" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szia Zsu!Remélem nem sínylik meg a fügéid,hogy most ültetted el,viszont van egy előnye is,így ugyanis még lesz idejük rendesen begyökeresedni a fagyok előtt.
Ez bizony előfordul,hogy a talajra helyezett növény legyökeresedik,én ezt úgy szoktam megelőzni,hogy v.polcra (növényasztalra rakom a dézsásakat,v. a nagyob-
bakat mielőtt kihordom a talajra fóliát teríték v. a kényesebb növényeknél hungaro-
cell táblákat rakok alájuk.Ezt nem csak azért teszem,hogy ne gyökerezzenek le,
hanem egészségügyi megelőzés céljából.
A takarást illetően arra ügyelj,hogy csak akkor takarj ha feltétlen muszály.
Legyen kéznél száraz szalma,v.fenyőág,v.lomb,kukoricaszár.Miután a kisebb fagyok
letakarítják a fügéid lombját-gazoldd ki a töveket,távolítsdd el a lehullott lombot,
majd figyelve az időjárásjelzést (10-15 fok fölött kell csak takarni a fügéket),
és csak akkor takardd száraz szalmával,(v.a felsoroltak valamelyikével)tegyél felülre
fóliát,majd dobj rá földet.Ugyanis ha vizes ,elázott,esetleg rothadó anyaggal végzed
a takarást biztos,hogy a vesszők bepállanak,esetleg elrothatnak.A takarás csak
addig maradjon amig feltétlen muszály,minél előbb el kell távolítani nehogy korán
meginduljon a növény és később, egy akár kisebb fagy is kárt tegyen benne.Bonyo-
lultnak tünik,de hidd el megéri.Nem véletlen mondtam a fenyőgallyat,ugyanis,ha a
fölé még teszel egy fóliát,kevés földdel lefogatva-kiváló takarást kapsz és nem pá-
lik be alatta a füge kérge.Ráadásul könnyű félretenni,ha már nincs erős fagy és újra
visszarakhatod,ha újabb fagyhullám jönne.Remélem segítettem?De ez még azért
Közben kezdem felfedezni és dokumentálni a környéken fellelhető fügéket. Tegnap a szomszéd(!) utca alján fedeztem fel az alábbi két példányt. Magam sem értem, eddig miért nem szúrtam ki őket, bár ritkábban járok pont abban az utcában, de lakóhelyemtől 700 m távolságra vannak. Mindkettő az utcafronton van, nem szomszédok, egy háznyi távolság van köztük. A völgy aljától 17-18 méterrel magasab ponton, tőlem 15-16 méterrel alacsonyabban. A levelek alapján mindkettő azonos fajta, hasonlít az én régi fügémhez, ez másodtermését október 15. körül kezdi érlelni. Szívesen elbeszélgettem volna a tulajdonosokkal, kampányt folytattam volna és szereztem volna mellé kivit, kákit, más fügefajtákat, de sehol sem voltak otthon és azt a kertet, ahol a nagyobb példány található, rendkívül agresszív keverék kutya őrizte. A nagyobb példány láthatóan 3 méternél is magasabb. Az utóbbi három évben volt ideje zavartalanul nőni, így nem igazán alkalmas klímaelemzéshez, de méretéből ítélve valószínűleg 2005 februárban sem fagyott meg, de a későbbiekben megpróbálom kikérdezni a tulajdonosokat. Tapasztalataim szerint szélsőséges inverzió esetén itt már 2 fokkal hidegebb szokott lenni. Viszonylag közel van a házfal, így ezt is számításba kell venni.
A bebugyolálásra a föld a legbiztosabb, pláne ilyen kicsi növényeknél kivitelezhető. Nekem sajnos még nem mozdulnak a dugványok, de ez lehet attól is, mert az elmúlt napokban tudomásom szerint hűvösebb éjszakák voltak na meg nem is locsolták rendesen a rokonok, akik a távollétünkben gondozták a házat. Most hoztam Brac szigetéről fügeágakat, kívül zöld, vastag héjú, belül bordó és nagyon édes volt a termése. Remélem, marad belőle több is.
Aiol! Én is úgy gondoltam, hogy könnyű lesz még őket bebugyolálni, hogy biztosan túléljék a telet.
Az új dugványok némelyikén jól látszanak a biztató jelek, de még csak pár napja.Így a többi se reménytelen, esetleg még késlekedik. Ami fontos, mindegyik fajtából lesz túlélő, úgy látom..A korai feketéből is megindult 2.Tehát, egyelőre jól alakulnak a dolgok.
Jozsó, ha Te megjelensz, mindig elkápráztatsz bennünket valamilyen csodával. Élmény nézni a gyümölcseidet, inspirálóak. Zsuzsuci kérdezett Tőled valamit, pár hozzászólással lejjebb, keresd vissza légyszi.
Köszönöm, és arra bátorítalak Benneteket, hogy folytassátok ezt az oknyomozó munkát a goji bogyóval kapcsolatban is, mindannyiunk érdeke! Az már biztosnak tűnik, hogy termeszthető nálunk, minden más infációnak pedig utána kell nyomozni!
Ez is bizonyítja a füge hihetetlen életrevalóságát! Szerintem kiültetheted most is, azzal a kockázattal jár, hogy lefagyhat, de legrosszabb esetben a föld alatti részekről ki fog hajtani. Viszont ilyen kicsi növények esetén legegyszerűbb télre az egészet földdel letakarni, így nem esik baja sem. A közvetítésemmel eljuttatott dugványok hogy vannak?
Mint az előzőben is leírtam, eléggé valószínűtlen, hogy egy valóban belvárosban lévő fa fenológiai állapota egy hét lemaradásban legyen az ország bármely más pontján tévő társaiénál. Ott vagy más fajtáról lehet szó, vagy pedig más fényviszonyokról, vagy pedig arról, hogy a magas beépítettség ellenére előnytelen domborzati pozícióban van az adott növény. A városklíma a kisugárzási inverziónál is összetettebb, bonyolultabb jelenség. Az lehetséges, hogy a környéked és a Ninovarga által lefotózott növények hasonló időben kezdtek el virágozni, ám nem szabad elfeledkezned, hogy speciális ponton laksz, óriási hőszennyezéssel, kedvező domborzati pozícióval és totális déli lejtővel, míg abban a térségben a legnagyobb város sem népesebb néhány ezer főnél. De ha azt figyelted meg, hogy ugyanott tart a természet Zalában, mint nálad, a kérdésem az lenne, hogy egyetértesz-e azzal, hogy a magyar éghajattani leírások atipikus pontokra telepített mérőállomások adatain és igénytelenségen alapulnak?
Ott sem igazán mediterrán hatásról, hanem a gyakori főnhatásról és különböző domborzati és légköri jellemzőkről beszélhetünk. Gyakorlatilag az általam bemutatott térképeken lévő jelenséghez van ennek köze, csak éppen ezek a tényezők ott érvényesülnek legjobban. Én nem azt állítottam, hogy tavasszal nálam ugyanott tartana a természet, mint arrafelé, csak azt, hogy országos szinten nem jellemző, hogy az "elmaradottabb" területek közé tartozna térségem a "kitavaszodást" illetően, hanem inkább ellenkezőleg. De kár is volt a témát ártatlanul megemlítenem, egyrészt azért, mert ilyen indulatokat generált, másrészt azért, mert sokakban megerősítheti a magyar éghajlattan hibás klímaleírásait és azt hihetik, hogy ezen a kontinentális, domborzatilag viszonylag homogén, nem nagy észak-déli és kelet-nyugati kiterjedésű medencén belül lenne bármiféle lényeges különbség egyes nagyobb térségek éghajlata között. Hiszen itt pont azon munkálkodunk, hogy ezeket a tévhiteket leromboljuk, és ráirányítsuk a figyemet, hogy kizárólag helyi, domborzati viszonyok befolyásolják a füge meghonosíthatóságát és a más gyümölcsöket virágzásuk idején érő fagykár létét, nemlétét, mértékét! Sőt, mint már leírtuk, az utóbbiaknak éppen a késői virágzás az előnyös ebből a szempontból. Mindezek ellenére én a kis térképeimmel is a sztereotípiákat kívántam lerombolni, mert sejtéseink és megfigyeléseink szerint általában egy kezdődő felmegedés, vagy nyugati, délnyugati áramlás esetén sokszor a térképeken látható vonal rajzlódik ki. A kedvezményezett térségekből Budapest és Pécs, Baranya is már gyakran látványosan kiesik. Budapest belterületén mindent felülmúló hőszennyezés van jelen, így az ottani növények mindenkit magasan előznek. Elég valószínűtlen, hogy bármely más helyen előrébb járjon a természet. A pesti Füvészketben már második évben azt látom, hogy a japánnaspolya tele van tavasszal gyümölccsel. Ez azt jelenti, hogy a belváros még az észak-olasz térségeknél is kedvezőbb adottságokat élvez! Ellenben számos Budapest határában lévő tereppont kifejezetten előnytelen fekvésű. A korábbiakban is kiderült, hogy az ismert nógrádi fagyzugokhoz hasonló domborzati pontok vannak jelen Budapest mellett! Régen sokat jártam Gödöllőre és ott szemmel látható elmaradást tapasztaltam nem csak Bp., de az én fáimhoz mérten is! Ezt CBNora beszámolója is megerősítheti. Hasonlót figyeltem meg Budakeszi, vagy Törökbálint esetében is. A legutóbbi télen a fagyos decembert követően mi már egy hete elfelejtettük a havat, amikor Pest felé indulva már pár kilométer múltán is összefüggő hótakaró volt jelen, és még a XI. kerületben is számos nagy összehordott hókupac éktelenkedett, a füvön pedig még éppen összefüggő hótakaró.
Nagyon jó a meglátásod, ehhez még talán annyit fűznék hozzá, hogy minden "új" növény meghonosítását olyan ellenállás övezi, ami az '50-es évek citrom-, narancs-, gyapottermesztési kudarcaiból következik. Holott ezek előre garantálható sikertelensége és szakmai megalapozatlansága élesen ellentétes az általunk meghonosítani kívánt növények nagyon is reális sikereivel. Még él az emberek fejében annak a korszaknak az irracionalitása és ezért a mi szándékainkat primitív módon ezekkel egy kalap alá veszik, hibbant idiótának bélyegezve mosolyognak rajtunk, pedig nem tudják, hogy saját fafejűségük mitől is fosztja meg őket!
Nem gondoltam volna, hogy rövid nyaralásom ideje alatt megint ilyen komoly indulatok fognak elszabadulni! Úgy látszik, ez nálunk kikerülhetetlen, akármiről is legyen szó. Én annak idején ezt a topikot azért hoztam létre, hogy itt tárgyilagosan, szakmai vonalat követve, személyeskedésektől mentesen lehessen megvitatni a klimatológia kérdéskörét is, és hogy együttes erővel tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a tárgyalt növényfajok terjesztéséért. Itt szinte nincs is "off" téma, a másik topikra belinkelt képeket is nyugodtan betehette volna ide Grifi, különösen annak tükrében, hogy azok a képek és a hozzájuk fűzött magyarázat sokkal inkább ide passzol. Jobb ötletek és lehetőségek híján én a magam részéről úgy csinálok, mintha az említett konfliktust nem létezőnek tekinteném és a következőkben tárgyilagosan kifejtem véleményem a vita tárgyával kapcsolatosan. És egyikőtöknek sem kell elmenni, feltéve, ha a nyílt ellenséges indulatot megtartjátok magatokban! Tudom, hogy annak idején épp egy ilyen kivonulás generálta ezen topik születését, de annak bőven volt tárgyilagos, szakmai oka is, Ninovarga már régebben is tervezett egy hasonló lépést az ellene irányuló indulatoktól függetlenül.
A gojibogyót nem ismerem, olvasva a hozzászólásokat, lehet hogy nem is fogom megismerni:)
Ellenben fügével kapcsolatos mondanivalóm van.
Cserépben nevelgettem egész nyáron a tavaly dugványozott, kül. forrásból származó fügéket. Letettem egy megfelelően napos helyre őket. Ott növögettek elég szépen, azok között van, amin már termés is megjelent.
Az egyiket arrébb akartam tenni.Előszőr nem értettem, miért nem akar mozdulni a cserép.Kiderült, hogy az alján levő lyukakon a gyökerek kiszöktek, és szépen tovább mentek a talajba és kapaszkodnak.Némelyik egész komoly gyökeret eresztett, ásóval kellett kiásni a cserép alatti földdel együtt.
Mert a jelenség arra késztetett, hogy kiültessem őket a végleges helyükre. Ezt amúgy is tervezgettem, de bizonytalankodtam.
Hát, most részben túl vagyok a 2. éves konténeres csemetéim kiültetésén. Azért így utólag legalább, megkérdezem, hogy jól tettem-e, amit tettem.
Jozsó! Neked rengeteg fügéd van cserépben, mit szólsz ehhez? A tieid nem növik ki a helyüket?
ok olvastam én is.. de mi van ha többet eszel? a levelet megirtam holnap reggel elküldöm csak még ki kell találni kinek küldjem fogyvédö az ok antsz is és még a MSzh élelmiszerlánc biztonsági elnökhelyettesen gondolkozom jobb öltetem nincs hogy biztos legyek a dolgomban. esetleg ötlet?