" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A letenyei "fészerkivi" képei csak a következő képekkel együtt értelmezhetők igazán. Tavaly is bemutattam már, hogy az akkori szárazság hatasára kiszáradt az a patak, amelyik korábban malmot hajtott, generációknak nyújtott horgászati, nyáron fürdési lehetőséget és a megelőző korosztályokból sokan ebben tanultak meg úszni(!). A mostani képe is jól jellemzi a jelenlegi vízügyi és talajnedvességi viszonyokat. Nem akarom azt állítani, hogy a kivi egy szárazságkedvelő növényfaj, de azért az is elgondolkodtató, hogy a mázsányi termés alatt roskadozó növény öntözés nélkül produkálja ezt 2008-ban! "A kivi sikeres termesztése"! Istenem! A rosszindulatnak nincsenek határai!
Azért, hogy ne érhessen olyan vád (ami már valahol, valamikor megtörtént), hogy folyton csak jókat mondok az általunk tárgyalt növényfajokról, ezzel gonosz szándékkal félrevezetve a közönséget azok termeszthetőségével, minőségével, stb. kapcsolatban, most szeretnék bemutatni néhány, fügével kapcsolatos kellemetlenséget. A túl nagy méretű fák másodtermése annyira bőséges, hogy (különösen ilyen gyors érés esetén, mint a mostani) nagyon nehezen kezelhető. Ha valakinek ilyen óriási növényekből több is van a birtokában, csak úgy képes a termés megfelelő részét hasznosítani, ha az érés időszakában időt és fáradságot nem kímélve, folyamatosan szedi, nagyon sok részletben. Berendezkedik azok folyamatos értékesítésére, hűtőtárolására vagy valamilyen feldolgozására. Néhány napos távollét után már úgy is a földet beborító lehullott, érett és részben tönkrement gyümölcsök látványa fogadott, hogy közben a megbízott szedők vödörszám szedték őket. Az ilyen, 6-7 méter magas fák fölső részein lévő (egyébként legjobb minőségű) termések épségben nagyon nehezen szüretelhetők le. A néhány éven keresztül nem elfagyott sarj-bokrokon fügét termesztők kevésbé küzdenek ilyen gondokkal. Talán az ésszerűség azt kívánná, hogy kisebb méretűre redukáljuk és kezelhetőbbé tegyük a növényeinket olyan helyeken is, ahol ezt a redukciót a téli hideg nem végzi el. De ki tud ellenállni a kísértésnek, amikor kontinentális területen, olyan méretű fái nőnek, hogy a mediterrán vidékeken is megirigyelnék: csak olyan ürügyet talál, hogy azt mondja: ezek kísérleti növények és a céljuk sokkal inkább a klímabemutatás és általában a demonstráció, ennélfogva a közhasznúság, mintsem a saját egyéni haszon. (Egyesek erre azt mondják: ilyet csak egy "lökött" mondhat. A maguk szemszögéből nézve, biztosan igazuk is van.)
Képzeljétek el, hogyan kiszúrtak volna velem, ha a kanizsai belváros néhány, hosszú évek óta szabadföldben telelő pálmája miatt a tankönyvekben Zala megye "szubmediterrán" klímájúnak minősülne! Járhatnám az országot, mint a vándorméhészek!
Valóban az a fontos, hogy olyan példákat mutassunk, amelyekkel sztereotípiákat tudunk lerombolni, kerülve az olyan példák sulykolását, amelyek éppen a sztereotípiákat elkerülhetetlenül erősítik, a "papírformával" való egyezésük miatt. A saját példáimat azért tartom szerencsésnek, mert egy olyan térségből valók, amelynek a "hivatalos, szakmai" klímaleírása ellentétes azzal, mint amit ezek az élő példák bizonyítanak. Ha ugyanezek a növényeim egy budapesti, vagy pécsi városi környezetben lennének, nem volnának megfelelőek annak alátámasztására, amit célom itt a közönségnek megmagyarázni és érzékletessé tenni. (De még akkor sem, ha a Balaton-felvidéken, vagy egyéb félreértelmezett klímájú magyar tájegységben lennének. Akkor a nyakamba kéne vennem az országot és fölkutatni olyan helyeket, ahol vannak olyan példák amelyek nem a dolgok félreértelmezését, hanem helyes értelmezését segítik. Jelen esetben ezt olcsóbban, helyi példákkal megtehetem. Ennyi az egész! Lehet-e még olyan, aki nem érti?
A héten egy jó hosszú utazást tettem a Letenye-Padova-Villach-Padova-Milano_Letenye útvonalon. Természetesen, most is, mint mindig, rengeteg, számunkra érdekes növényi látnivaló tárult a szemem elé, sok tanulsággal. Fényképezni azonban, sajnos, csak a szálláshelyek körül állt módomban, így ezeket a képeket inkább csak a hangulat kedvéért teszem ide, sok újdonsággal nem szolgálnak. Néhány megjegyzést azért ezek is megérdemelnek: A padovai szálloda parkjában dísznövényként szerepel az olajfa, a gránátalma, a káki, a japánnaspolya és a jujuba is. Az elmúlt több, mint másfél évtizedben rengeteg honfitársunk járta meg ezeket a térségeket és "szúrathatta ki a szemét" ezzel a rengeteg "szájába lógó" jellegzetes növénnyel, ami lépten-nyomon jelen van. Így egy szálloda parkjában történő egyszerű nézelődés is szinte tanulmányút rangjára emelheti a nyaralást, vagy az egyéb célú olaszországi tartózkodást. Ehhez képest társadalmi szinten elenyészőnek találom a (Jozsó szavaival élve) hozzánk hasonló "lököttek" számát. Mindent el kell követnünk, hogy minél többen legyünk!
Remélem neked sikerül. Én már többször dugványoztam jujubát. Tél elején, tél végén, és nyáron is. Az eredmény mindig ugyanaz: megindul, hoz pár levelet, de gyökere nem lesz, és végül elszárad... :-(
Ehhez kapcsolódóan egy jó stratégia lehet a már meglévő fügével rendelkező telektulajdonosok meggyőzése elsősorban kivi és káki telepítését illetően. Füge már van néhány helyen, mint láthatjuk, de kákiból még egyetlen fát sem láttam a környéken sem. Pedig pont a füge a korlátozott téltűrésű, a többit mind nagyobb termésbiztonsággal ültethetnék. Aki pedig már régebben ültetett fügét, arról joggal feltételezhetjük, hogy az átlagnál nyitottabb lehet a többire is.
Ezek biztató jeleknek tűnnek! Majd szeretnénk nyomonkövetni a sorsát, mert ha ez ilyen egyszerű, akkor nagyot léphetünk előre a jól termő példányok vegetatív szaporítását illetően!
Ezeknek a fügés képeknek a bemutatását elsősorban Zsuzsuci topiktársunk biztatásának is szánom,mert ha kicsit nyitva tartjuk a szemünket, akkor néhány helyen már az itteni emberek is ültettek fügét, szóval talán mégsem annyira érdektelenek az általunk tárgyalt gyümölcsfajok iránt.
Ma folytattam a környékemen fellelhető fügék felkeresését, bemutatását. A képeken látható bokor egy lakótelepen található, az egész város legalacsonyabb topográfiai pontján, beláthatóan erősen hőszennyezett környezetben. Azt gyanítom, hogy magról ültetett szmirna típusú lehet, mivel csak egészen kicsi fügék vannk rajta, érzésem szerint még virág állapotukban. Ezt a növényt már 2 vagy 3 éve észrevettem, de ennek pontos koráról és származásáról sincs semmilyen információm.
Embertelen fügeérés van, rettentő sok, rettentő finom, még most is csorog a nyálam, hacsak rágondolok! Nem is tudtam, nézzem vagy egyem! :)
Nem akarom szétbombázni a fórumot ennyi képpel, ezért inkább linket teszek be, ezt kimásolva megnézhetők a képek! http://gallery.site.hu/u/Floo/20080902_fuge/ 2 oldal van!
