoz híven megnéztem mennyi a különbség a két évszám között. Rövid fejszámolás után kiderült, hogy a két dátum közötti különbség éppen: 44
Vagyis újra – immár nagyon sokadszorra – belefutottunk abba a 44 éves csúsztatásba, amely az egész koraközépkori időrendi káosz egyik legjellemzőbb motívuma. Egyik előadásom során úgy fogalmaztam: az egész „kitalált középkor” elnevezést át kellene keresztelni „a nagy 44-es probléma” névre, olyan masszívan és olyan gyakran bukkan föl összetartozó események között ez a 44 éves távolság. Tudjuk jól, hogy ezt a szöktetést a Julián naptár bevezetésétől induló időszámítási rendszer és a Krisztus születésétől induló időszámítás dátumai közötti különbség idézte elő.
Cerdic tehát pontosan 44 évvel az angolszász hódítás után lép partra dél-Angliában. Korrigálva az újra tetten ért időrendi csúsztatást az események összeérnek és fedésbe kerülnek. Vagyis Cerdic nem 495-ben, hanem 451-ben, Attila galliai hadjáratának évében vezeti át dicső seregeit Britanniába. Ekkor eltűnődtem Cerdic nevén: vajon mit jelenthet ez a név? Igen hamar rájöttem, hogy a név végén található –ic végződés eredetileg a király jelentéstartalmat hordozó –ric lehetett. Ez annál is inkább valószínű, mivel Cerdic fiának, Cynricnek a nevében még eredeti formájában őrződött meg a jól ismert –ric végződés. Cerdic tehát eredetileg CERDRIC lehetett, ám e névből az R hangzó időközben kikopott. Amikor ugyanis két mássalhangzó kerül egymás mellé, s ez nehezíti a kiejtést, akkor két lehetőség van: vagy kikopik az egyik mássalhangzó, vagy pedig beékelődik közéjük egy kiejtést könnyítő magánhangzó. Cerdic nevében az előbbire láthatunk példát.
Ekkor eljátszottam a gondolattal: hogyan hangzott volna ez a név, ha egy kiejtést könnyítő magánhangzó ékelődött volna be a két mássalhangzó közé? Nos, valahogy így: CERDERIC. Ez a CERDERIC név azonban az R-L hangváltozáson keresztül lényegében azonos annak a CHILDERIC-nek a nevével, akit mi már jól ismerünk. A Nagy Károly c. fejezetben őt Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítottunk. Tehát bármily megdöbbentő legyen is, mindezen összefüggésekből logikusan levonható a súlyos következtetés: Cerdic nem más, mint maga Aladár!
Ezen a ponton érti meg az ember, hogy miért elsősorban a Cerdic-ház tagjait illette meg a nemes származást kifejező Atheling név! Azért mert e család tagjai Cerdicen (vagyis Aladáron) keresztül a hatalmas Ethele egyenes ági leszármazottjai voltak! Vagyis az Atheling név eredeti jelentése valóban nemes családból származó, királyi vérből való. Épp csak azt felejtették el hozzátenni, hogy e király, akiről szó van, nem más, mint a dicső Ethele!
Láttuk tehát, hogy az angolszász CERDIC és a Meroving CHILDERIC neve lényegében azonos. A Nagy Károly c. fejezetben Childerik nevével kapcsolatban arra a megállapításra jutottunk, hogy abban az „elsőszülött” jelentéstartalmat hordozó KÁL illetve KÁLOD szót kell felismernünk. Még idéztük is Padányi Viktor ezzel kapcsolatos gondolatait: „…az utolsó a gyermekek között, vagyis »ucc-aba«, »öccs-csaba« ugyanúgy, mint ahogy a »kál« az első a fiúk között…” Akkor így fogalmaztunk:
„Mindezt tudva vegyük észre, hogy Childerik neve maradéktalanul beleilleszthető ebbe a gondolatmenetbe! Mint azt már jól tudjuk, a név végén lévő -rik egy »király« jelentéstartalommal rendelkező, gyakorta felbukkanó végződés. Ami minket ennél sokkal jobban érdekel, az a név első fele: CHILD – KILD – KÁLD. Vagyis első, elsőszülött, idősebb, ELDER azaz ALADÁR! Ez a két kifejezés – Aladár és Child – valójában azonos értelműek, jelentésük megegyezik.”
A Klodvig és a keresztvíz c. fejezetben ezt még kiegészítettük a következő gondolatokkal:
„...némely magyar tájszólásban a gyermeket a mai napig is cselédnek nevezik! A Magyar Néprajzi Lexikon a cseléd címszó alatt a következőket írja: »...a tájszólásban a család és cseléd szavak egyaránt jelentenek családtagot, gyermeket is. »Négy családom (gyermekem) van.« »Gyertek ide kis cselédeim (gyermekeim)«.« Ebből a »gyermek« jelentésű ősi magyar család – cseléd szóból származik az angol child szó is. A Childerik névben tehát Attila idősebbik fiának apjához való viszonya jutott kifejezésre. Ő volt ugyanis Attila gyermeke, »kis cselédje«, vagyis ilyen értelemben gyermek-király, azaz Childerik.” ..." http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19716
SZERINTEM KEZD TISZTULNI ATILLA ÉS UTÓDAI TÖRTÉNELME!
a Vatikánban bizonyára pontos áttekintésük van arról, ki mindenkit temettek el pl. a 2-3. században abban a bazilikában, amit a 16. sz.-ban kezdtek építeni :)
Akkor ez érthető úgy, hogy a 13.után jövő 30 pápa - tehát 14.-től 43.-ig másutt lett eltemetve, s a tábla szerinti 14. - valójában a 44.-től indult újra 262 év múlva az itteni eltemetés ?
Ha igen: mi volt az oka ? hol lettek a többiek eltemetve ? miért ez az egybeszakasz ? (már ha tudod ezeket).(mert én nem).
Hagyd a parasztvakítást mert itt már újból torzítanod kellene a az egész hagymázos hülyeségeden. Hiszen itt már nem 194, 196, 200 meg ki tudja mennyi. (jó lenne, ha egyszer már tényleg kitalálnád mennyi időt buheráltak, mert ciki, hogy még mindig nem tudod pontosan megmondani...), hanem 260 valahány évet keresett az egyik hozzászóló... :P
A kusza határozottan a te fejedben van, nem az időben...
A Hungár naptár szerint megvan szinte az összes pápa, sőt Johanna is van a IX/XI században (kinek - kinek az ízlése szerint) csak egy kicsit össze vannak kúszálva az időben;
A királyt, midőn fáradtan üle, kis felújulás után késztették, hogy étkezzék. Tomory Pál ekképpen szólt: »Étkezzék királyi Felség! mert a törökök gyorsan sietnek utánunk!« Erre pedig Szapolyay igy szólt Tomoryhoz: »Nagyságod pedig menjen saját szállására, én hasonlóan a magaméra, ne késsünk, azonnal Buda felé kell lovagolnunk. «
»Én kész vagyok« — monda Tomory, mire ismét Szapolyay: »Egyedül menjen Tisztelendőséged szállására, én a király védelmére mégis itt maradok.«
Tomory Pál lámpavilágnál elment szállására cselédjeivel. Midőn Tomory eltávoza, Szapolyay György szóla Lajos királyhoz: >Te dorbézoló király! Te buja király! Te igazságtalan király, mert elvesztetted egész Magyarországot és minden ősi jogainkat, Lőrincz *) herczeg birtokait, ki magát kötelezte magvaszakadása esetére, mint atyánk is viszont a kölcsönös örökösödésre.> — Monda erre Lajos király : »Nem az én akaratom, hanem az országnagyoké!< Ekkor Szapolyay Görgy a királyt torkánál megragadva, mérges dühvel egy háromélű csehkarddal jobb oldalán három helyen átdöfte. Czettritz és más udvarosai a királyi felségnek megrémültek, és Tomory Pál érsek szállására futottak, erős hangon kiáltván: »Hamar, hamar. Nagyságos Úr, mert Lajos királyt Szapolyay Görgy megölte!« Mit Tomory érsek hallván, sietve felkelt s környezetével Szapolyay Györgyre rohant, és őt meggyilkolta. Ezt hallván Szapolyay György hadvezére és a György párt nagyrésze, megölték Pál érseket.
Szóval akkor mégsem a fentebb olvasható verzió az igaz. Én személy szerint nagyon örülök annak, hogy mégsem egy derék magyar főúr, Szapolyai György követte el a királygyilkosságot. Ilyesfajta mocskos dolgokra csakis idegenek vetemedhettek. Trianon tükrében tekintve az eseményeket világos az összefüggés: a csehek már akkor a Felvidéket akarták! Háromélű kard... Méghozzá csehkard! Micsoda piszokság! Biztosra akartak menni a nyomorult csehek, ezért nem volt nekik elég a kétélű! Így veszejtették el a magyar királyt a gaz csehek! (Lajos cseh király is volt egyben, dehát úgy látszik ezeknek az alávalóaknak még a saját királyuk se szent). Ráadásul nyilvánvaló, hogy Habsburg utasításra tették, hiszen a bécsi titkos levéltárból került elő a kettétépett (meg akarták semmisíteni!) leleplező irat. Gyalázat! Ideje átírni a törénelemkönyveket, különös tekintettel az általános iskolák 6. osztályos törikönyveire! Egyébként pedig azonnal mondjon le!!! :)))
Két különböző moderátor intézkedett, először kapott egy végleges tiltást, de egy másik intézkedésnél egy kolléga, aki nem tudott erről, adott egy egyhetes kitiltást. Az egy hét letelte után a szoftver a tiltást feloldja, de ez egyben a másik tiltást is feloldja, mert nincs külön kódolva a két tiltás kezelése. Ennyi történt, nem pedig visszaengedés. (A Közleményekben még nyomon is követhető a két tiltás).
Bocsánatot kérek, hogy beleszólok, de ugyanezért tiltottátok ki véglegesen Autocrator Autenthicus-t az Alternatív elméletek rovatból, és 4-hét után mégis vissza engedtétek. Akkor megkérdezném, hogy ez így fer?
