" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Képzeljétek el, hogyan kiszúrtak volna velem, ha a kanizsai belváros néhány, hosszú évek óta szabadföldben telelő pálmája miatt a tankönyvekben Zala megye "szubmediterrán" klímájúnak minősülne! Járhatnám az országot, mint a vándorméhészek!
Valóban az a fontos, hogy olyan példákat mutassunk, amelyekkel sztereotípiákat tudunk lerombolni, kerülve az olyan példák sulykolását, amelyek éppen a sztereotípiákat elkerülhetetlenül erősítik, a "papírformával" való egyezésük miatt. A saját példáimat azért tartom szerencsésnek, mert egy olyan térségből valók, amelynek a "hivatalos, szakmai" klímaleírása ellentétes azzal, mint amit ezek az élő példák bizonyítanak. Ha ugyanezek a növényeim egy budapesti, vagy pécsi városi környezetben lennének, nem volnának megfelelőek annak alátámasztására, amit célom itt a közönségnek megmagyarázni és érzékletessé tenni. (De még akkor sem, ha a Balaton-felvidéken, vagy egyéb félreértelmezett klímájú magyar tájegységben lennének. Akkor a nyakamba kéne vennem az országot és fölkutatni olyan helyeket, ahol vannak olyan példák amelyek nem a dolgok félreértelmezését, hanem helyes értelmezését segítik. Jelen esetben ezt olcsóbban, helyi példákkal megtehetem. Ennyi az egész! Lehet-e még olyan, aki nem érti?
A héten egy jó hosszú utazást tettem a Letenye-Padova-Villach-Padova-Milano_Letenye útvonalon. Természetesen, most is, mint mindig, rengeteg, számunkra érdekes növényi látnivaló tárult a szemem elé, sok tanulsággal. Fényképezni azonban, sajnos, csak a szálláshelyek körül állt módomban, így ezeket a képeket inkább csak a hangulat kedvéért teszem ide, sok újdonsággal nem szolgálnak. Néhány megjegyzést azért ezek is megérdemelnek: A padovai szálloda parkjában dísznövényként szerepel az olajfa, a gránátalma, a káki, a japánnaspolya és a jujuba is. Az elmúlt több, mint másfél évtizedben rengeteg honfitársunk járta meg ezeket a térségeket és "szúrathatta ki a szemét" ezzel a rengeteg "szájába lógó" jellegzetes növénnyel, ami lépten-nyomon jelen van. Így egy szálloda parkjában történő egyszerű nézelődés is szinte tanulmányút rangjára emelheti a nyaralást, vagy az egyéb célú olaszországi tartózkodást. Ehhez képest társadalmi szinten elenyészőnek találom a (Jozsó szavaival élve) hozzánk hasonló "lököttek" számát. Mindent el kell követnünk, hogy minél többen legyünk!
Remélem neked sikerül. Én már többször dugványoztam jujubát. Tél elején, tél végén, és nyáron is. Az eredmény mindig ugyanaz: megindul, hoz pár levelet, de gyökere nem lesz, és végül elszárad... :-(
Ehhez kapcsolódóan egy jó stratégia lehet a már meglévő fügével rendelkező telektulajdonosok meggyőzése elsősorban kivi és káki telepítését illetően. Füge már van néhány helyen, mint láthatjuk, de kákiból még egyetlen fát sem láttam a környéken sem. Pedig pont a füge a korlátozott téltűrésű, a többit mind nagyobb termésbiztonsággal ültethetnék. Aki pedig már régebben ültetett fügét, arról joggal feltételezhetjük, hogy az átlagnál nyitottabb lehet a többire is.
Ezek biztató jeleknek tűnnek! Majd szeretnénk nyomonkövetni a sorsát, mert ha ez ilyen egyszerű, akkor nagyot léphetünk előre a jól termő példányok vegetatív szaporítását illetően!
Ezeknek a fügés képeknek a bemutatását elsősorban Zsuzsuci topiktársunk biztatásának is szánom,mert ha kicsit nyitva tartjuk a szemünket, akkor néhány helyen már az itteni emberek is ültettek fügét, szóval talán mégsem annyira érdektelenek az általunk tárgyalt gyümölcsfajok iránt.
Ma folytattam a környékemen fellelhető fügék felkeresését, bemutatását. A képeken látható bokor egy lakótelepen található, az egész város legalacsonyabb topográfiai pontján, beláthatóan erősen hőszennyezett környezetben. Azt gyanítom, hogy magról ültetett szmirna típusú lehet, mivel csak egészen kicsi fügék vannk rajta, érzésem szerint még virág állapotukban. Ezt a növényt már 2 vagy 3 éve észrevettem, de ennek pontos koráról és származásáról sincs semmilyen információm.
Embertelen fügeérés van, rettentő sok, rettentő finom, még most is csorog a nyálam, hacsak rágondolok! Nem is tudtam, nézzem vagy egyem! :)
Nem akarom szétbombázni a fórumot ennyi képpel, ezért inkább linket teszek be, ezt kimásolva megnézhetők a képek! http://gallery.site.hu/u/Floo/20080902_fuge/ 2 oldal van!
Szia Zsu!Remélem nem sínylik meg a fügéid,hogy most ültetted el,viszont van egy előnye is,így ugyanis még lesz idejük rendesen begyökeresedni a fagyok előtt.
Ez bizony előfordul,hogy a talajra helyezett növény legyökeresedik,én ezt úgy szoktam megelőzni,hogy v.polcra (növényasztalra rakom a dézsásakat,v. a nagyob-
bakat mielőtt kihordom a talajra fóliát teríték v. a kényesebb növényeknél hungaro-
cell táblákat rakok alájuk.Ezt nem csak azért teszem,hogy ne gyökerezzenek le,
hanem egészségügyi megelőzés céljából.
A takarást illetően arra ügyelj,hogy csak akkor takarj ha feltétlen muszály.
Legyen kéznél száraz szalma,v.fenyőág,v.lomb,kukoricaszár.Miután a kisebb fagyok
letakarítják a fügéid lombját-gazoldd ki a töveket,távolítsdd el a lehullott lombot,
majd figyelve az időjárásjelzést (10-15 fok fölött kell csak takarni a fügéket),
és csak akkor takardd száraz szalmával,(v.a felsoroltak valamelyikével)tegyél felülre
fóliát,majd dobj rá földet.Ugyanis ha vizes ,elázott,esetleg rothadó anyaggal végzed
a takarást biztos,hogy a vesszők bepállanak,esetleg elrothatnak.A takarás csak
addig maradjon amig feltétlen muszály,minél előbb el kell távolítani nehogy korán
meginduljon a növény és később, egy akár kisebb fagy is kárt tegyen benne.Bonyo-
lultnak tünik,de hidd el megéri.Nem véletlen mondtam a fenyőgallyat,ugyanis,ha a
fölé még teszel egy fóliát,kevés földdel lefogatva-kiváló takarást kapsz és nem pá-
lik be alatta a füge kérge.Ráadásul könnyű félretenni,ha már nincs erős fagy és újra
visszarakhatod,ha újabb fagyhullám jönne.Remélem segítettem?De ez még azért
Közben kezdem felfedezni és dokumentálni a környéken fellelhető fügéket. Tegnap a szomszéd(!) utca alján fedeztem fel az alábbi két példányt. Magam sem értem, eddig miért nem szúrtam ki őket, bár ritkábban járok pont abban az utcában, de lakóhelyemtől 700 m távolságra vannak. Mindkettő az utcafronton van, nem szomszédok, egy háznyi távolság van köztük. A völgy aljától 17-18 méterrel magasab ponton, tőlem 15-16 méterrel alacsonyabban. A levelek alapján mindkettő azonos fajta, hasonlít az én régi fügémhez, ez másodtermését október 15. körül kezdi érlelni. Szívesen elbeszélgettem volna a tulajdonosokkal, kampányt folytattam volna és szereztem volna mellé kivit, kákit, más fügefajtákat, de sehol sem voltak otthon és azt a kertet, ahol a nagyobb példány található, rendkívül agresszív keverék kutya őrizte. A nagyobb példány láthatóan 3 méternél is magasabb. Az utóbbi három évben volt ideje zavartalanul nőni, így nem igazán alkalmas klímaelemzéshez, de méretéből ítélve valószínűleg 2005 februárban sem fagyott meg, de a későbbiekben megpróbálom kikérdezni a tulajdonosokat. Tapasztalataim szerint szélsőséges inverzió esetén itt már 2 fokkal hidegebb szokott lenni. Viszonylag közel van a házfal, így ezt is számításba kell venni.
A bebugyolálásra a föld a legbiztosabb, pláne ilyen kicsi növényeknél kivitelezhető. Nekem sajnos még nem mozdulnak a dugványok, de ez lehet attól is, mert az elmúlt napokban tudomásom szerint hűvösebb éjszakák voltak na meg nem is locsolták rendesen a rokonok, akik a távollétünkben gondozták a házat. Most hoztam Brac szigetéről fügeágakat, kívül zöld, vastag héjú, belül bordó és nagyon édes volt a termése. Remélem, marad belőle több is.
