" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
DragA TAXUS passz !! nem tudok rola csak annyit hogy a KABOCA testverunk )) szaritott fuge magjabol ultette, ennyi. ...))
DE ma nagy orom ert kepzeljetek van ''SAJAT'' erett fugem ))))
A fiamtelke melletti szomszed ur megelegelte a nyafogasomat es tavasszal lehajtott egy agat a sajat fugebokorjabol, es azt gyokerezteti nekem azota , , ugyanis eddig siman nem sikerult. Ma szolt menjek csak at mert erik a fugem ))))) kaptam meg kulon hozza kilencet, , kettot oda ajandekoztam a baratnom ferjenek aki görög, hagy nosztalgiazzon )))
Nem lila fuge csak sima barna ,,,de finom mezedes.Par evmulva nekem is lesz )))
Délután viharvadászaton voltam, Bussay doktor szőlőhegyén csíptem el a szupercellát, és annyira megéheztem, hogy ennem kellett valamit, a zöld aszalódós fajta volt közelebb http://gallery.site.hu/d/5926826-2/fuge.jpg Közben a szupercella is megérkezett http://gallery.site.hu/d/5926830-2/szupercella.jpg Sajna fél órája vesződök velük, nem bírtam lekicsinyíteni a képeket, így kell megnéznetek!
JOZSO tegnap Miskolcrol volt nalunk, uj topiktarsunk a KABOCA ő nekem azt igerte hoz majd gyokeres ujjas fuget , ami nem jott ossze majd osszel . )) nem is ujjas )))
DE hozott a fugebokorjarol par agat le is dugtam , lesz ami lesz .
Ezt ő magrol ultette 8 eve es azota nem termett soha . Igaz elég kedvezotlen helyen van ....
hatalmas !! levelei vannak.
Ime itt a kep rola . Meglepodtem mert a level fonakja selymes szurkes ezustos, es a ''szine'' is meregzold szinu es egy cseppet sem erdes.
Nem tudom segitettem e most ezekkel az informaciokkal hogy ujabb fugefajtad legyen.
Egyes növények virágzásánál - pl. kajszibarack - kora tavasszal akár 1 hónapos különbség is lehet ÉK és DNy között, de ennek a különbségnek a nagy része érés idejére már eltűnik.
Én is mindenhol figyelem a növényeket, amerre járok, már legalább 20 éve. Idén kora tavasszal Ninovarga és a mi környékünk a képek alapján kb. ugyanazon a szinten állt.
Mivel az egyes növények hőigénye között elég nagy a különbség, ezért a fejlődésben az időbeli eltérés is a növényfajtól függ, és az is hogy a növény később mennyire hozza be a lemaradást.
Április közepétől 10 napot voltam Pesten, és a cseresznye virágzását tekintve a Bp-i külső kerületek lemaradása még legalább 10 nap volt Pécshez képest, a belvárosban a növények lemaradása kb. 1 hét volt.
Azt hiszem rámutattál a legnagobb problémára, amely akadályozza ezen növények magyarországi gyorsabb elterjedést, - a bizonytalan beszerzési források. Sokan elkezdték a kivit, hogy csak a legklasszikusabb növényt emeljem ki, s a hozzá nem értő faiskolák miatt sok embernek egy életre elment a kedve a sikerélmény hiánya miatt a kísérletezéstől. Felajánlottam a fórumon, hogy akinek szüksége van megbízható forrásból kivire, - Ninó féle forrásból- annak szívesen elhozom Sárospataki átvételre, -meglepő, de csak egy érdeklődő jelentkezett. Attól féltem nem fogom tudni kielégíteni az igényeket! Ez azt is jelentheti, hogy ezt a fórumot is viszonylag kevesen olvassák???
Ja, hogy a hölgy kiwije sem önporzós, hanem csak simán termő, a néhány házzal errébb lévő két példány pedig porzó, és azok porozzák be a hölgy kiwijét! Mókás lenne :)) Ha így van, akkor a hölgy érdekében reméljük nem vágják ki azt a 2 kiwit a szomszédok, mert akkor ugrik a termés!
Mondtam is a hölgynek, hogy ekkora véletlent, 100-ból 2 ami sikeres! Meséli, hogy eleinte deszkákkal épitettek köré barikádot, hogy védjék a fagytól, aztán megunta, egyik éven nem csinálták, és nem lett semmi baja, azóta nem védi fagy ellen! Meg ugye a szokásos szöveg, hogy a ház déli oldalán védett, mondtam neki, akár a mellette lévő szűk völgyben is lehetne, mert ott hidegebb van éjjelente ("Igen, a köd is mindig ott van lent" - jött a válasz, tehát a hölgy teljesen képben volt)!
Utána kell nézni még ennek az "önporzósságnak", miután ott van a szomszédban a két (ugyancsak öntermékenyként beszerzett) porzós példány. (Én már találkoztam olyan esettel, ahol a szomszéd kivije poroz.) Egyébként az öntermékenység fenntartását az utódoknál megfelelő biztonsággal csak a mikroszaporítással lehetne biztosítani.
Örülök, hogy ilyen pozitív fejlemények zajlanak a topik életében, remélem, ez így is fog folytatódni. Én most egy hétre elköszönök, remélem, visszatértemkor is csupa pozitív fejleményről értesülhetek!
Persze a kiwik a völgyben is lehettek volna éppen. A néninek viszont lottóznia kéne, olyan ritka ugyanis a valóban önporzó kivi és gyakorlatilag semmilyen szaporítási módszerrel nem tartható fenn ez az állapot. Remélem, sikerült kisebbfajta mozgalmat indítanod a környéken!
Hát ha nem is június közepére, de az a fajta talán még éppen június hónapban biztosan. Beszéltünk ugye már régebben is arról, hogy túlzottan nagy térségi különbség nincs az országon belül, ami ugye van, az meg általában inkább előnyös északkeletnek a többi gyümölcs szempontjából a fagyveszély miatt. De ez a különbség sincs több 2-3 hétnél tavasszal, ezt pedig később behozza a természet Ninovarga megfigyelése szerint is. Egyébként meg pár éve, de főleg az idén már odafigyeltem bizonyos meteorológiai és fenológiai eseményekre és ez alapján sokkal közelebbinek gondolom a térségemet a vegetáció megindulását illetően a délnyugati országrészhez, mint az északkeletihez. De ez erősen változik évről-évre is. Tehát elvileg ha a csörnyeföldi hegyen június 17.-én érik, akkor 23.-25. körül elvileg már nálam is kellene. Nem szeretnék most térségi klimatikus jellemzők és bizonyos időjárási helyzetek fejtegetésébe belekezdeni, mert akkor sokakat megzavarhatnék, akik még nem teljesen értik, vagy nem hallottak eleget a kisugárzási inverzióról és az ebből adódó mikroklímakülönbségek fontosságáról. Arról ugye nem is beszélve, hogy a legtöbb gyümölcsnél a későbbi tavaszodás inkább előny, vagy pedig nem releváns dolog, na meg 1-3 hétnyi különbség elhanyagolható a mikroklíma jelentősége miatt. Ettől függetlenül azért beteszek néhány hőtérképet gyakran jellemző időjárási helyzetekről, de ezt tényleg csak Neked szólóan. Ilyen helyzetek sokszor napokig fennállnak és visszatérnek. Olyan is van, hogy csak északkeletre ragad már csak be a hideg, ilyenről most nem találtam képet. De ezek mind lényegtelen dolgok a korlátozottan télálló növények túlélése szempontjából! Amikor azt írtam, hogy június közepétől október végéig szeretnék fügeszezont, akkor persze ebben benne volt annak a reménye, hogy majd esetleg tényleg talál Jozsó egy igazán korai fajtát is.
Ahogy gondolkozom rajta, még többet is tervezek, mint 20, hiszen már most 13-nál tartok. Annyira azért nem szeretném, ha elhatalmasodna rajtam a mánia, hogy ne férjek el tőlük, de éppen ezért, ha valamelyik majd nem lesz akkora nagy kedvenc, ha nem is vágom ki, de megpróbálom kiásni és elosztogatni. Na ez majd persze gond lesz, mert tudom, milyen elképesztő gyökere van. A metszést csak úgy gondoltam, hogy úgy nézzen ki, mintha egy bokor lenne, csak több fajtából. Ha a hajtásvégeket nem metszem vissza, akkor nem hinném, hogy később érlelné a másodtermést. De azért elég nagy a kertem, a 20 fajtát nem egyetlen bokorba gondoltam összezsúfítani, csak minden bokorba 3-5 fajtát. A célom a megfelelő érési sorrend, változatos forma és a legjobb íz.
Köszi a segítséget, eléggé hasonlít az enyémhez, csak valóban a fényessége más kicsit. De azért sokkal több tulajdonságában hasonlít, mint amiben különbözik.
Voltak azért fiaskók (pl. banánnal), talán azokról hallottál. Előfordult, hogy virágzásra képtelen, vagy meddő, defektes növényből végezték a szaporítást, és persze a szaporított anyag is ilyen lett.
Ha nem csak merisztéma-tenyészetet használnak, hanem egyéb kalluszosítási és regenerálási módszerekkel is dolgoznak, akkor úgynevezett szomaklonális variációk (epigenetikus változatok) is létrejöhetnek.
A legtöb kultúrnövényre viszont már kidolgoztak stabil, fenntartható mikroszaporítási módszereket, azokkal egyöntetű növényeket tudnak létrehozni, gorsabban és megbízhatóbban, mint bármely más vegetatív szaporítással.
Az általunk Olaszországban beszerzett és telepített kivik mikroszaporítottak. A Zuccherelli professzor sárga kivifajtáiból előállított növénykék is mikroszaporítottak.
A Lang jujuba nagy gyümölcse többeket megigézett,ígértem is a cimet ahonnan
hozattam,de pillanatnyilag az íróasztalhoz nem férek hozzá,mivel az összes szobabútor a garázsban van felhalmozva tatarozás miatt,még pár nap türelmet
kérek és elő fog kerülni.Viszont olaszországi faiskolákban is láttam és Nino ebben
biztos tud segíteni,de ha emlékeim nem csalnak elég húzos volt az áruk,viszont az
is igaz szép nagy fák voltak,már gyümölccsel megrakódva.Zombán is van igen nagy-
gyümölcsű olasz fajta,de az viszont Rappai úr szerint nem bírja ki a szabadban
nálunk.Az én naggyümölcsüm most fogom megkóstolni,ugyanis tavaly még kicsi fácska volt és csak 2 db volt rajta,de mire beérett volna a madarak elvitték a
szemem láttára.Az idén viszont szépen van már rajta termés.
Nem lila fuge csak sima barna ,,,de finom mezedes.Par evmulva nekem is lesz )))
