" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A legfontosabb előnye éppen abban áll, hogy abszolút megőrzi a létrehozott egyed az anyanövény tulajdonságait, hiszen annak klónja, úgy fia, hogy egyszerre egypetéjű ikertestvére. A fajta tulajdonságai megőrzésének egyedüli biztos módja. A második előnye, hogy vírusmentesítésre is alkalmas, mivel az ún. merisztémaszöveti sejtek szaporodása, az ág csúcsán, olyan gyors, hogy a vírusok "nem érik utol". Így az új növény már vírusmentes sejtből jön létre. Csak előnye van, se hátránya, se kockázata nincs.
A mikroszaporításról lenne egy kérdésem. Az tényleg igaz, hogy ez a módszer kissé megváltoztatja az így szaporíott növény tulajdonságát? Pl elveszti a virágzóképességét. Valaki nekem egyszer mintha ezt mondta volna.
Van 3,5,7 újjas is,de ettől függetlenül érdekel,és a levelének van jellegzetes füge illata?Ez viszont még nem tünt fel,pedig mindig megtapogatom a leveleket,mert
a felületük érdessége,vastagsága,fénye ez is különböző és jellemző.Mint említette
valaki,hogy a Kanári füge nagy lapulevelei puhák és fényesek,míg pld a Györöki lapos levelei jóval kissebbek,de merevek,kemények és nagyon érdes tapintásuak.Viszont az is igaz,hogy a levelek fénye és egyébb tulajdonsága is változik a tartáskörülményektől függően.
Ez a távlati cél,vannak már bíztató fajták amelyeket több éve figyelemmel tudtam kí-
sérni több helyen is,különböző körülmények közt,de a zöméről még csak most kezdem gyűjteni az informácíókat.Azért igyekeztem begyüjteni minél több helyről,
hogy így magam tudjam figyelemmel kisérni,ugyanis döbbenetesen rossz tapaszta-latom van,hogy mást ne mondjak a fórumra feltett képeket mind elmentettem és
amikor télen időm volt rendezni próbáltam őket(ez is lévén egyfajta adatbázis),
döbbentem láttam,hogy nyilván tévedésből,de ugyanazon kép más néven jelent
meg,v.zöld fajtaként jelölve egy szép lila füge fotója volt feltöltve.De külföldi cégek
fajtalistáin is találni ilyen ellentmondásokat.Nemcsak Zombán keverednek néha
a fajták.Gombaszakellenőrként rendszeresen vagyok a piacon és már csak mosoly-
gok amikor a vevő megkérdezi:van cecei paprikája-hogyne kérem ez az.A következőnek már kaliforniaiként kínálja ugyanazt.
Jozso, van-e neked 3-ujjas levelű füge? Ilyet csak Horvátországban láttam eddig, itthon nem. Már messziről meismerni jellegzetes lombkoronáját, amit háromujjas levelei adnak és erősebb, aromásabb, jellegzetes "fügeszaga" van.
A kérésedre az 1.,2.,3. képen a Brunswick néven szereplő fügefajtám van.Ezt azért merem mondani mert ilyen néven vásároltam és két katalógusban is van fotóval
illusztrálva.A képek és a leírás alapján is stimmel.Jellemző rá,hogy a gyümölcsök
gyakorta olyan fura alakúak mint a 2. fotó,de azért tettem fel a 3. képet mert közben ilyen hagyományos hosszúkás alakú termést is produkál.Nagy gyümölcsű
fajta,100 gr alatt nem nagyon van egy gyümölcse sem,de viszont kevesebbet terem
mint pld.a 10-14.képen látható györöki lapos,v.még sorolhatnék sok fajtát.
Jól láttad az a két kép a Kanári fügéről van az is hatalmas lila gyümölcsöket hoz,
viszont a fagytűrése gyenge minősítésü.Annak viszont másodtermései már 100 gr
alatt vannak,csak az elsők extra méretűek.
A Brunswickról még annyit,hogy több itthonról kapott újjas óriás nagyon hasonlónak
tűnik és ezeknél is előfordul az a fura termésalak.De ezekről még korai lenne véleményt mondani.Legalább 8 helyről kaptam újjas óriást,különböző néven.
Nos erről a fura alakról beszélek:ez a Brunswick,a színe éretten még egy kicsit
Nagyon szép és nagyrabecsülendő munkát végzel. De valóban csak így van értelme valamit csinálni. Ha a továbbiakban sikerülne szelektálni egy nagyon jó tulajdonságokkal bíró, szép és jógyümölcsú fajtát, mikroszaporítással pillanatok alatt nagy mennyisében lehetne szaporítani és közkinccsé tenni.
A fügefajták meghatározása korántsem olyan egyszerű,mint ahogy gondoljátok.
Először is nincs egy egységes fajtaleírás,amely tartalmazná az összes fajtát,képpel
illusztrálva.Próbáltam begyűjteni katalógusokból,leírásokból,rengeteg időt töltöttem
azzal,hogy minden elérhető képet,leírást áttanulmányoztam és egy saját adatbázist
létrehoztam ,de ez még mindig kevés.Jeszenszky-Kárpáti féle fügéről szóló könyv
arra pld.nagyon jó volt,hogy ráirányította a figyelmemet a fontos ismérvekre és
most már ezek alapján fogom a fügéimet feltérképezni.Összeállítottam egy adatla-
pot az álltaluk leírt szempontok alaján és minden egyes fügémről ezt megpróbálom
kitölteni mellé természetesen a fotóikat egy mappába rendezem gyüjteményi sorszám szerint.Megpróbálom feltenni ezt az adatlapot,abból kiderül mennyi mindent kell feljegyezni egy-egy fajtáról-nos ehhez kell az a néhány év amit már
említettem.Ráadásul a fügék termése(színe,mérete,íze stb)függ az időjárástól is.
Száraz v.esős időben,kevés napot v.esetleg sokat kapott stb.Minden adatot átlagolni kell,hogy elfogadható legyen.A másodtermések is sokszor különbözőek,
mint az elsők.Taxus is más is panaszkodott pld a kanári fügére,kevés termés miatt.
Nálam tömve van(igaz etetem is rendesen)Távlati tervben van egy olyan ültetvény
amit a sorsára bíznék,sem öntözés,sem tápozás maximum gyommentesítés.
Nem véletlen kértem ismerősöktől,hogy az érett füge termésén kivül az elmetszett
gyümölcsről is készítsenek fotót,mert a velő színe,állaga is fajtajelleg.A kanári füge
termése sem mindig üreges,viszont más fajtákra is jellemző lehet és ez nem javít
a minőség megítélésén.Nos ezért nem tudok és nem is akarok felelőtlenül véle-
ményt mondani,ha pld levél v.egy fiatal fügető fotója után megkérdezitek milyen
Ma Kaposváron jártam! Amióta képben vagyok a gyümölcsök és a klima összefüggéseiben, azóta a dombon lévő településeken vagy településrészeken mindig fél szemem az udvarokat kerteket fürkészi! Ma pl. Kaposvár egyik magasabban fekvő kertvárosi részén az egyik ház udvarában a tornácra felfutó kiwit láttam, majd ahova mentem, néhány házzal odébb, ott is kiwilugas volt, elég kis méretű, de tökéletesen egészséges, szép zöld levelekkel és friss hajtásokkal! Közelebb érve láttam a törzséből, hogy nem mai gyerek, a tulajdonos hölgy elbeszélése az öntermő kiwiről azért kicsit meglepett! Ugyanis 40. házassági évfordulójukra kapta a férjétől! A hölgy 62 éves! A kiwi több mint 20 éves!
15 évig nem termett! Aztán pár éve a hölgy kezébe vette az irányitás, és ő metszette meg! Előtte csonkra volt metszve, a hölgy kicsit máshogy metszette, és a siker nem maradt el, 15 év után 83 db kiwigyümölcs lett rajta! Aztán, mivel ez véletlen volt, következő éven is ő metszette, de csak 3 db lett rajta, most kb. 30 db! Mától már profi kiwiművelő lesz belőle, adtam neki tanácsokat, nagyon fogékony volt rá!
A néhány házzal odébb lévő háznál lévő kiwi tujadonosa már nem volt ennyire sikeres, ők két, nem öntermő példány vettek, abban a tudatban hogy egyik fiú másik lány, mindkettő virágzik, de egyik sem terem, gondolom, mindenki kitalálja mi a probléma! A szembeszomszéd is ültetett, öntermőt, ő sem járt sikerrel, aztán megunta a szenvedést és kivágta néhány éve!
Kedves Vali! Ha nagyon megfigyeled a fügékről készült képek részleteit, akkor magad is el fogod tudni dönteni, hogy az ágon lévő termés első, vagy másodérésű termés-e. A most látható másodérésűek mind levéltőből fakadnak. Az első termések sima vesszőn vannak, mert a tavalyi áttelelt alvórügyekből fejlődnek, de azok csak termőrügyek, azokból levél nem fakad.
Tegnap este olyan gyanúm támadt, hogy utoljára, amikor barackot lopni mentem a saját fámról, nem néztem eléggé körül a fügefák környékén és csak úgy sebtibe lekaptam egy másodérésű fügét a korain. A gyanúm megalapozott volt, amint azt az alábbi képek bizonyítják. Most is az történik, ami minden évben, hogy a másodérés kezdetén nincs akkora jelentősége a koraiságnak, vagy későiségnek, mint az első termésnél. A folyamatosság most is megvalósult, mert a legkésőbbi fajta legrejtettebb ágain van még néhány első termés, miközben robbanásszerűen érni kezdtek a többi fajták. A magyar lila érése azt is bizonyítja ismét, hogy az árnyékhatásnak sincs túl nagy jelentősége.
Nekünk most 3 fajta van a kertben. Régebben volt 5-6 is, de olyan nagy helyet foglalnak, és szerencsés esetben olyan sokat teremnek, hogy nem lehet mit kezdeni velük. Így is a legtöbbet a madarak eszik meg. Az ujjaslevelű fügét pl. azért vágtuk ki, mert a fügeerjedés miatt akkoriban egy szemet sem ettünk róla, a gyümölcsök szinte lefolytak a bokorról. A legjobb lenne, ha sokat lehetne aszalni, de ez fajta kérdése is, és Magyarországon az időjárás ehhez túl bizonytalan.
Nem biztos, hogy 20 növényt így kordában tudsz majd tartani, minél jobban metszed őket, annál jobban hajtanak, és valószínűleg annál később érlelik a 2. termést. De azért érdemes kipróbálni, én is kíváncsi leszek a végeredményre.
Annyira nem korai az én többi fügémhez képest. Az első termés nem érett előbb, mint a többin, sőt úgy emlékszem, inkább kicsit később kezdett. A 2. termése sincs előrébb mint az olasz fajtának, kb. egyszerre érik, viszont érés közben rögtön elkezd aszalódni.
Bevallom, eddig nem szenteltem olyan nagy figyelmet ennek a bokornak, mert nem túl bőtermő, és a gyümölcsei sem túl nagyok, az esős időt rosszul tűrik. Viszont száraz időben nagyon finom, magától is jól aszalódik.
Ahogy írtam, nincs túl jó helyen a bokor, érdemes lenne teljes napra kiültetve kipróbálni, úgy valószínűleg többet produkálna.
Ettől függetlenül én is jártam úgy, hogy összecseréltek növényt Zombán.
Zombai lila füge, levele sokkal kisebb sötétebb zöld mint a kanárié, kemény érdes tapíntású. Nálam évente kb. 5 cm-t nő a növény. A kb 10 éves növény eddig csak párszor termett 1-2 fügét, idén 0 termés volt, pedig nem fagyott vissza.
Jellemzője a nagy puha kevésbé osztott lapulevél nem annyira a fényes, színe kicsit halványabb, mint a többi fügémé.
Növekedése igen gyors, nálam 2-3 m-t nő 1 évben, igaz jó része visszfagy. Még októberben is növekszik. Termése hosszúkás hatalmas, előbb barna, majd lila lesz, de belül üreges.
1. éveben nálam sem termett, 2.-ban is csak 1-2 db. Egy ismerősnek is vettem, de neki csak a 3. évben kezdett teremni. Nála lassabban is nőtt.
Most nézem a képet, első termés nem is lehetne, mert nem látok fölötte éretlen másodtermést. Pont az tűnt fel nekem először, hogy ennyire a hajtás végén már elérőben van. Ha első lenne, akkor meg nagyon késői lenne. Akkor ennek már jópár napja el kellett kezdeni érni. Akkor viszont Ninovarga "korai lila" fügéjénél is korábbinak kell lennie. Vagy pedig a csúcson lévő termés összeérik a többivel. Azért kérdezem, mert most fajták szerint és érési idő szerint is szeretnék kialakítani egy fügegyűjteményt, persze nem akkorát, mint Jozsóé, de úgy kb. 20 fajtából állót. Ezeket helytakarékosságból úgy tervezem nevelni, mintha egy bokorban minden ág egy másik fajta lenne. Így több fajta elfér a kertben. Célom a változatos forma, szín és minél jobb íz szerint összeválogatni a fajtákat, mindezt úgy, hogy június közepétől október végéig gyakorlatilag folyamatossá tegyem a szezont.
Már ez is valami. Ha valószínűleg az, akkor én már ennyiből elhiszem. A gránátalmámnak viszont még kell egy kis idő, mire kiderül, hogy átvertek-e, vagy sem...
Éppen ezért kérdeztem, ráadásul nekem is onnan van a gránátalmám is, ez se virágzott még,úgyhogy itt is érhetnek még kellemetlen meglepetések. Lehet, hogy a növények legnagyobb része nem is az, aminek vettem. Azt hiszem, többször már nem vásárolok Magyarországon semmilyen növényt.
