Nem is érvnek, csak felvetésnek szántam. Amúgy a kukacoskodó numizmaták körében (anno én is egyikük voltam) feltétlenül, még bőven Illig & Co. előtt, gyanúnak kellett volna ébrednie holmi uralkodói névsor-anomáliák mián -- ha lennének. Tudom magamról, mert egyik ambícióm volt pl. a Szűz Máriás dénárok (Szapolyaitól/Ferdinándtól kezdődően) számos variációjának a kutatása, időrendbe helyezése, stb. No és a máig fennálló azonosítási gondok a szlavón dénárokkal kapcsolatosan. És egyszer régen, itt a neten, megtaláltam a bizánci császárok nyughelyére vonatkozó adatolást, úri kedvem szerint újra keresgélni fogok, és ha lesz eredmény, jelentkezem itt.
Persze, ezek valóban ott vannak, ámde ! Neked nem csak Uwe Topper, hanem Illig könyvét is el kell olvasnad mostmár :)) (Hf?? :)) )
Ami tény: az ezekbe bevett leírások valósságát még nem cáfolták - legalábbis közismert módon nem. Mellettük igen nyomós anyagot "hordott össze" Tóth Gyula is. Javasolom ezeket !
Pechedre a Konstantinokkal, Leókkal, Mihályokkal, stb... Dunát lehetne rekeszteni, az érméken pedig nincsenek megszámozva. Az pedig nem érv, hogy "Nyilván valaki már megtette ezt"
A mondjuk 457-től 820-ig uralkodott bizánci császároknak (is) jól ismertek a pénzei, lásd a link alatt. (Cirill betűs ismereteink mián mi is jól olvashatjuk a vereteken a neveket). Azaz ezekkel az imperátorokkal (is) el tud számolni a történelem. Továbbá -- ahogy tudom -- Isztambulban jó sok császári sír/síremlék fennmaradt, így az "érintett" uralkodók lajstromba vehetők. Nyilván valakik már régen megtették ezt.) Itt tehát nincs hiátus -- de nem azon okokból, amelyeket sejtetsz ...
H.Bernát olvtárs a "Magyar őstörténet,..." témában vetette föl, hogy Attila és az Árpádok között mintegy 300 éves hiátus van évszámok szempontjából.
Ez klasszikus ide vágó felvetés. Ha meghallgatjuk Tóth Gyulát a youtube-on, ha elolvassuk Uwe Topper könyvét (A nagy naptárhamísítás (Kitalált évszázadaink rejtélye)Allprint 2003, akkor - tekintve, hogy ez az Illig által írtnak az ő általa továbbkutatott adatait tartalmazza, de világméretű összefüggésekben (mellesleg mintegy 250 hivatkozása van), mindjárt kiderül: az a hiátus valójában nem létezik.
...ez csupán annyit jelent, hogy a Bíborbanszületett a Duna folytatásának tekintette a Szávát, azaz ugyanazon folyónak. Ma is csupán megegyezés kérdése, melyik ágat tekintjük felfelé haladva a forrásnak.
„Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első, ahol Turkía kezdődik, Trajánusz császár hídja, azután még háromnapi útra ettől a hídtól Belgrád, amelyben a szent Nagy Konstantín császár tornya is van, és ismét a folyó visszakanyarodásánál van az úgynevezett Szirmium, Belgrádtól kétnapi útra, és azokon túl a kereszteletlen Nagy Moravia, melyet a türkök megsemmisítettek, s amelyen előbb Szvatopluk uralkodott."
Orosius fordítás, avagy hogy kell a Száva forrásvidékéből a Duna forrásvidékét legyártani, abból pedig német-francia határt:
"The boundaries of Pannonia, Noricum, and Raetia are on the east Moesia, on the south Histria, on the southwest the Poenean Alps, on the west Gallia Belgica, on the northwest the source of the Danube and the boundary that separates Germany from Gaul between the Danube and Gaul, and on the north the Danube and Germany."
Azután neg csodálkozunk, ha a Conversio fordításában olyanokat olvasunk, hogy Balaton, meg Rába folyó
Árpád ezt a területet követelte vissza Szvatopluktól:
...Dum enim dux almus requiei locum per mensem unum in galicia habuisset: tunc dux galicie ceterjque consocij suj quorum filij in obsides posti erant sic almum ducem et suos nobiles rogare ceperunt, ut utra howos uersus occidentem in terra pannonie descenderent. Dicebant enim eis sic, quod terra illa nimis bona esset, et ibi confluerent nobilissimi fontes, quorum nomina hec essent, ut supra disimus, danubius, tyscia, Wag, Morisius, Crisius, Temus, et ceteri, que etiam primo fuisset terra athile regis.
