" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ime a goji 1 virágzó ága , a goji bokrom illetve a banánom :)
Valila én a gojit , hogy bokrosodjon kb havonta metszem , és amit levágok dugványozom . Minden kis ág megmarad/ ha eseleg akarsz valakinek adni./ A banánnal kapcsolatban.. ha van valakinek hogy szoktátok téliesiteni? visszafagy teljesen nektek is és minden évben ujrakezdni vagy a tavalyi szár hozza az uj leveleket?
Pécsett a Mecsek oldalában van egy kertem, amit most ősszel szeretnék még néhány barackfával is betelepíteni. A környéken annyira erős a tafrinafertőzés, hogy már vannak olyan szomszédok, akik inkább kivágják a fákat, mert hiába permeteznek, a végén úgysem terem semmi. Azok a barackok, amelyekről korábban olvastam ebben a topikban tafrinára rezisztensek? Milyen fajták és hol lehet kapni?
Egyébként a környéken az összes füge is beteg - ilyet még soha nem láttam, de úgy néz ki, mintha elkapta volna a peronoszpóra...
Nekem óriási gyümölcsöket termő fügém van, amit vagy tíz éve a piacon vettem. Először évente kétszer termett, de most már csak egyszer érik be, ha sokáig meleg van, úgy október-november táján. Ebben az évben pedig szinte nincs is termés rajta. Azóta egyre kevesebb a termés, amióta meg kellett metszeni, mert nagyon nagyra nőtt és elterpeszkedett. Utána próbáltam csak ritkítani, de az sem segített. Lehet, hogy egyáltalán nem szabadna metszeni?
Mattheeew, köszönjük a jószándékú figyelmeztetést.
Szerintem a két említett növény nem azonos, csak hasonló. Az ördögcérna tövises, a gojin nincsenek tüskék. (Egyelőre.) Ettem aszalt gojit, nem vettem magamon észre semmilyen negatív tünetet, de ettől még tartalmazhat az általad említed anyagok valamelyikéből.
Robi, Te pont úgy jártál a mézbogyóval, mint én. Most úgy néz ki szegényke, mintha kipusztulni akarna. Zotya papa megnyugtatott, hogy majd tavasszal kipendül, most pihen. Az egész növény alig 20 cm. Nem ültetem át, mert ezekszerint nem a hellyel van baja. Talán mégsem olyan igénytelen, mint ahogy a leírás tartalmazza. Jövő tavasszal majd rendszeresen tápoldatozom.
Én nem mertem megmetszeni a gojit, de a Te példád alapján talán érdemes,
köszönöm, hogy leírtad a tapasztalataidat.
Vettem tavasszal szintén áttelelő jiaogulan gyógyfűszer növényt is, ezzel tökéletesen elégedett vagyok.
Az íze is tetszik és jól szaporítható. Az alapnövényt kint hagyom a kertben, de cserépben már nevelgetem a szaporítottat, hogy télen is hozzá lehessen jutni.
Próbáld meg feltenni a fotókat a fórumba, hátha másnak is jól jön ez a látványosság.
A menete: tallózás (kiválasztod) - Feltölt - (és miután megjelenik) - beszúrás. Ügyes vagy, sikerülni fog.
Szia kösz az infot , a goji bogyomat április végén kaptam meg kb 20cm állapotban , de ugy nézett ki mint egy saláta amit összegyürtek 1-2 napig cserépben volt majd kiültettem félárnyékba , ami annyit jelent hogy csak kb délután 3-4 orátol naplementéig tüzi a nap. jelenleg ugy 1méter magas de a vesszöi ugy 2 m hosszuak lehetnek , de mindig visszametszem Kisnémedin lakom / Váctol 15km/ a föld meszes agyagos de ezek szerint a goji nagyon birja . sajnos most csak bimbos képet tudok csatolni az is homályos :) kérdeznék uj dolgot. Mézbogyo .. azt olvastam rola igénytelen bármilyen földbe ültethetem stb stb
Na ehhez képest tavasszal beindult nött ugy 10cm minden ága és azota semmi az uj hajtások levelei besárgultak .. él a növény de nem fejlödik csak ugy vegetál. öszig békén hagyom aztán átültetem félárnyékba. Milyen igényei vannak a földdel kapcsolatban?
Sajna a butitott képen elég sárgák a levelei ha érdekel elküldöm az eredeti képet nagyon szép zöld
Sziasztok! Találtam egy cikket. Legyetek óvatosan, mert mindegy.
Kínában csodabogyó, nálunk mérgező gyomcserje
A goji berry hazánkban is ismert, de köznapibb ördögcérna (Lycium barbarum) néven. Mindenki találkozhatott már vele támfalak, védősövények nem túl mutatós évelő cserjéjeként. Ázsiából, mint dísznövény került Európába, de igénytelenségének köszönhetően gyorsan meghonosodott. 2-3 méter magas, elhajló ágrendszerű, lombhullató cserje, termése hosszúkás, skarlátvörös, sokmagú bogyó. Hatóanyagai- a rokonságába tartozó burgonyafélékhez hasonlóan - a növény minden részében kis mennyiségben megtalálhatók: hioszciamint és más atropin alkaloidot, hallucinogén anyagot tartalmaz, ezért hazánkban, mint mérgező növényt tartjuk nyilván. A mérgezés tünetei: pupillatágulat, nyálkahártya kiszáradás, szapora szívműködés, izgatottság, ritkábban légzésbénulásos halál.
Héthelyi Éva okl. vegyészmérnök a Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar Gyógy- és Aromanövények Tanszék tanácsadója szerint "a kínai orvoslás eltér az európai módszerektől és gyógyítástól. Azaz nem biztos, hogy az a kínai szokás, hogy mérgező és erős hatású szert is bekombinálva először a kezelésbe, majd fokozatosan kiváltva azt más, kevésbé toxikus hatóanyaggal, nekünk is alkalmas gyógyítási módszer lesz."
Néhány kérdésedre én is tudok válaszolni. Fagytűrő a goji, nem kell takargatni. Az enyém is most virágzik, ilyenkor van itt az ideje. Azt nem tudom, hogy az első virágzás évében már lesz-e kötése.
Robi, mekkora lett a goji bokrod? És hol laksz? Ott milyen helyre ültetted a cserjét? (napos? félárnyékos?) És milyen földbe?
Nem készítenél róla fotót? Ha szépen megkérlek, feltennéd ide? A virágjáról is, jó? Köszönöm előre is.
Tavasszal vettem egy Goji bogyot amit kiültettem , és azota hihetetlen modon megnött. Az elsö kérdésem az lenne fagyürö e a goji takarjam vigyem be vagy átvészeli a telet?
A növény teli van bimboval kb 30-50dbot számoltam / amig nem untam meg/ a második kérdésem az lenne normális e h ilyenkor virágzik ha igen akkor a termése mikor érik be?
Nino, nagyon guszták a fügéid. Jópofa az a fotó, amelyen az érett fügék lógnak, a zöldek pedig felfelé nyújtózkodnak. Fantasztikus kontraszt. Valahol azt olvastam, hogy a füge gyógynövény is egyben. Lehet ebben valami igazság.
Az utóbbi napokban a füge érése nagyon fölgyorsult. Elméletileg 60 napos fejlődési, érési időtartamról beszélnek, de hogy ez mennyire elméleti, azt az egymástól jócska időeltolódással fejlődött termések egyidejű érése bizonyítja. Sőt gyakran előfordul, hogy a csúcshoz közelebbi ízekben hamarabb érnek meg egyes gyümölcsök, mint az első ízekben lévő idősebb testvéreik. A töppedésre hajlamos fajták "ráncosodása" hamar bekövetkezik. Ezek ebben a stádiumban nagyon finom édesek. Az utolsó képen egy óriási pogácsa (pogácsaóriás).
Ha téli viszonyok között elképzeljük ugyanezt a különbséget a -10 és a -20 fok közti tartományban, akkor tökéletesen megértjük, hogy mit jelenthet ez a korlátozottan téltűrő növények túlélési esélyeit illetően.
BRUTÁLIS INVERZIÓ! Ma reggel 6-kor: Bátaapáti 9 fok - Pécs-Pogány 18 fok Nagykanizsa 10 fok - Csörnyeföldi szőlőhegy 19,4 fok A távolságok hasonlóak, de jóval közelebbi pontok között is ekkora kontrasztok vannak. Egészen bizonyosan az iklódbördőcei kép nézőpontja és "nézett" pontja között is.
ExtremkE, ne bomolj már Te is! Már miért kellene nélkülöznünk? Nem kellene annyit érzékenykedni, csak azért, mert valakinek valamiért épp rossz volt a hangulata és kicsit morcosabban válaszolt. Ha elfoglalt leszel, majd ritkábban jelentkezel, de egyetlen apró, éppen humorosnak is nevezhető pengeváltás miatt nem kell(ene) hátat fordítanod a fórumnak. Ne tedd.
Floo2, de ari nagy kamasz vagy a képen. Nagyon jó, hogy nem pózolsz, mert így olyan természetesen hatsz, mint egy füge.:) Örülök, hogy láthattalak, legalább képen.
Raguza, de szép fügéket kaptál. Megérdemled, elvégre olyan őszinte és kedvesen naív a ragaszkodásod ehhez a növényhez, már épp ideje volt, hogy bekopogjon hozzád.
Akkor stílusosan, ahogy a nagyoktól tanultam, na pá! na minden jót! mindenkinek!:)
Majdnem azt írtam, hogy hú de guszta! Na az nem lenne igaz, de a látvány alapján a számban van az íze, az viszont nagyszerű. Én is úgy érzem, hogy egyenesen hazafiúi kötelességed szaporítani belőle:)
És hogy mit is jelent az "ég és Föld" különbsége a klímában, azt az óriási méretük ellenére, fán tökéletesen megaszalódott fügék környezeti igényei és az alatta lévő gödrök gödrébe telepített omsz klímaállomás által mért paraméterek között tátongó szakadékkal lehetne kifejezni. Vizuálisan ehhez a képhez utalható:
JOZSÓ és MINDENKI más! Új fügefajta a láthatáron? Tegnap kétméteres kis forrófejű barátommal Floo-val anyaggyűjtés céljából fényképezni mentünk az Iklódbördőcei völgy fölött emelkedő pákai szőlőhegyre. Az egyik présház előtt szép fügefácska állt, rajta néhány le nem szedett első terméssel. A friss állapotukban érzékelhetően nagyon nagyméretű gyümölcsök tökéletesen megaszalódtak a fán. Nélkülöztek mindennemű erjedt ízt, tökéletesen fogyaszthatóak voltak, nagyon jó állaggal bírtak. A fán lévő bőséges másodtermés legalsó egyedei kezdtek kissé duzzadni, de még nem értek Az "ujjaslevelű óriás" méreteire utaló aszalványokból, a levelek alakjából is megállapítható volt, hogy nem az lehet. A közelében lévő, megállapíthatóan "ujjas óriás" másodtermései már kezdtek érni hasonló fekvésben. Kötelességem lesz visszalátogatni a következő hetekben, lehetőség szerint beazonosítani a fajtát és közkinccsé tenni, amennyire erőmből futja.
Látod, kedves Marika, hogy Északkelet-Magyarországon is érdemes fügét ültetni, bár ezt Parasznyai Pali már tavaly is bizonyította. Azért én elsősorban kedves Fiad telkén szorgalmaznám a fügetermesztést a Te völgyi fekvésű udvarod helyett.
2007. 11. 20-án írtam a régi fórumban, de talán hasznos újra felidézni, mivel általános elveket próbálok benne megfogalmazni: "Kedves Mindenki! Amikor a bioszféra pillanatnyi állapotát bemutató képeket teszek be a fórumba, azt mindig olyan szándékkal teszem, hogy azzal általános összefüggésekre világítsak rá a légköri folyamatok, a domborzat, a városi hőszennyezés és esetleges egyéb, mikroklímát meghatározó tényező kölcsönhatásának tükrében. Arra szeretnék kérni Mindenkit, hogy próbálja távoltartani magát ezen jelenségek szubjektív módon történő értelmezésétől és az ezekre adott szubjektív reakcióktól. Ezt a kérésemet nem azért fogalmazom meg ilyen határozottan, mert magamat szeretném megkíméltetni az ilyenektől. Azért kérem, hogy ezáltal, az esetlegesen így reagálók ne fosszák meg saját magukat és másokat eme, általam eleminek és nagyon fontosnak tartott ismeretek tárgyszerű értelmezésének lehetőségétől. Azért teszem meg ezt a kérésemet ilyen "békeidőben", hogy senki ne érezhesse úgy, hogy burkolt, de mégis címzett ez a szándék. Kérem, próbáljon Mindenki eltekinteni attól, hogy ezeket a példákat elkerülhetetlenül saját földrajzi környezetemből hozom, a korlátozottan fagytűrő növények viselkedését pedig, zömében, saját növényeimen mutatom be. Mellékes körülmény, hogy az általam feltárt tapasztalatok egyben a témát érintő összes tudomány, szakma és intézmény éppen ezen földrajzi tájegységre vonatkozó álláspontjának cáfolatát jelentik. Amint azt már többször kifejtettem, elsősorban a tévhitek, rossz beidegzések és hamis sztereotípiák ellen próbálok küzdeni minden lehetséges fronton. Azért folytatom ezt a küzdelmet, mert tudom, hogy ezek a kreatív gondolkodás, ténykedés és általában a fejlődés legnagyobb kerékkötői. Ahelyett, hogy azt próbálnám bizonygatni, hogy az általam bemutatottak itt, és csak itt lehetségesek, ennek éppen az ellenkezőjét célom bizonyítani. Azért próbálok ehhez minden olyan ismeretelemet megadni, hogy minden ilyen érdeklődéssel bíró ember pontos képet kaphasson a lehetőségekről és érzékelhesse azok határait is. Ez az oka, hogy olyannyira igyekszem mindezeket a lehető legnagyobb pontossággal, aprólékosan körülírni. A száraz, tudományos stílust kerülendő, próbálok humorosabb stíluselemeket is használni ehhez, mint pl. "az országos paprikalegtovábbépenmaradási verseny" és ehhez hasonlók. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek tartalmát is komolytalanul kellene felfogni. Ezek a tapasztalatok nagyon fontos összefüggésekre világítanak rá és egyben tévhitek tucatjait döntik meg. Ha valakiben ezek rivalizálási késztetést váltanak ki, az azt jelenti, hogy a szándékból a szándéknak pontosan az ellenkezőjét olvassák ki, szubjektív módon. Ugyanolyan távol áll tőlem, hogy bárkit is LE akarjak győzni, mint amilyen közel, hogy MEG.
A fügét vagy 7-8 éve ültettem aszalt füge magjából. A konyhám ablakában mindig van valamilyen cserepes növény, és akkor ahogy ketté vettem egy aszalt fügét, a magos húsos részből a cserépbe tettem, méghozzá úgy, hogy ceruzával csináltam egy lyukat (azt is tartok az ablakpárkányomon, hogy legyen mivel listát írni a vásárláshoz), és a lyukba tettem ezt a magokkal teli gyümölcs husit. Rákapartam a földet és meglocsoltam. Nem tudom mikor, mennyi idő múlva, de kikelt. Először nem is tudtam, hogy milyen növény (már el is felejtettem) , de olyan erőteljes növekedésnek indult mind a két szál, hogy késsel alányúltam, kiemeltem a cserépből és kis cserépbe ültettem. 1 vagy 2 évig cserépben volt, majd az egyiket Anyukámnak vittem haza vidékre (Ő is szeretett kertészkedni), a másikat én ültettem a kertbe. Szép , egészséges nagy , de még nem termett sosem. Én azt hittem, hogy előbb majd virágzik, és úgy terem, de itt a fórumon tudtam meg, hogy nincs is virágja. Amit Raqusának vittem hajtásokat, azoknak nem is olyan nagyok a levelei , majd október végén a férjem kiássa, kettéveszem, az egyik felét Raqusa kapja, a másikat Extrém, Őt azért érdekli, mert mióta (kb. 6 éve) kiültettem egyik télen sem fagyott meg, pedig nem takartam és szeretné fának nevelni. Az, amit vidékre vittem nem tudom, hogy mi lett vele, sztem semmi, mert Anyukám már nincs köztünk, a házat pedig el
adtuk. És, hát nem olyan gyakori növény nálunk a füge, hogy bárki felismerné...
