" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kedves Vali! Ha nagyon megfigyeled a fügékről készült képek részleteit, akkor magad is el fogod tudni dönteni, hogy az ágon lévő termés első, vagy másodérésű termés-e. A most látható másodérésűek mind levéltőből fakadnak. Az első termések sima vesszőn vannak, mert a tavalyi áttelelt alvórügyekből fejlődnek, de azok csak termőrügyek, azokból levél nem fakad.
Tegnap este olyan gyanúm támadt, hogy utoljára, amikor barackot lopni mentem a saját fámról, nem néztem eléggé körül a fügefák környékén és csak úgy sebtibe lekaptam egy másodérésű fügét a korain. A gyanúm megalapozott volt, amint azt az alábbi képek bizonyítják. Most is az történik, ami minden évben, hogy a másodérés kezdetén nincs akkora jelentősége a koraiságnak, vagy későiségnek, mint az első termésnél. A folyamatosság most is megvalósult, mert a legkésőbbi fajta legrejtettebb ágain van még néhány első termés, miközben robbanásszerűen érni kezdtek a többi fajták. A magyar lila érése azt is bizonyítja ismét, hogy az árnyékhatásnak sincs túl nagy jelentősége.
Nekünk most 3 fajta van a kertben. Régebben volt 5-6 is, de olyan nagy helyet foglalnak, és szerencsés esetben olyan sokat teremnek, hogy nem lehet mit kezdeni velük. Így is a legtöbbet a madarak eszik meg. Az ujjaslevelű fügét pl. azért vágtuk ki, mert a fügeerjedés miatt akkoriban egy szemet sem ettünk róla, a gyümölcsök szinte lefolytak a bokorról. A legjobb lenne, ha sokat lehetne aszalni, de ez fajta kérdése is, és Magyarországon az időjárás ehhez túl bizonytalan.
Nem biztos, hogy 20 növényt így kordában tudsz majd tartani, minél jobban metszed őket, annál jobban hajtanak, és valószínűleg annál később érlelik a 2. termést. De azért érdemes kipróbálni, én is kíváncsi leszek a végeredményre.
Annyira nem korai az én többi fügémhez képest. Az első termés nem érett előbb, mint a többin, sőt úgy emlékszem, inkább kicsit később kezdett. A 2. termése sincs előrébb mint az olasz fajtának, kb. egyszerre érik, viszont érés közben rögtön elkezd aszalódni.
Bevallom, eddig nem szenteltem olyan nagy figyelmet ennek a bokornak, mert nem túl bőtermő, és a gyümölcsei sem túl nagyok, az esős időt rosszul tűrik. Viszont száraz időben nagyon finom, magától is jól aszalódik.
Ahogy írtam, nincs túl jó helyen a bokor, érdemes lenne teljes napra kiültetve kipróbálni, úgy valószínűleg többet produkálna.
Ettől függetlenül én is jártam úgy, hogy összecseréltek növényt Zombán.
Zombai lila füge, levele sokkal kisebb sötétebb zöld mint a kanárié, kemény érdes tapíntású. Nálam évente kb. 5 cm-t nő a növény. A kb 10 éves növény eddig csak párszor termett 1-2 fügét, idén 0 termés volt, pedig nem fagyott vissza.
Jellemzője a nagy puha kevésbé osztott lapulevél nem annyira a fényes, színe kicsit halványabb, mint a többi fügémé.
Növekedése igen gyors, nálam 2-3 m-t nő 1 évben, igaz jó része visszfagy. Még októberben is növekszik. Termése hosszúkás hatalmas, előbb barna, majd lila lesz, de belül üreges.
1. éveben nálam sem termett, 2.-ban is csak 1-2 db. Egy ismerősnek is vettem, de neki csak a 3. évben kezdett teremni. Nála lassabban is nőtt.
Most nézem a képet, első termés nem is lehetne, mert nem látok fölötte éretlen másodtermést. Pont az tűnt fel nekem először, hogy ennyire a hajtás végén már elérőben van. Ha első lenne, akkor meg nagyon késői lenne. Akkor ennek már jópár napja el kellett kezdeni érni. Akkor viszont Ninovarga "korai lila" fügéjénél is korábbinak kell lennie. Vagy pedig a csúcson lévő termés összeérik a többivel. Azért kérdezem, mert most fajták szerint és érési idő szerint is szeretnék kialakítani egy fügegyűjteményt, persze nem akkorát, mint Jozsóé, de úgy kb. 20 fajtából állót. Ezeket helytakarékosságból úgy tervezem nevelni, mintha egy bokorban minden ág egy másik fajta lenne. Így több fajta elfér a kertben. Célom a változatos forma, szín és minél jobb íz szerint összeválogatni a fajtákat, mindezt úgy, hogy június közepétől október végéig gyakorlatilag folyamatossá tegyem a szezont.
Már ez is valami. Ha valószínűleg az, akkor én már ennyiből elhiszem. A gránátalmámnak viszont még kell egy kis idő, mire kiderül, hogy átvertek-e, vagy sem...
Éppen ezért kérdeztem, ráadásul nekem is onnan van a gránátalmám is, ez se virágzott még,úgyhogy itt is érhetnek még kellemetlen meglepetések. Lehet, hogy a növények legnagyobb része nem is az, aminek vettem. Azt hiszem, többször már nem vásárolok Magyarországon semmilyen növényt.
Abszolút nem savanyú! Kifejezetten közkedvelt lehetne az íze alapján. Ez nem valami ilyen-olyan bogyó, ami mondjuk csak a gyűjtőknek lehetne igazán érdekes, vagy éppen a vitamintartalma miatt.
Ez már a másodtermés. Extra korainak nem nevezném, még van zöld rajta bőven. A másik két fajta (amiről képet raktam föl) is hasonló érési idejű.
Vannak errefelé későbbi fajták is, pl. a tabáni zöld valamivel később érik, de van még jóval későbbi fajta is, amiből elég sok van a környéken, ez ráadásul nagyon hosszú tenyészidejű is, viszont nagyon bőtermő.
Kanári fügém nincs, de én is jártam már így Zombán. Vettem egy termő gránátalmát, amiről kiderült, hogy dupla virágú piros, ebből pedig van itt bőven. Ráadásul nem is volt olcsó, úgyhogy eléggé bosszantott a dolog.
Az Asiminán komolyan gondolkodom, azt tudom is, hova ültetném. A disznóólunk mögött elég árnyékos, a diófa széle is árnyékolja azt a részt, de ha a fa megnőne, több napot kapna, az ól elég alacsony. Mennyire savanyú a gyümölcse? Érdemes-e magról vetni? Magot több helyen is láttam.
Bár nehéz is lenne bármit mondani ilyen méretű fügékről. 10 centis dugványokként vettem őket, nem is olcsón. A kanáriként vásárolt ilyen méretről is 170 cm magasra nőtt eddig, így a növekedési habitus stimmel.
Közben lenne még néhány kérdésem Jozsó (vagy bárki más) részére: elnézegettem én itt mások kanári fügéjét és arra lettem figyelmes, hogy nagy levelei minden képen eléggé fényesek. Formára nálam is ilyenek a levelek, viszont abszolút nem fényesek, inkább bolyhosak, bársonyosak. Azért vetődött fel bennem a gyanú, mert amikor vettem múlt ősszel ezeket a fügéket Zombán, akkor volt egy olyan sejtésem, hogy az alkalmazott sokszor csak rámondta bizonyos növényekre, hogy az, amit kértem. Az egyik kerti hibiszkuszom sem olyan színű lett, amilyet akartam és a thai pomelonak vett citrus is valószínűleg lipo lehet valójában. Arról már nem is beszélve, hogy a többi onnan beszerzett fügémhez hasonlóan ennek sincs esze ágában megmutatni a termését.
Hát akkor kénytelen leszek a régi mellé ültetni. Kicsit emlékeztet engem a jujuba a kivi-mizériára, ez se terem, viszont semmilyen más baj nem merült fel vele kapcsolatban, az eddigi két növényemet is csak úgy beástam a földbe, talajelőkészítést, trágyát sem kaptak és soha meg nem locsoltam őket. Az olasz forrásból beszerzett növények oltottak?
Nem tudom, azt nem ismerem közelebbről. Az, aki ültette, már nem él. Talán Horvátországból hozta, vagy Mohácsról (?).
Ez egy kb. 25 éves nagy bokor, jó vaskos törzsekkel. Nincs túl jó helyen, mert elég kevés napot kap. Az tény, hogy a fán megaszalódik, és finom aszaltfüge lesz belőle - de csak száraz időben, mert esős időjárásban könnyen penészedik a héja (a belseje nem). Tavaly ezt is megtámadta a muslicák által terjesztett gyümöcserjedés, ami felénk az összes fügetermés legnagyobb részét elvitte. Idén ez eddig szerencsére nem jelentkezett.
