A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Gyorsulásról ebben a témában nincsen szó. Az tény, hogy az ősrobbanás hipotézise szerint a távolodó objektumok gyorsulóak, de ezzel nem kívánok foglalkozni, mint ahogyan a láncod ficánkolásával sem.
Egyszerűsitem a feladatot két súllyal, ami egy súrlódásmentes cérnához van kötve, az egyik m1 az surlódásmentes asztalon van, a m2 a cérnán lóg az asztal széle alatt. A m1 és az m2 azonos :a: gyorsulással mozog, az egyik lefele a grav. erő hatására, a másik oldalra, mert húzza a cérna.
Ha :T: a feszültség a kötélben T = am1 és am2=gm2-T, innen adódik a= (m2g)/(m1+m2),
Ezt gyrosulást felírhatjuk a láncra, ha bevezetem a :ρ: liniáris sűrűségét a láncnak. m= ρ L
Igazad lehet, amíg az impulzus hat a fény-nyalábra addig valószínűleg nyúlik a hullám hossza a kérdéses csillagból hozzánk érkező fénynek, amint a lyukak által indukált impulzus megszűnik a korábbi észlelés szerinti formában észlelhetjük a fényét.
" Ez nem az általam felvetett impulzusjellegű hatás, "
Kérlek olvasd el a topik bevezetőjét, ahol kiderül, hogy miféle impulzusra utaltál.
Jelzem - az impulzusnak többféle jelentése is van, pl. impulzusként említik a mechanikai mozgásmennyiséget - amit lendületnek is hívnak, de nyugalmi állapot megszűntére utaló jelet is szokás impulzusnak nevezni.
Ez nem az általam felvetett impulzusjellegű hatás, amire én utaltam az a fény útjában gravitációs tereket teremtő objektumok: galaxisok, tévelygő óriásbolygók, kisebb méretű egyéb testek, amelyeknek valamilyen mértékben van gravitációs tere, mivel ezeken áthaladva a hatás impulzus jellegű. Mivel a fény sebessége igen nagy ezért gondolok impulzushoz hasonlítható hatásra.
Felőlem súrlódással is megoldhatod a feladatot, a súrlódási együttható az általad tetszőlegesen megállapított függvénye a lánc helyzetének, sebességének és gyorsulásának, de ebben az esetben a μ(x, v, a) függvényt is meg kell adnod. Ugyanis pl. az állandó sebességű lecsúszás is része az ily módon kibővített feladat megoldáshalmazának, csak ekkor súrlódásfüggvény egzakt megadásába kell munkát feccelni.
Na akkor vegyük a következő esetet: A távolban két fekete lyuk kerülgeti egymást. Egy még távolabbi csillag fénye mellettük elhaladva érkezik hozzánk folyamatosan, fehér fényként. A lyukak gyorsan összeolvadnak, jelentős tömegveszteséggel. Kérdés, hogy később a csillag színe itt nálunk milyennek adódik - azaz eltolódik-e a spektruma?
Ezért a fény hullámhossza minden újabb gravitációs impulzus hatástól tovább növekedhet. (Szerintem.)
Ez így korrekt, hogy szerinted. Mert ez megint egy méretes ökörség egyébként. Tényleg meg kellene találnod azt a témát amiben otthon vagy és abban a többiek épülésére hasznos elgondolásokat is tudnál közölni. Így meg csak porig alázod magad. Mire jó ez?
" Itt van pl. ez a fekete lyukak találkozásaiból hozzánk érkezett gravitációs impulzus által kiváltott és észlelt, fény-nyalábban keletkezett hullámhossz növekedés."
Az a hullámhossznövekedés átmeneti volt, vagy azóta is tart?
"ha gravitációs hatás van, akkor viszont súrlódásnak lennie kell"
Nem! Ez két egymástól független dolog.
A súrlódásmentesség feltételezése, csak a jóindulat jele volt, hogy meg tudd oldani a feladatot.
"Remélem te is nyugalomban maradsz."
Ezt inkább neked javasolnám, minden olyan esetre, amikor hirtelen leküzdhetetlen ingerenciád támad teóriákat alkotni, a témakör elemi ismeretei nélkül.
"Asztalról m tömegű l hosszúságú lánc csúszik le súrlódásmentesen, írd fel a mozgás diff.egyenletét és megoldását. Ez egyszerűbb, mint egy nagy bumm elmélet."
Az asztalról a lánc súrlódás mentesen nem csúszik le, csak, ha gravitációs hatás van, akkor viszont súrlódásnak lennie kell, ám, ha nincsen gravitáció akkor a lánc számára nyugalom van! Remélem te is nyugalomban maradsz.
Nem paradigmaváltásra törekszem, nem azt írom, hogy az állításaim törvényszerűen igazak, csak új összefüggések lehetőségeinek kérdéseire utalok.
Itt van pl. ez a fekete lyukak találkozásaiból hozzánk érkezett gravitációs impulzus által kiváltott és észlelt, fény-nyalábban keletkezett hullámhossz növekedés. Ha ez a jelenség a színkép eltolódást is kiváltaná, akkor az én hipotézisem igazolódna.
Azert a voroseltolodast leginkabb a hidrogen gerjesztett szinkepvonalainak eltolofasaval merik, amit nem befolyasol a foldi legkor. Ugyhogy egyelore marad a kis bumm helyett tovabbra is a nagy bumm.
Igazad van, köszönöm tárgyilagos hozzászólásodat. A színképvonalak eltolódásának vizsgálatával állításom csak akkor igazolódna, ha a gravitációs impulzus a fényhullámhossz megváltozása mellett színkép eltolódást is okozna.
Ennek a vizsgálatnak az eredménye valóban esélyt adna teóriám elfogadhatóságára, igazolására.
Nem vagyok sem csillagász, sem fizikus. Teóriáim vannak, nem szenzációra hanem a tudomány gazdagítására törekszem, a felvetődött hipotézisek mindig zaklatták a jelenkor tudósait, ám az alaptalannak ítélt felvetések, ha nem is túl gyakran, de néhány esetben eredményeket hoztak.
(Ezt csak az itteni "tudósaim" megnyugtatására írtam, nehogy túlságosan felzaklassák magukat.)
a fény bizonyos anyagsűrűségen történő áthaladása esetében vörös eltolódást szenved. Abból indultam ki, hogy a felkelő és a lenyugvó napunk reggel is meg este is vörösebb színnel árasztja el a föld felszíni részét mint a déli órákban.
...
A korai és a késői, lemenő illetve felkelő nap fénysugarai, lehet, hogy a légkör anyagtömegeitől is gravitációs korrekciót szenvednek el, mint a most felvezetett felvetésem szerint.
Ez nekem egy nagyszerű elméletnek tűnik, kérlek publikáld!
Asztalról m tömegű l hosszúságú lánc csúszik le súrlódásmentesen, írd fel a mozgás diff.egyenletét és megoldását. Ez egyszerűbb, mint egy nagy bumm elmélet.
Inkább vennénk számításba az univerzum tágulásának (gyorsuló, bár a kiindulási állapothoz, mármint az ősrobbanáshoz képest végtelenül lassú, de azért valamikortól csak gyorsuló) sebességét is, ha már minden vonatkozó teória alapja a vöröseltolódás – ami persze ekként, önellentmondást eredményezne... ezért, mondjuk avétos a feltételezés.
A fény energiája (hullámhossza, a megtett távolság függvényében), mint abszolút érték. Ami szerint a fény energiája nem, csak sebessége állandó. Jól értem?:-)
Nem lehetséges, hogy a fény sebessége nem (lehetségesen, a végtelenbe nyúlóan) állandó?:-)
Á, inkább az lehet, hogy a csillagok fotonjai - amikor egymás útját keresztezve átvonulnak egymáson - spéci részecskéket keltenek, ami miatt persze energiát veszítve vöröseltolódást szenvednek.
A létrejött stabil részecskék neve: sötét anyag.
(a galaxisokban amiatt van viszonylag sok sötét anyag, mert ott futnak össze egymással leggyakrabban a fotonok.)
