" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Érnek már a 2. termések. Az 1-2. képen az olasz fajta van (3. sz.), a 3. képen az 1. sz. fajta (aminek az óriás első termése volt), a 4. képen pedig az 5. sz. fajta. Ez egy könnyen aszalódó, zöld füge, a házunk északi oldalán van a szomszédban, elég árnyékos helyen. Azt a sorszámot írtam, amivel Neked küldtem a fügéket.
Sajnos ma vettem észre, hogy a 4. sz. fajtát valószínűleg rossz bokorról szedtem, nem fog teremni. Majd küldök másikat, de azért még ne dobd ki.
Nagyon jó gyűjtemény. Pár év múlva neked lesz a legnagyobb tapasztalatod a fügék terén. Érdemes lenne egy külön honlapra feltenni. Típusokat, neveikkel, fotók, gyümölcs, levél, téltűrés stb. + saját tapasztalataid.
A Nino révén jutottam hozzá néhány olasz fajtához,no meg a saját olasz utunk so-
rán is hoztam néhányat,ezek még csak ezután fognak bemutatkozni,ja igen és
griffitól is kaptam egy olasz fajtát.
Van egy nagyon apró gyümölcsű,de rendkívül finom és alig van héja,már a fán
szinte megaszalódik.Most már a másikak is kezdenek érni ezekből az olaszokból.Az első képen van az apró fajta,mindössze 10-15 gr,míg egy átlagos 80-100 gr között
van.Szerintem ebből készül az a miniaszalvány amit néhány nagyáruházban lehet
Amikor a füge először megjelent a kertemben úgy gondoltam néhány tövet ültetek,
hogy ilyen is legyen.Azután én magam is megdöbbentem,hogy mennyiféle füge lé-
tezik a szűk környezetemben,de az igazi meglepetés az volt amikor a fagytűrők
fórumon megláttam,hogy az országban milyen sokféle létezik.Elkezdtem a fotókat
lementeni,összehasonlítani és egyre jobban izgatott e növény.Levelezésbe kezdtem topiktársakkal majd sorba érkeztek a kisebb-nagyobb csomagok benne
fügedugványnak való ágacskák,gyökeres dugványok.Amerre jártam és fügébe botlottam azonnal kértem belőle(uram bocsá néha csentem egy-egy gajjacskát).
Jelenleg ott tartok,hogy több mint 100 helyről származó gyüjteményem van,ponto-
san nem tudom hány tő,de jóval 200 felett,mivel van amelyikből több pld is van.
Már kezdem készíteni róluk a fotósorozatot,gyűjtöm az adatokat és magam is meg-lepődve tapasztaltam mennyire változatos fajról van szó.A termések színe,mérete,
alakja,íze-de a levelek formája,felülete stb.Ezek alapján talán évek múlva egy hatal-
mas fajtagyűjteményt sikerül létrehozni.Miért kell néhány év?-ugyanis ki kell tapasz-
Nyilván más is tapasztalta,hogy az első korai termések és a másodtermések közt
lényeges különbség tud lenni.Sok-sok információ kell ahhoz,hogy az egyes fajtákat minősíteni tudjam vagy a más néven futókra egyértelműen kimondható legyen,hogy
Üdvözlöm az új topikban a régi és új ismerősöket,igaz új alig van.Bevallom egyálta-
lán nem örültem,hogy a régi csapat szétesett és most több helyen keresik helyüket
növénykedvelő barátaim.Számomra a növények a fontosak,a közös hobbink és nem
az értelmetlen viták.Bízom benne,hogy ha már ilyen szencsétlen módon több pártra
szakadt a csapat,legalább itt béke lesz és akkor én is szivesen csatlakozom hozzátok,de a többiek is fontosak lennének,idővel talán ismét egy csapat lehetünk egy helyen.
Ismerítek a fügemániám,ezért úgy gondolom itt is jelen kell lennem,és mindjárt
A bátaapáti állomás üde báját még az is fokozza, hogy Pécs-Pogányhoz is nagyon közel van, pedig néhány jól megválasztott állomás alapján akár egy egész megyét "mediterránnak" könnyen föl lehet minősíteni. Legalábbis számukra ez nem jelentett gondot. A botrányok botrányának a botránya! Borzalom!
Örülök ezeknek az adatoknak, mert ezek is fényesen bizonyítják, még ha nem is merítik ki az összest, hogy Zala megyében, szándékosan, vagy véletlenül, sikerült az összes állomásukat a legfagyzugabb fagyzugok legaljára telepíteniük. Aztán ezek klímaadatai alapján minősíteni egy megyényi területet. Bátaapáti, ami a zalaiakat kenterbe veri, már túl későn jött nekik ahhoz (2-3 éve van ott állomás), hogy fölébredjenek és mondjuk még durvítva is rajta, átírják Tolnára mindazt, amit addig Zaláról írtak, de a valószínűbb az, hogy fel sem figyeltek rá. Biztosan arra sem, hogy a tőle légvonalban 25 km-re lévő teveli dombtetőn pedig az ország közel a legmagasabb középhőmérsékleteit mérik. De az is lehet, hogy belekeveredtek egy kicsit, hogy most Tolnát az ország leghidegebb, vagy legmelegebb megyéjének kellene-e minősíteni. Korábban ugyanis ilyen típusú általánosító jelzőkkel operáltak.
Hát nem tagadom, volt bennem némi alkohol, de inkább aznapos voltam még, mivel nem aludam semmit...
Floo, igen, én is tapasztaltam ilyet. A Rákos-patak mentén egy bicikliút vezetett, az út egy helyen a patakmederben "besüllyesztve" ment tovább, azon a helyen, kb. 2 méterrel lejjebb 5-6 fokkal éreztem hidegebbet. Jó éjt.
Bátaapátiban, Tolna megyében pl. 11 fok volt éjfélben, közben Bp. 20 fok, Szegeden nagyon fúj a szél, igy ott sem hül, 21 fok! ÉS közben a Bátaapáti melletti dombon is 20 fok van!
Egyszer egy jóbarátommal sétáltam fel a hegyre, meleg nyári nap utáni este volt, és ahogy mentünk, egyszer csak normál melegnél több fokkal melegebb lett! Visszamentünk, és többször is áthaladtunk a hideg-meleg határán, sőt, meg tudtunk úgy állni, hogy a fejünk a melegben, lábunk a hidegben volt! Vagyis 2 méteren múlt volna, hogy melegben alszol vagy hidegben! Pl. pár napja vagy tán épp tegnap 5 fokos radiációs minimum volt Sármelléken, ami nem fagyzug! Az azt jelenti, hogy a fagyzugok alján 2-3 fokos hőmérséklet volt a talajon! És ez akár júliusban is előfordulhat!
Bizony, figyeljük ezeket a mérőhelyeket! Fontos hangsúlyoznom, hogy miközben mondjuk valaki Isaszeg egy adott pontján ilyen alacsony értékeket mér, addig lehet, hogy egy közeli, kedvezőbb pozíciójú terepponton majdnem Budapest belvárosi értéket is mérhet akár. Lehet az csak párszáz méterre a térképen megjelenő értéktől. Amúgy az Időképen érdemes még figyelni ilyen szempontból például Majs, Kétbodony, Romhány, Pornóapáti, Nagykovácsi településeket. Télen is hasonlót fognak produkálni a megfelelő időjárási szituációban. Vagy az M5 autópálya mérőhálózatán múlt őszi és téli megfigyeléseim alapján óriási különbségek alakulnak ki rendkívül csekély szintkülönbség és csekély távolság mellett. Volt többször olyan, hogy egymástól 3 km-re az egyik helyen -1 a másikon +10 fok volt! A szigeten azért is érezhetted annyira hűvösnek a hajnalt, mert ha budapesti vagy, akkor megszokhattad a városi hősziget klímáját. Így eleve furcsának tűnhet egy hőszennyezéstől mentes területen kint tölteni egy éjszakát. Amúgy máshol figyeltél meg már hasonlót? Azért is kérdezem ezeket, mert az Óbudai-sziget nem tartozik a különösebben fagyzugos területek közé, domborzata alapján síkságinak számít, ráadásul ezen kívül még bezavar a még az ilyen nyílt, épületektől távol is érvényesülő városi hőszennyezés és a nagy kiterjedésű vízfelület temperáló hatása is. Az azonban megállapítható, hogy a sűrűn beépített területekhez képet mindenképpen kedvezőtlen (nagy melegben sokszor kedvező) helyzetben van az a terület.
Közben arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek jelenleg, reálisan, nekünk milyen lehetőségeink vannak a tárgyalt növények terjesztését illetően? És ezt elsősorban a kivire, kákira, valamint a megszokott gyümölcsfajok rezsztens szelekcióira értem, mert a füge terjesztését némiképp behatárolja a korlátozott téltűrés. Én biztató fejleményeket látok a fityeházi faiskolát elnézve, viszont még legalább 1-2-3 év, mire esetleg nagyobb közönség igényeit is ki tudják majd elégíteni. Mi a véleményetek arról, hogy be kellene épülnünk kertbarát körökbe? Lenne-e kellő hatása annak, ha saját kertjeinkben demonstratív céllal kialakított kis mintaültetvényekkel ismerőseinket próbáljuk meggyőzni?
A másik topicban már jeleztem, de azért itt is szólok, hogy érdemes néha egy pillantást vetni az időképen Pest mellett két településre, Isaszegre és Kállóra. Míg a belvárosban még 20,3 fok van, kint a 'pusztaságban' már csupán 12,8, ez több, mint 7 fokos különbség! Kíváncsi vagyok, télen ez a két mért hely mit fog produkálni negatívban a városhoz képest. Egy másik észrevételem, hogy emlékszem, pár éve, mikor még ki-kijárogattam a Sziget koncertekre és kint töltöttem az éjszakát, augusztusban a legnagyobb nyár közepén hajnalra olyan hideg lett, hogy alig bírtam mozdulni, szinte fagyosnak éreztem a levegőt. Miért fáztam én ott annyira?
Ez tényleg még az első terméshez tartozik, így már mindent értek. De szerintem, ha nem lesznek korai fagyok, akkor ehetsz a másodtermésből is. Ha takartad, akkor a mostanit is beleszámítva már négy szezon óta nem fagyhatott meg. Lehet, hogy a 2005 februárt is kár nélkül túlélte, lehet, hogy nálad nem volt -25 fok és elég alapos volt a takarás. De ha soha nem fagyott visza, akkor a törzsekből ítélve nekem 4 évesnek tűnik. Ilyen fügém a levelekből ítélve már van, igaz, ez is csak tavasz óta egy kicsi dugvány, így termését még nem láttam, de "ujjas levelű piros"-ként vettem. Ennek viszont mintha inkább bordó, vagy lila lenne a gyümölcse. Lehet, hogy mégis más fajta. Viszont ennyire ujjas levelűként eddig csak zöld, sárga, barna és fekete lapos fajtákkal találkoztam még. Valaki látott már hasonlót a hozzászólók, olvasók közül?
Nino, köszönöm a kiigazítást. Igazad lehet abban, hogy fiatalabb lehet a fügém, sajnos nem vezettem anyakönyvet.
Felteszek egy közelebbi törzsképet, hátha ebből jobban ki lehet következtetni a bokrocskám korát.
Nos, hogy mi számít első-, másod- és harmadtermésnek, ezekszerint nem tudom. Voltak már rajta nagyobb fügécskék és vannak még rajta közepes és egészen icipicik is, melyek nem fognak már beérni.
A békucim, azaz a főkertészem valóban off fotó, de muszáj megmutatnom nektek, hogy milyen egy dél-békési ezüstbéka.:)
Szép kompozíciók. Látom, vettél hozzájuk már kákit is, amíg neked nincs. A fügék abból a fajtából valók, amelyekből még van egyes helyeken a bokrokon, ez valóban kb. egy hónapja kezdett érni, de még mindig érik, vagy éppen elérett, de ez még mind első termés. A másodtermések az ágak végén lévő idei új növekményeken vannak és a nagyon korai fajták kivételével csak mostantól kezdve, vagy még azután fognak érni. Amikor mi itt a mikroklíma adta lehetőségekről beszélünk és az egyes fajok téltűrését emlegetjük, azt mindig külön fagyvédelemben nem részesülő növényekre értjük. Egy kis jól kivitelezett, vastag rétegű kukoricaszár kunyhó nagyon jó védelmet biztosít. Valóban elképzelhető, hogy a növény fás részei átvészelik vele a -25 fok kürüli külső hőmérsékletet is. A törzs(ek) vastagságának azonban 8 év után nagyobbnak kéne lennie, ha mindig átvészelte a telet. Talán ezzel a kis (át)értelmezéssel közelebb kerülünk az általad még kevéssé ismert kritériumok szerinti elemzéshez.
