" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ja, hogy a hölgy kiwije sem önporzós, hanem csak simán termő, a néhány házzal errébb lévő két példány pedig porzó, és azok porozzák be a hölgy kiwijét! Mókás lenne :)) Ha így van, akkor a hölgy érdekében reméljük nem vágják ki azt a 2 kiwit a szomszédok, mert akkor ugrik a termés!
Mondtam is a hölgynek, hogy ekkora véletlent, 100-ból 2 ami sikeres! Meséli, hogy eleinte deszkákkal épitettek köré barikádot, hogy védjék a fagytól, aztán megunta, egyik éven nem csinálták, és nem lett semmi baja, azóta nem védi fagy ellen! Meg ugye a szokásos szöveg, hogy a ház déli oldalán védett, mondtam neki, akár a mellette lévő szűk völgyben is lehetne, mert ott hidegebb van éjjelente ("Igen, a köd is mindig ott van lent" - jött a válasz, tehát a hölgy teljesen képben volt)!
Utána kell nézni még ennek az "önporzósságnak", miután ott van a szomszédban a két (ugyancsak öntermékenyként beszerzett) porzós példány. (Én már találkoztam olyan esettel, ahol a szomszéd kivije poroz.) Egyébként az öntermékenység fenntartását az utódoknál megfelelő biztonsággal csak a mikroszaporítással lehetne biztosítani.
Örülök, hogy ilyen pozitív fejlemények zajlanak a topik életében, remélem, ez így is fog folytatódni. Én most egy hétre elköszönök, remélem, visszatértemkor is csupa pozitív fejleményről értesülhetek!
Persze a kiwik a völgyben is lehettek volna éppen. A néninek viszont lottóznia kéne, olyan ritka ugyanis a valóban önporzó kivi és gyakorlatilag semmilyen szaporítási módszerrel nem tartható fenn ez az állapot. Remélem, sikerült kisebbfajta mozgalmat indítanod a környéken!
Hát ha nem is június közepére, de az a fajta talán még éppen június hónapban biztosan. Beszéltünk ugye már régebben is arról, hogy túlzottan nagy térségi különbség nincs az országon belül, ami ugye van, az meg általában inkább előnyös északkeletnek a többi gyümölcs szempontjából a fagyveszély miatt. De ez a különbség sincs több 2-3 hétnél tavasszal, ezt pedig később behozza a természet Ninovarga megfigyelése szerint is. Egyébként meg pár éve, de főleg az idén már odafigyeltem bizonyos meteorológiai és fenológiai eseményekre és ez alapján sokkal közelebbinek gondolom a térségemet a vegetáció megindulását illetően a délnyugati országrészhez, mint az északkeletihez. De ez erősen változik évről-évre is. Tehát elvileg ha a csörnyeföldi hegyen június 17.-én érik, akkor 23.-25. körül elvileg már nálam is kellene. Nem szeretnék most térségi klimatikus jellemzők és bizonyos időjárási helyzetek fejtegetésébe belekezdeni, mert akkor sokakat megzavarhatnék, akik még nem teljesen értik, vagy nem hallottak eleget a kisugárzási inverzióról és az ebből adódó mikroklímakülönbségek fontosságáról. Arról ugye nem is beszélve, hogy a legtöbb gyümölcsnél a későbbi tavaszodás inkább előny, vagy pedig nem releváns dolog, na meg 1-3 hétnyi különbség elhanyagolható a mikroklíma jelentősége miatt. Ettől függetlenül azért beteszek néhány hőtérképet gyakran jellemző időjárási helyzetekről, de ezt tényleg csak Neked szólóan. Ilyen helyzetek sokszor napokig fennállnak és visszatérnek. Olyan is van, hogy csak északkeletre ragad már csak be a hideg, ilyenről most nem találtam képet. De ezek mind lényegtelen dolgok a korlátozottan télálló növények túlélése szempontjából! Amikor azt írtam, hogy június közepétől október végéig szeretnék fügeszezont, akkor persze ebben benne volt annak a reménye, hogy majd esetleg tényleg talál Jozsó egy igazán korai fajtát is.
Ahogy gondolkozom rajta, még többet is tervezek, mint 20, hiszen már most 13-nál tartok. Annyira azért nem szeretném, ha elhatalmasodna rajtam a mánia, hogy ne férjek el tőlük, de éppen ezért, ha valamelyik majd nem lesz akkora nagy kedvenc, ha nem is vágom ki, de megpróbálom kiásni és elosztogatni. Na ez majd persze gond lesz, mert tudom, milyen elképesztő gyökere van. A metszést csak úgy gondoltam, hogy úgy nézzen ki, mintha egy bokor lenne, csak több fajtából. Ha a hajtásvégeket nem metszem vissza, akkor nem hinném, hogy később érlelné a másodtermést. De azért elég nagy a kertem, a 20 fajtát nem egyetlen bokorba gondoltam összezsúfítani, csak minden bokorba 3-5 fajtát. A célom a megfelelő érési sorrend, változatos forma és a legjobb íz.
Köszi a segítséget, eléggé hasonlít az enyémhez, csak valóban a fényessége más kicsit. De azért sokkal több tulajdonságában hasonlít, mint amiben különbözik.
Voltak azért fiaskók (pl. banánnal), talán azokról hallottál. Előfordult, hogy virágzásra képtelen, vagy meddő, defektes növényből végezték a szaporítást, és persze a szaporított anyag is ilyen lett.
Ha nem csak merisztéma-tenyészetet használnak, hanem egyéb kalluszosítási és regenerálási módszerekkel is dolgoznak, akkor úgynevezett szomaklonális variációk (epigenetikus változatok) is létrejöhetnek.
A legtöb kultúrnövényre viszont már kidolgoztak stabil, fenntartható mikroszaporítási módszereket, azokkal egyöntetű növényeket tudnak létrehozni, gorsabban és megbízhatóbban, mint bármely más vegetatív szaporítással.
Az általunk Olaszországban beszerzett és telepített kivik mikroszaporítottak. A Zuccherelli professzor sárga kivifajtáiból előállított növénykék is mikroszaporítottak.
A Lang jujuba nagy gyümölcse többeket megigézett,ígértem is a cimet ahonnan
hozattam,de pillanatnyilag az íróasztalhoz nem férek hozzá,mivel az összes szobabútor a garázsban van felhalmozva tatarozás miatt,még pár nap türelmet
kérek és elő fog kerülni.Viszont olaszországi faiskolákban is láttam és Nino ebben
biztos tud segíteni,de ha emlékeim nem csalnak elég húzos volt az áruk,viszont az
is igaz szép nagy fák voltak,már gyümölccsel megrakódva.Zombán is van igen nagy-
gyümölcsű olasz fajta,de az viszont Rappai úr szerint nem bírja ki a szabadban
nálunk.Az én naggyümölcsüm most fogom megkóstolni,ugyanis tavaly még kicsi fácska volt és csak 2 db volt rajta,de mire beérett volna a madarak elvitték a
szemem láttára.Az idén viszont szépen van már rajta termés.
A legfontosabb előnye éppen abban áll, hogy abszolút megőrzi a létrehozott egyed az anyanövény tulajdonságait, hiszen annak klónja, úgy fia, hogy egyszerre egypetéjű ikertestvére. A fajta tulajdonságai megőrzésének egyedüli biztos módja. A második előnye, hogy vírusmentesítésre is alkalmas, mivel az ún. merisztémaszöveti sejtek szaporodása, az ág csúcsán, olyan gyors, hogy a vírusok "nem érik utol". Így az új növény már vírusmentes sejtből jön létre. Csak előnye van, se hátránya, se kockázata nincs.
A mikroszaporításról lenne egy kérdésem. Az tényleg igaz, hogy ez a módszer kissé megváltoztatja az így szaporíott növény tulajdonságát? Pl elveszti a virágzóképességét. Valaki nekem egyszer mintha ezt mondta volna.
Van 3,5,7 újjas is,de ettől függetlenül érdekel,és a levelének van jellegzetes füge illata?Ez viszont még nem tünt fel,pedig mindig megtapogatom a leveleket,mert
a felületük érdessége,vastagsága,fénye ez is különböző és jellemző.Mint említette
valaki,hogy a Kanári füge nagy lapulevelei puhák és fényesek,míg pld a Györöki lapos levelei jóval kissebbek,de merevek,kemények és nagyon érdes tapintásuak.Viszont az is igaz,hogy a levelek fénye és egyébb tulajdonsága is változik a tartáskörülményektől függően.
Ez a távlati cél,vannak már bíztató fajták amelyeket több éve figyelemmel tudtam kí-
sérni több helyen is,különböző körülmények közt,de a zöméről még csak most kezdem gyűjteni az informácíókat.Azért igyekeztem begyüjteni minél több helyről,
hogy így magam tudjam figyelemmel kisérni,ugyanis döbbenetesen rossz tapaszta-latom van,hogy mást ne mondjak a fórumra feltett képeket mind elmentettem és
amikor télen időm volt rendezni próbáltam őket(ez is lévén egyfajta adatbázis),
döbbentem láttam,hogy nyilván tévedésből,de ugyanazon kép más néven jelent
meg,v.zöld fajtaként jelölve egy szép lila füge fotója volt feltöltve.De külföldi cégek
fajtalistáin is találni ilyen ellentmondásokat.Nemcsak Zombán keverednek néha
a fajták.Gombaszakellenőrként rendszeresen vagyok a piacon és már csak mosoly-
gok amikor a vevő megkérdezi:van cecei paprikája-hogyne kérem ez az.A következőnek már kaliforniaiként kínálja ugyanazt.
Jozso, van-e neked 3-ujjas levelű füge? Ilyet csak Horvátországban láttam eddig, itthon nem. Már messziről meismerni jellegzetes lombkoronáját, amit háromujjas levelei adnak és erősebb, aromásabb, jellegzetes "fügeszaga" van.
A kérésedre az 1.,2.,3. képen a Brunswick néven szereplő fügefajtám van.Ezt azért merem mondani mert ilyen néven vásároltam és két katalógusban is van fotóval
illusztrálva.A képek és a leírás alapján is stimmel.Jellemző rá,hogy a gyümölcsök
gyakorta olyan fura alakúak mint a 2. fotó,de azért tettem fel a 3. képet mert közben ilyen hagyományos hosszúkás alakú termést is produkál.Nagy gyümölcsű
fajta,100 gr alatt nem nagyon van egy gyümölcse sem,de viszont kevesebbet terem
mint pld.a 10-14.képen látható györöki lapos,v.még sorolhatnék sok fajtát.
Jól láttad az a két kép a Kanári fügéről van az is hatalmas lila gyümölcsöket hoz,
viszont a fagytűrése gyenge minősítésü.Annak viszont másodtermései már 100 gr
alatt vannak,csak az elsők extra méretűek.
A Brunswickról még annyit,hogy több itthonról kapott újjas óriás nagyon hasonlónak
tűnik és ezeknél is előfordul az a fura termésalak.De ezekről még korai lenne véleményt mondani.Legalább 8 helyről kaptam újjas óriást,különböző néven.
Nos erről a fura alakról beszélek:ez a Brunswick,a színe éretten még egy kicsit
Nagyon szép és nagyrabecsülendő munkát végzel. De valóban csak így van értelme valamit csinálni. Ha a továbbiakban sikerülne szelektálni egy nagyon jó tulajdonságokkal bíró, szép és jógyümölcsú fajtát, mikroszaporítással pillanatok alatt nagy mennyisében lehetne szaporítani és közkinccsé tenni.
A fügefajták meghatározása korántsem olyan egyszerű,mint ahogy gondoljátok.
Először is nincs egy egységes fajtaleírás,amely tartalmazná az összes fajtát,képpel
illusztrálva.Próbáltam begyűjteni katalógusokból,leírásokból,rengeteg időt töltöttem
azzal,hogy minden elérhető képet,leírást áttanulmányoztam és egy saját adatbázist
létrehoztam ,de ez még mindig kevés.Jeszenszky-Kárpáti féle fügéről szóló könyv
arra pld.nagyon jó volt,hogy ráirányította a figyelmemet a fontos ismérvekre és
most már ezek alapján fogom a fügéimet feltérképezni.Összeállítottam egy adatla-
pot az álltaluk leírt szempontok alaján és minden egyes fügémről ezt megpróbálom
kitölteni mellé természetesen a fotóikat egy mappába rendezem gyüjteményi sorszám szerint.Megpróbálom feltenni ezt az adatlapot,abból kiderül mennyi mindent kell feljegyezni egy-egy fajtáról-nos ehhez kell az a néhány év amit már
említettem.Ráadásul a fügék termése(színe,mérete,íze stb)függ az időjárástól is.
Száraz v.esős időben,kevés napot v.esetleg sokat kapott stb.Minden adatot átlagolni kell,hogy elfogadható legyen.A másodtermések is sokszor különbözőek,
mint az elsők.Taxus is más is panaszkodott pld a kanári fügére,kevés termés miatt.
Nálam tömve van(igaz etetem is rendesen)Távlati tervben van egy olyan ültetvény
amit a sorsára bíznék,sem öntözés,sem tápozás maximum gyommentesítés.
Nem véletlen kértem ismerősöktől,hogy az érett füge termésén kivül az elmetszett
gyümölcsről is készítsenek fotót,mert a velő színe,állaga is fajtajelleg.A kanári füge
termése sem mindig üreges,viszont más fajtákra is jellemző lehet és ez nem javít
a minőség megítélésén.Nos ezért nem tudok és nem is akarok felelőtlenül véle-
ményt mondani,ha pld levél v.egy fiatal fügető fotója után megkérdezitek milyen
Ma Kaposváron jártam! Amióta képben vagyok a gyümölcsök és a klima összefüggéseiben, azóta a dombon lévő településeken vagy településrészeken mindig fél szemem az udvarokat kerteket fürkészi! Ma pl. Kaposvár egyik magasabban fekvő kertvárosi részén az egyik ház udvarában a tornácra felfutó kiwit láttam, majd ahova mentem, néhány házzal odébb, ott is kiwilugas volt, elég kis méretű, de tökéletesen egészséges, szép zöld levelekkel és friss hajtásokkal! Közelebb érve láttam a törzséből, hogy nem mai gyerek, a tulajdonos hölgy elbeszélése az öntermő kiwiről azért kicsit meglepett! Ugyanis 40. házassági évfordulójukra kapta a férjétől! A hölgy 62 éves! A kiwi több mint 20 éves!
15 évig nem termett! Aztán pár éve a hölgy kezébe vette az irányitás, és ő metszette meg! Előtte csonkra volt metszve, a hölgy kicsit máshogy metszette, és a siker nem maradt el, 15 év után 83 db kiwigyümölcs lett rajta! Aztán, mivel ez véletlen volt, következő éven is ő metszette, de csak 3 db lett rajta, most kb. 30 db! Mától már profi kiwiművelő lesz belőle, adtam neki tanácsokat, nagyon fogékony volt rá!
A néhány házzal odébb lévő háznál lévő kiwi tujadonosa már nem volt ennyire sikeres, ők két, nem öntermő példány vettek, abban a tudatban hogy egyik fiú másik lány, mindkettő virágzik, de egyik sem terem, gondolom, mindenki kitalálja mi a probléma! A szembeszomszéd is ültetett, öntermőt, ő sem járt sikerrel, aztán megunta a szenvedést és kivágta néhány éve!
