Keresés

Nézzük meg talán valósban. Koszinusz-transzformáció. Persze a másik komponense a színusz.

Csak az egyiket mutatom meg.

∫ cos(Ωt) cos(ωt) dt,

ahol Ω egy valós szám,

tehát az Ω körfrekvenciájú hullámot transzformáljuk.

(Még nem tudom az eredményt, csak két lépést tudok fejben előre látni.)

Alkalmazzuk a trigonometrikus azonosságokat.

Ilyenkor a szorzat miatt megjelenik a frekvenciák összege és a különbsége.

(Ω+ω) és (Ω-ω)

Az integrál két tagra bomlott.

∫ cos((Ω+ω)t) dt + ∫ cos((Ω-ω)t) dt

Csak az egyik integrált végzem el, a másik teljesen hasonló.

A külső függvény cos(), ennek a határozatlan integrálja sin() + konstans.

Van belső függvény is, konstanssal való szorzás. Emiatt:

Ezt kellene t szerint végtelen határokkal helyettesíteni...

"A BH eseményhorizontja olyan, mint egy féligáteresztő membrán. Befelé mehet az anyag"

Ez nézőpont kérdése.

A távoli megfigyelő szerint nem megy be az a nagy elefánt az oroszlán BH barlangjába. :D

Fennakad a téridő szövevényes hálóján.

Már megint rosszat álmodtál.   ;)

Megértem, hogy te nem mersz belenézni. 

„Úgy tűnik, hogy az üresség csak illúzió.

A számunkra üresnek tűnő térben is van anyag. Az entropikus gravitáció elmélet szerint.”

Az üresnek tűnő téridőben is van anyag, csak még nem bukkant ki belőle az eddig ismert fermionok és bozonok formájában

.

„Az üresnek tűnő teret átjárhatónak tartjuk, természetes módon.

Mint ahogy a halak számára is átjárható a víz.

Sőt, azon kívül nem is nagyon létezhetnek.

(Egyes halak persze néha kiugrálnak. Alagút effektus.)”

A nem üres téridő is átjárható, csak korlátozott sebességgel.

„Van olyan része a térnek, amely (számunkra) üres és átjárhatatlan?

Például az erős gravitáció esetén az eseményhorizont...

Nézzük kívülről befelé. (Bentről kifelé nehezebb lenne logikailag.)

Van az eseményhorizonton talán egy fal?

(Mert azt természetesnek vesszük, hogy a falon nem tudunk átmenni.)”

A BH eseményhorizontja olyan, mint egy féligáteresztő membrán. Befelé mehet az anyag, amely ismeretlen formára módosul odabent. Kifelé nem jön anyag. Azonban a téridő kvantumai kifelé is jöhetnek a „falon” amivel a bentlévő anyag sűrűségét, az elfajulását elősegítik. Ott lesznek igazán pontszerűek az elemi részecskék. ;-)

szuperfizikus, a továbbiakban beszélgess a tükröddel

"...mindaz jó, ami logikailag helytálló elméleti és gyakorlati alapokon áll."

Szóval mindaz jó, ami jó. Okos vagy.

Konkréteben is meg tudnád fogalmazni?

Ugye ilyesmire már nem vállalkozol, mert kiderül, hogy semmit sem tudsz.

Semmi nem jó ? Dehogynem szuperfizikus, mindaz jó, ami logikailag helytálló elméleti és gyakorlati alapokon áll.

A te szuperfizikád meg tudatlanság, logikátlanság és beszűkült, kényszeres önbecsapó fantáziálásból áll.

sorold, hol, kinek adtál elő, ki olvasta a könyveidet ?

Nézzük a pozitív frekvenciatartományt:

Elég kis amplitúdók.

Talán ha gyorsabban csillapodna...

Egy periódusidőnél rövidebb időállandóval.

Nehezen hihető, hogy egy brutálisan csillapított rezgés képes meglengetni egy másik csatolt oszcillátort.

Arról, hogy mi az ami szerinted nem maszlag, arról semmit sem tudtál írni.

Nincsenek gondolataid, csak annyit tudsz, semmi nem jó.

De, hogy mi lenne a jó, arról halvány lila fogalmad sincs. 

Neked blődli maszlag, mert semmit nem értesz belőle. 

De ez nem az új fizika hibája. 

Rájöttem, hogy a valós részét is ki lehet rajzolni.

https://www.wolframalpha.com/input?i=plot+Re%7B-1%2F%28%28-1%2F1000+%2B+10+i%29+%2B+i+%CF%89%29%7D

Végső soron ez nem meglepő, hogy ω=-10 helyen tiszta valós lesz a tört.

Most már csak azt nem tudom, hogy a negatív frekvenciával mit kezdjek?

Hoztam valamit...

https://www.wolframalpha.com/input?i=integral+%28exp%28-t%2F1000%29*exp%28i*10*t%29*exp%28i*%CF%89*t%29+dt%29+from+0+to+infty
Nem akartam túl sok paraméterrel fárasztani az al fát.

integral (exp(-t/1000)*exp(i*10*t)*exp(i*ω*t) dt) from 0 to infty

Kihagytam belőle az arányossági tényezőt, mert több fajtája van.

Ez egy lecsendő színusz, amelyik a nulla időpontban kezdődik és az idők végezetéig tart.

Mármint annak a Fourier-transzformáltja.

Rajzoljuk fel:

https://www.wolframalpha.com/input?i=plot+-1%2F%28%28-1%2F1000+%2B+10+i%29+%2B+i+%CF%89%29

plot -1/((-1/1000 + 10 i) + i ω)

Értelmezni kellene...

Kiválasztunk egy (valós) frekvenciát, például ω=10.

1/(0.001-20i)

Komplex számmal úgy osztunk, mintha gyöktelenítenénk a nevezőt.

(0.001+20i)/( (0.001-20i) * (0.001+20i)) = (0.001+20i)/(10^-6+400)

A nevezőben elhanyagoljuk a 10^-6 tagot.

≈ 2.5 10^-6 + 0.05i

Ebből a valós rész az amplitudó, a képzetes rész pedig a fázis.

Hasonlóképpen ω=1 esetére:

1/(0.001-11i)

(0.001+11i)/( (0.001-11i) * (0.001+11i)) = (0.001+11i)/(10^-6+121)

≈ 4.8 10^-5 + 0.92i

sorold, hol, kinek adtál elő, ki olvasta a könyveidet ?

Az "új fizika" egy blődli maszlag, mit szóljanak hozzá ?

A fizikáról számtalanszor beszélgettünk itt, néha belekukorékolták, aztán amikor szót adtunk neked, elinaltál.

Bármiről, de inkább semmiről.

Még egyetlen értelmes hozzászólásod sem volt a fizikához. 

Sem a régihez, sem az újhoz. 

Bármiről ami fizika, és van elegendő ismeretem hozzá az előadásához, vagy a megértéséhez.

te semmit nem tudsz és semmit nem értesz a fizikából szuperfizikus

vagy akkor sorold, hol, kinek adtál elő, ki olvasta a könyveidert

Nincs is miről.

Sem gondolataid, sem ötleteid, sem könyveid nincsenek.

Ugyan miről beszélnél?

Én nem beszélek nem létező könyveimről szuperfizikus.

Magadból indulsz ki, ugye?

Erről szól a Hazudozós önámítás c. fantáziálásod.

egyetlen betűt sem írtál le, és nem is fogsz szuperfizikus

Calculus: Newton kitalált egy új matekot, amely korábban nem létezett.

Emergencia: Azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel másik modell is található.

Csak még annak a matekja esetleg nincs meg. Kellene egy Newerton...

"A csillagok mozognak. Habár lassan.

Nem sokáig lennénk precízen a fókuszpontban."

Így van. De egy emberöltő a csillagoknak csak egy pillanat. Ezért látjuk sokáig.

Néhány ezer év múlva a mostani kvazárok már nem lesznek az égen. De majd lesznek mások. 

"Ráadásul a lencséknek nincs is igazi fókuszpontjuk."

Így van. De a jelenséghez elég, ha fókusztengelyük van. 

"Mellesleg vannak fényképek gravitációs lencsékről.

Miből tudják, hogy lencse nélkül mit lántánk?"

A lassan mozgó lencsék esetében sehonnan.

A gyorsan mozgóknál már lehet tudni, mert ahonnan elvonul a lencse, ott már látható a valóságos kép.

A helyzet az, hogy távoli égboltot lencsék ezrein keresztül látjuk. Ez olyan, mint mikor az autó szélvédőjén nézel ki esőben. Az esőcseppek lencséin keresztül látod a külvilágot. A látott képnek alig van köze a valósághoz.

Így van ez az távoli égbolt esetében is. Csak a tudatlan csillagászok hiszik, hogy a valóságot látják. 

Erről szól a Gravitációs űroptika c. könyvem.  

A csillagok mozognak. Habár lassan.

Nem sokáig lennénk precízen a fókuszpontban.

Például a Tejút csillagai százmillió év alatt tesznek egy kört.

Ráadásul a lencséknek nincs is igazi fókuszpontjuk.

Sugárkövetéssel ellenőrizni lehet.

Mellesleg vannak fényképek gravitációs lencsékről.

Miből tudják, hogy lencse nélkül mit lántánk?

Ugyanaz, mint a napfogyatkozáskor.

A különbség csak annyi, hogy a Nap helyzete gyorsabban változik.

Rátapintottál. 

Szóval szerinted csak egy gravitációs lencse fókuszálja ide a fényét?

A kvazárok nem létező égitestek.

Úgy látszik, mintha lenne az égen valami kis méretű fényes égitest, amelyik sok millió csillag fényével sugároz. De ez csak látszat. Be is tudom bizonyítani.

(Persze ez a kvazár-kutató és feketelyuk-hívő "csillagászokat" hidegen hagyja.)

Ha nincs üres tér (szerintem sincs), akkor az üres térben terjedő fény elmélete azonnal megbukik. 

Pedig ma is azt tanítják az egyetemeken, hogy a fény az üres térben, a vákuumban terjed. 

Talán hülyeséget tanítanak?

"Mi a kvazár valójában? Valódi vagy látszólagos égitest?"

Egy kvazár sokkal több energiát sugároz ki, mint amennyit kémiai vagy nukleáris úton felszabadíthatna.

Régebben feltételezték, hogy ezek óriási csillagok, és valamilyen oknál fogva nem omlanak össze.

Volt egy olyan elképzelés, hogy évente ha száz csillagot elnyel egy óriáscsillag, az ebből keletkező turbulancia megakadályozza az összeomlást.

Jelenleg egyetlen energiaforrást ismerünk, amely nem korlátos.

Például egy téglát akármilyen magasról leejthetünk.

Mostanában úgy gondolják, hogy a kvazárokat a belehulló anyag táplálja.

"Üres-e a tér?"

Úgy tűnik, hogy az üresség csak illúzió.

A számunkra üresnek tűnő térben is van anyag. Az entropikus gravitáció elmélet szerint.

Az üresnek tűnő teret átjárhatónak tartjuk, természetes módon.

Mint ahogy a halak számára is átjárható a víz.

Sőt, azon kívül nem is nagyon létezhetnek.

(Egyes halak persze néha kiugrálnak. Alagút effektus.)

Van olyan része a térnek, amely (számunkra) üres és átjárhatatlan?

Például az erős gravitáció esetén az eseményhorizont...

Nézzük kívülről befelé. (Bentről kifelé nehezebb lenne logikailag.)

Van az eseményhorizonton talán egy fal?

(Mert azt természetesnek vesszük, hogy a falon nem tudunk átmenni.)