" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amúgy eddig csak kibiceltem nálatok, de ninovarga múltkori provokációját magamra véve most meg kell szólalnom: igenis, a permetezés nélkül termeszthető őszibarackra lenne kereslet. Én 10 fát most rögtön lestoppolok.
Azon szerencsések közé tartozom, akik már jártak a varázslatos fityeházi faiskolában, épp a káki érésekor (és a hatalmas gyümölcsöket látva erős izgalmi állapotba kerültem).
Szerintem Aiol sem a cikk feltevőjét vádolja bosszantással, hanem a cikkben olvasható félremagyarázások bosszantják. Ezek a cikkek valóban nagyon hasznosak és tanulságosak, azzal hogy egyértelművé teszik, milyen tévhitek ellen kell küzdenünk. Mindamellett nagyon dicséretes kezdeményezésekről szólnak. Persze, amíg a laikusoknál bocsánatos bűn a klimatológiai tájékozatlanság, addig az arra szakosodott intézményeknek ezt már nehéz elnézni (ld. keszthelyi egyetem globális felmelegedésre alapozott honosítási tesztje).
Lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el eddig ez a cikk.
Van valaki aki többet tud róla? Esetleg már forgalomban van?
Készül az első magyar mazsolaszőlő HVG, 2006. december 3. Néhány év múlva állami bejegyzést is kaphat az első magyar mazsolaszőlő- fajta, a Carolas, amely egy eredetileg más célú kutatás "mellékágán" született a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának kísérleti telepén - közölte Bakonyi Károly nemesítő, nyugalmazott egyetemi tanár. "Eredeti célom egy magnélküli csemegeszőlő előállítása volt a Sultánia nevű ősi fajta és a Cserszegi muskotály keresztezése által, és ennek folyamata közben az egyébként már ígéretes fajtajelöltig, az egymagvú Helikon csemegeszőlőig jutottam, amikor észrevettem, hogy a kísérletsorozatban "születtek" magnélküli kisbogyójú, 10-13 milliméter szemátmérőjű egyedek is" - idézte fel. Mint mondta, önmagában ez nem lett volna meglepő, ha a csemegeszüret után még két hétig tőkén hagyott kisbogyós szőlő tökéletesen be nem mazsolásodik. Nemrég egy tanácskozás alkalmából már "tömeges" kóstolót is tartottak belőle, csodálkozó elismerést váltva ki szakmabeliekből és laikusokból egyaránt. "Két évvel ezelőtt szűkebb körben néhányan megmosolyogtak, mondván: minek nekünk magyar mazsola, amikor itt az olcsó import. De ha néhány év múlva, a fajtakísérlet teljes lezárását követő várható állami bejegyzés után lesz kellő mennyiségű szaporítóanyag és termőterület, akkor versenyképes lehet az import mazsolával" - fogalmazott Bakonyi Károly. Annál is inkább - fűzte hozzá -, mert számos külföldi fajtánál édesebb és enyhén muskotályos zamatú, ilyen pedig nincs a piacon. Portugál mintára akár egy 30-35 cukorfokos italkülönlegesség, a szalmabor is készíthető belőle. (A nevét szalmagyékényen töppesztett borszőlő nyomán kapta). Mindezt felismerve, az első önálló kísérleti kisültetvény - gyümölcsaszalással is foglalkozó - gazdája már "bejelentkezett" és egy Keszthelyhez közeli községben telepített Carolas mazsolaszőlőből - tudatta a neves szőlőnemesítő.
Mergez! Van igazság abban, amit írsz, és a klímaváltozás egyébként is elég nehezen kezelhető probléma, mármint hogy egyáltalán van-e? Nézzed meg Ninovarga korábban betett képein a kiszáradt letenyei patak csontsáraz medrét! Amióta megbíhetó információim vannak, az elmúlt 50 évben nem száradt ki egyszer sem, sőt, 10-15 évvel ezelőtt reggeltől estig horgásztunk benne, és fogtuk a halakat, strandolni jártunk oda..... Most pedig a múlt évben is kiszáradt, meg most is! 2 egymást követő évben fordult elő az, ami előtte 50 évig nem! Azért ez durva!
A múltban az atlanti frontok, és az azok Alpok miatt keletkező hullámvetéséből kialakuló másodlagos ciklonok száma jóvan nagyobb volt, vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy akkor voltak, most nincsenek! Természetesen a klímaváltozás miértjét és értelmét nagyon jól mutatja, hogy ezzel senki nem foglalkozik, hogy valójában mi is változott??!! Mert ha változik valami, akkor vagy több lesz vagy kevesebb, de ezt senki sem kutatja, csak azzal vannak elfoglalva, hogy ebből gazdasági ügyletet kreáljanak, meghatározzanak bizonyos országoknak szennyezőanyagkibocsátást, meg ehhez hasonló, nyilvánvalóan anyagi érdekhez fűzödö tevékenységet folytassanak!
A lehető legkevesebb szó esik arról, hogy pl. nálunk milyen változások vannak! Nem arra kell gondolni, hogy eddig a magyarországi tornádókhoz köthető észlelések száma évi 2-3 volt, most már 15-25-50 akármennyi, de több, és akkor most ez klímaváltozás, mert ez betudható annak hogy most már a wc-re is fényképezővel járnak az emberek, legrosszabb esetben a kamerás a telefonjuk, és lefényképeznek mindent ami él és mozog! Mellé jön még a média, és igy azt érzi az ember, hogy 1 év alatt 50-szeresére nőtt a tornádók, tornádókezdemények száma! Aztán hogy régen volt-e, ezt senki nem tudja!
Hogy ez az ALpokon hulllámot vető frontokon keletkező másodlagos ciklon volt, ennek számos bizonyitéka van! Most nincs! Több éve nincs!
Ez változás! Csak senki nem kutatja, merta magyar szakma azt sem tudta, hogy egyáltalán van ilyen másodlagos ciklon! Mivel nem tudták hogy van, igy azt sem tudják hogy már nincs....
A jégkorszak nem csak volt, hanem még most is tart. (Sajnos, bár ez csak szubjektív vélemény). Jelenleg az utolsó jégkorszak ami kb 3 millió év óta "tombol" egy rövidebb interglaciális melegebb időszakában vagyunk. Ez pár 10 ezer évig tart azután jön az újabb nagy eljegesedés (glaciális) pár 100 ezer évig. De vigasztalul előbb utóbb vége lesz ennek a jégkorszaknak is és tényleg eljön a nagy globális felmelegedés, elkotródik az összes jég Grönlandról, Antarktiszról, helyét átveszi a szubtrópusi növényzet. Az apró probléma csak az, hogy kevés az esélye, hogy ezt valamelyikünk is megérje. De ha néhány 10 millió évig eléldegél akkor lehet. :)
14 millió éve még őshonos pálmák nőttek Magyarországon (pl. Sabal félék) 18 fok körüli átlaghőmérséklettel most 10 fok. Semmi jég nem volt az Arktiszon, Grönlandon, ott 3 millió éve kezdődött az eljegesedés.
Lehet, hogy újra vetésforgó lesz, szervestrágya és komposzt csak tudományosan alátámasztottan és a kijelölt helyekről méregdrágán.
Lehet, hogy a növényeket szelektáljuk, nem permetezzük. A telepítésüknél pedig nem teóriákat követünk, hanem elfogadjuk a tudományosan bizonyított élesszemű emberek JÓ megfigyeléseit.
Egy cikk címének feltételekor nem célom mások bosszantása. A pozitívumot néztem, hogy más is próbálkozik ezen növények termesztésével sikeresen. Tény, hogy a topikos ismertek birtokában sokkal sikeresebbek lennének.
Az éghajlatváltozás szajkózása valakinek biztosan jó biznisz a médiának pedig HíR.
Szerintem Dypsis decaryi lehet. Nem túl jó fagytűrő, ez is bizonyítja, hogy Horvátországnak is azok a legenyhébb telű vidékei, amelyek a legmesszebb nyúlnak a tengerbe.
Most ismételten elutazom 5 napra, de a korábbi utamról készült képekkel még adós maradtam. Sajnos csak utólag olvastam ezen intelmeidet, így leginkább csak egy helyen fotóztam, ott is inkább pálmákat. A gyümölcsöket illetően jobbára egy fajta füge és japánnaspolya, gránátalma volt jellemző, tehát semmi igazi különlegesség. Főként Brac és Hvar szigetén jártam. Horvátországban Palmizana a Pakleni-szigeteken az egyetlen hely, ahol a Washingtonákon, Phoenixeken, T. fortunein, Chamaerops humilisen kívül különlegesebb pálmafajokat látni. Most innen következnek képek!
Hát mint írtam, klímaváltozás ugye mindig is volt, és mindig is lesz, mivel az éghajlat nem egy statikus dolog. De az ember által okozott klímaváltozás mértéke és miértje erősen megkérdőjelezhető, és azért árasztja el ez a médiát is, mivel a globális felmelegedés "tudományának" fő szószólói már olyan jelentős befolyásra tettek szert, hogy a világpolitikát is erőteljesen befolyásolják, viszont szinte saját tévedhetetlenségüket hirdetik ki, ezért nincs bennük semmiféle alázat, amivel a Tudománynak tartoznának. Erre már egy dollármilliárdos üzletág is épült természetesen, így érdekük a sulykolás, pánikkeltés. Észrevetted, hogy ebben a cikkben is hányszor szerepel a "klímaváltozás" kifejezés? És akkor még a szkeptikusokat bélyegzik meg azzal, hogy mind az olajipar zsoldjában állnak. Természetesen a cikk interjúalanyáról nem feltételezek semmi rosszat, csak azt, hogy felületesen tájékozott, de ha nem is csak felületesen, akkor sem igen hallhatott mást. Pontosan azt írom én is a cikkemben, amiről Te beszélsz! http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=279
Azonban a pálmákat illetően a Trachycarpus fortunei, vagy pl. a Sabal minor ültetése teljesen reális a klímaváltozástól függetlenül is, a termőhely megfelelő megválasztásával és csekély emberi gondoskodással! A budapesti Füvészkertben már 4-5 méteres példányok vannak kiültetve! Természetesen az "új" gyümölcsök közül is teljesen reálisak azok, amelyekkel itt foglalkozunk, de ha ezt a citromra meg a narancsra értetted, akkor rendben van, amit írtál!
A másik dolog az, hogy nincs klímaváltozás. Szerintem. Én mindig sikítófrászt vagyok hajlamos kapni, mikor az éghajlatváltozásról vagy a globális felmelegedésről kezdenek nekem beszélni. Először is: mikortól van hiteles, megbízható feljegyzés a Föld időjárásáról? Kb. 100-150 éve talán? Mit tudtuk mi, milyen időjárás volt azelőtt? Mit bizonyít az a 150 éves feljegyzés, vagy a ma élő generáció elmúlt 30-40 év tapasztalata, egy bolygó több millió éves életében? Volt itt jégkorszak is. El is múlt. Az nem volt klímaváltozás? Most meg folyton azon siránkoznak, hogy az elmúlt pár év milyen szélsőségeket hozott és ez bizony csakis a klímaváltozás eredménye. Egy-két enyhe tél után, hosszabb távon pálmafákat, meg 'új' gyümölcsöket vízionálnak a Kárpát-medencébe. Röhej.
Mintha ez a cikk direkt Ninovarga, vagy az én bosszantásomra íródott volna! Ha én kivi, vagy káki lennék, akkor biztosan beperelném az íróit a jó hírnévhez való jogom megsértéséért, az egész magyar gyümölcstermesztési szakmával egyetemben! Ha ezt olvassák, akkor ne haragudjanak meg rám ezért a sarkosabb mondatért, hiszen a tájékozatlanság nem bűn és gondolom, hogy a "Védikus Tudományok" nem igazán tér ki sem az éghajlattan, sem a botanika területére. Sokkal inkább vádolom azokat, akik már évtizedek óta nem csak mulasztásban vannak, hanem még valótlanul rossz hírüket is keltik ezeknek a gyümölcsöknek! Nem is csodálkozom ha a laikusok a szubjektíven értelmezett éghajlatváltozásnak tulajdonítják azt, hogy a mai kinyíltabb világban már a hurrikán erejű ellenszél ellenére is felbukkannak ezek a növények nálunk és néhányan látják, hogy működnek. Talán a cikkírók azt gondolják, hogy ha ezek a növények minden körülmények között klímabiztosak Magyarországon, akkor már rég elterjedtek volna. Tehát egy "normális" országot feltételezve még van is logikájuk. Nem tudják elképzelni, hogy előttük miért nem foglalkozott senki ezekkel a gyümölcsökkel. Nincs is rá épeszű magyarázat! Most beírom ide a cikket és megpróbálok korrekciót írni hozzá, bár gyakorlatilag minden mondat után lehetne. Pusztába kiáltott kérdéseim, hogy vajon miért nem néz valaki utána egy kérdéskörnek, mielőtt megír egy ilyen cikket, illetve mielőtt elkezd az adott gyümölcsökkel foglalkozni? És vajon miért gondolják azt sokan ma, hogy folyamatosan egyre enyhébbek a telek Magyarországon? Vagyis miért gondolják azt, hogy két enyhe minimumot eredményező tél azt jelenti, hogy ez mostmár mindig így lesz? De úgy látom, hogy az emberek memóriája is gyenge, mert nem tudják, hogy az elmúlt két tél előtt kiemelkedően hideg abszolút minimumú telek sorozata volt! Az emberek fejében mintha az élne, hogy a "normális" tél Magyarországon az kb. olyan, mint Moszkvában! Mostantól számítva úgy két hét múlva már kezdene szállingózni a hó. Bár ahogy látom, az átlaghőmérséklet és a minimumhőmérséklet fogalmával sincsenek tisztában az emberek és azt sem tudják, hogy a korlátozottan téltűrő növények szempontjából csak az utóbbi lényeges. Éghajlatváltozás mindig is volt és mindig is lesz, de ha tegyük fel, másfél fokot emelkedik a téli hónapok ÁTLAGhőmérséklete mondjuk 50 év múlva, akkor is egy akár időszakosan előforduló hideghullám idején bekövetkező egyetlen kisugárzásos fagy olyan hideg hőmérsékletet eredményezhet, ami eddig is előfordult időszakosan. Ez a korlátozottan téltűrő növények esetében ebben az esetben még rosszabbat is eredményezhet, mivel egy magasabb átlaghőmérséklet miatt a nyugalmi időszakuk nem olyan mély. (Természetesen a "korlátozottan téltűrő" jelzőt csak a fügére értettem). Számtalanszor idéztem már itt az éghajlatváltozásról írt kritikus hangvételű cikkemet, így talán most nem tenném meg. Ezeknek a gyümölcsöknek maximum annyi közük lehet az éghajlatváltozáshoz, hogy elég széles a tűrőképességük, jól tolerálják a szárazságot is, még az ezek közül a legvízigényesebb kivi is a "letenyei fészerkivi" képeinek tanúsága szerint is. Ebben a cikkben nagyon helyesen említik ezért a szárazságot, azonban természetesen ez is abszolút jellemző volt eddig is a Kárpát-medence éghajlatára. És éppen azért ajánlhatók ezek a gyümölcsök egy bizonytalanabb klímára, mert a téli hideg nem károsítja őket, és a kivi, káki, jujuba is későn virágzik,így a tapasztalatok szerint egyébként gyakoribbnak tűnő tavaszi fagyok sem károsítják őket virágzásukban.
Az éghajlatváltozás gyümölcsei -Már a cím sem stimmel, hiszen ezeket a gyümölcsöket eddig is ültethették volna.
Stratégiaváltásra kényszeríti az éghajlatváltozás a Krisna-völgyi botanikus kert és gyümölcsös művelőit is.
Új gyümölcstermő fajok meghonosítása Krisna-völgyben
Interjú Pártha prabhuval (Pőcze Vilmos), Krisna-völgy tájrendezési és környezetvédelmi igazgatójával.
- Milyen megfontolásból kísérleteztek a jól bevált növények helyett újabb fajok honosításával?
- Az éghajlatváltozás következtében egyaránt módosítanunk kellett a faj- és fajtaválasztás, valamint a telepítés szempontjait. Ennek oka, hogy a korábban bevált növények egy része ma kevésbé jól állja meg a helyét, mint akár néhány éve. Másfelől, az enyhe, rövid fagyos periódusokkal jelentkező telek lehetővé teszik olyan fajok megtelepítését, amelyekkel korábban nem próbálkozhattunk. -Csak hogy ezek a "rövid fagyos periódusok" ugyanúgy lefagyaszthatják a fügét, ha csak egyetlen éjszaka van -18 fok. Meg ezt az egész sületlen következtetést csupán az elmúlt két tél alapján szűrték le? Milyen növényekre gondolt? Talán a kivivel, vagy a Diospyros kakival eddig nem lehetett volna "próbálkozni"?
A klímaváltozás hatása nálunk elsősorban abban mutatkozik, hogy a nyári csapadék mennyisége nagymértékben csökkent, -ezt honnan veszi? s ezzel együtt a rendkívül forró periódusok hetekig – sőt, esetenként hónapokig is – tartanak. A talaj- és légszárazság fokozódását a korábban telepített növények többsége nagyon megsínylette, ezért a fenntarthatóságot szem előtt tartva, az újabb telepítéseknél mindenképpen tekintettel kellett lennünk erre is.
- Milyen új szempontjai vannak a telepítésre kerülő növények kiválasztásának?
- Korábban kizárólagos volt a különböző célú termesztésre alkalmas növények, így a gyümölcsök, gyógynövények, a virágaikkal és/vagy más részeikkel díszítő növények kiválasztása. Ma emellett van egy másik lényeges szempontunk is: tudatosan készülünk a klímaváltozásra. -Hogyan lehetne egy olyan folyamatra tudatosan készülni, amelyről eddig jóformán csak jóslatok állnak rendelkezésünkre, nem beszélve ennek térségünkre gyakorolt hatásának bizonytalanságáról?
- Hallhatnánk néhány példát az új fajok közül?
- Az utóbbi években számos olyan gyümölcstermő fajt ültettünk, amelyek tűrik a forró-száraz nyári időszakokat. -ez a rész teljesen rendben is van. Ilyenek például a fanyarka fajok. Egyikük (az Amelanchier canadensis) például nagy mennyiségű és kiváló ízű termést hoz, és ráadásul eléggé korán, az eperrel egy időben érik. -Őszintén gratulálok, mivel minden egyes új gyümölcstermővel gazdagítjuk saját magunkat! Csak így tovább!
Az enyhülő telek teszik lehetővé, hogy károsodás nélkül teleljenek át a datolyaszilvák ?????????? Miért, eddig talán nem tették? Pártha prabhu Úrnak talán javaslom a Keszthelyi Egyetem kertjében található 50 éves fát megtekintésre!(Diospyros virginiana, D. lotus, D. kaki – ez látható az első képen). Szépen fejlődnek, és éppen most, május végén virágoznak. A különböző fajoknak más méretű, ízű és színű termése van, amelyek a szilvához hasonlóan használhatók fel. -Az lehet, hogy szilvához hasonlóan is felhasználható, azonban termésetesen semmi köze a szilvához. Épp ezért félrevezető a "datolyaszilva" elnevezés.
Voltak kísérleteink a babér és az olajfa telepítésével, egyelőre sikertelenül, mert a néhány fagyos téli napon elpusztultak.-vagy inkább a néhány fagyos téli éjszakán. De itt meg próbálkozhatnának fagytűrőbb szelekciókkal, de az olajfa esetében talán tényleg várni kéne az egyesek által elképzelt felmelegedésre.
A füge (második kép) kiválóan fejlődik nálunk, ám fontos tudni róla, hogy a közhiedelemmel ellentétben fiatal korában nem bírja a szárazságot, ezért az első öt évben öntözni kell. -ha nem is kell, de nem árt, főleg azért, hogy a terméshullást elkerüljük. De a legfontosabb, hogy az ebben a cikkben szereplő növények közül ez az, amelyik korlátozottan téltűrő, de a megfelő mikroklimatikus adottságokkal rendelkező dombokra telepítéssel megfelelő biztonsággal telenek át vesszői. Biztosan a Krisna-völgy körül is vannak dombok, talán meg lehetne próbálni a rendelkezésre álló legmagasabb területre ültetni, esetleg épületek mellé. A kivi ugyancsak jól áttelel. -Ezen nincs is mit csodálkozni, az említett növények közül ez az egyik legfagytűrőbb, téltűrése még az eddig ismert hagyományos gyümölcseinkét is meghaladja. Ez a faj kétlaki, vagyis külön vannak hím- és nőivarú egyedek, ezért hogyha termést is szeretnénk, célszerű mindkét nemet egyszerre ültetni, -nem csak célszerű, hanem szükséges, enélkül ne is várjunk termést! valamint rendszeresen metszeni. -De nem mindegy, hogyan! Tapasztalatok szerint az öntermékenyülő fajták is jobban teremnek porzó jelenlétében és metszéssel. -Vagyis lehet, hogy azok a "öntermékenyülő"-ként beszerzett növények valójában nem is azok!
A szakirodalomban piros termésű ezüstfának nevezett növény (Eleagnus umbellata) az üdébb, enyhén savanyú talajokat kedveli, nálunk száraz löszön és vályogon is nagy mennyiségben terem, és egészen ősz végéig szedhető. -Remek!
Hosszabb távon jelenthet kiegészítő táplálékot néhány ehető magvú fenyő. Ezekből többet is válogattunk a botanikus kertbe, amelyek szépen fejlődnek: kínai dió-selyemfenyő (Pinus armandii), platánkérgű diófenyő (P. bungeana), mandulafenyő (P. pinea), egytűs diófenyő (P. monophylla) és a parti fenyő (Pinus pinaster).-Gratulálok!
- Említenél végezetül valami meglepő különlegességet?
- Illat és festékanyagot szolgáltat néhány melegkedvelő-mediterrán pisztácia (Pistacia) faj. Kettő közülük (P. terebinthus, P. lentiscus) nagy örömünkre sikeresen áttelelt egy épület déli oldalán. -Ha jól tudom, a P. terebinthus rendkívül fagytűrő, talán nem is kéne annyira pátyolgatni!
Két gyümölcstermő faj is eszembe jutott, amelyekkel érdekes tapasztalataink vannak. Az első a jujuba, más néven kínai datolya (Ziziphus jujuba). Indiában ezt a növényt szentként tisztelik, és Badri-fának nevezik. Úgy tartják, hogy Laksmí dévínek, a Szerencse Istennőjének megtestesült formája. Indiai nevét egy himalájai szent helyről, Badrinatháról kapta, ami Krisna egyik inkarnációjának, Badri-Nárájannak a megjelenési helye. Az alapfaj termése is kiváló gyümölcs (ezek láthatók a harmadik képen), melynek íze a körtére és barackra egyaránt emlékeztet, Li és Lang nevű fajtái azonban még finomabbak. Ez a faj nagyon szépen növekszik nálunk, és tavaly először szüretelhettünk is róla. -Feltételezem,hogy komoly indiai kapcsolataik vannak, így talán az ottani tapasztalatok is meggyőzőek lehetnek, azonban ha jól tudom, néhány kevésbé fagytűrő változatát is termesztik ott, azonban a Lang, vagy a Li esetében fel sem merülhet a korlátozott téltűrés.
A másik különlegesség egy közelmúltbeli meglepetés. Tavaly több szentjánoskenyér (Ceratonia siliqua) fácskát telepítettünk. Terméséből kakaóhoz hasonló por állítható elő, a kereskedelemben karob, illetve karobpor néven árusítják. Ez a növény az általános tapasztalat szerint meglehetősen fagyérzékeny. A 2007-2008-as telet takarással kint töltötték, s bár voltak mínusz tíz fok körüli hőmérsékletek, az egyik példány megmaradt. Vesszői lefagytak, ám a gyökérnyakból erőteljesen kihajtott, és mostanra már egészséges, 20 cm-es tőhajtásokat fejlesztett. Ha egy viszonylag enyhe minimumú télen, takarás ellenére így károsodott, akkor vajon mikor érhet így termőkorba? Nem lehet, hogy ezzel nem érdemes komolyabban foglalkozni?
Akár ötvenezer forintot is elkérhetnek a piacon egy kiló szarvasgombáért. Kevés van belőle, és páratlan az ízvilága, ezért drága. Magyarországon eddig csak a természetes körülmények között termett. Senkinek sem sikerült mesterségesesen szarvasgombát termesztenie. Egy Tolna megyei férfi birtokán azonban idén már megjelentek a gombák. Ulrich József saját, 15 hektáros tölgyfaerdejében mesterségesen termeszti a gombát. Magyarországon eddig egyedül neki sikerült. Egy hektáron 80-100 kilogramm termett. Mivel a gomba szereti a tölgyest, a férfi úgy ültette el a makkot, hogy azon már rajta volt a spóra. A lehullott makkot összegyűjtötte, előcsíráztatta, és szarvasgombás oldatban megforgatta, majd az így kezelt makkot erdészeti módszerekkel elvetette - mondta a Független Hírügynökségnek Ulrich József, gombatermesztő. A szarvasgombát fűszerként használják. Zsírban oldódó aromái vannak. Néhány grammot kell az ételre reszelni. Tojásrántottát, mártást, kifőtt tésztát lehet vele ízesíteni.
Na ez egy hatalmas cikász, sajnos nem tudom, milyen! Egyelőre ennyi, ha valakit érdekel, legközelebb rakom föl a többit!
Chamaerops humilis var. cerifera. Az alapfaj eléggé elterjedt, ám ez a marokkói, kék levelű változat annál kevésbé.
Brahea armata. -12 fokig fagytűrőnek mondják, viszont rendkívül lassan nő.
Howea. Ez is inkább trópusi pálma, nálunk tipikus szobai!
Ha nem tévedek, valamelyik Archontophoenix.
Yucca rostrata
Butia capitata.
