A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A számunkra üresnek tűnő térben is van anyag. Az entropikus gravitáció elmélet szerint.
Az üresnek tűnő téridőben is van anyag, csak még nem bukkant ki belőle az eddig ismert fermionok és bozonok formájában
.
Az üresnek tűnő teret átjárhatónak tartjuk, természetes módon.
Mint ahogy a halak számára is átjárható a víz.
Sőt, azon kívül nem is nagyon létezhetnek.
(Egyes halak persze néha kiugrálnak. Alagút effektus.)
A nem üres téridő is átjárható, csak korlátozott sebességgel.
Van olyan része a térnek, amely (számunkra) üres és átjárhatatlan?
Például az erős gravitáció esetén az eseményhorizont...
Nézzük kívülről befelé. (Bentről kifelé nehezebb lenne logikailag.)
Van az eseményhorizonton talán egy fal?
(Mert azt természetesnek vesszük, hogy a falon nem tudunk átmenni.)
A BH eseményhorizontja olyan, mint egy féligáteresztő membrán. Befelé mehet az anyag, amely ismeretlen formára módosul odabent. Kifelé nem jön anyag. Azonban a téridő kvantumai kifelé is jöhetnek a falon amivel a bentlévő anyag sűrűségét, az elfajulását elősegítik. Ott lesznek igazán pontszerűek az elemi részecskék. ;-)
Így van. De egy emberöltő a csillagoknak csak egy pillanat. Ezért látjuk sokáig.
Néhány ezer év múlva a mostani kvazárok már nem lesznek az égen. De majd lesznek mások.
"Ráadásul a lencséknek nincs is igazi fókuszpontjuk."
Így van. De a jelenséghez elég, ha fókusztengelyük van.
"Mellesleg vannak fényképek gravitációs lencsékről.
Miből tudják, hogy lencse nélkül mit lántánk?"
A lassan mozgó lencsék esetében sehonnan.
A gyorsan mozgóknál már lehet tudni, mert ahonnan elvonul a lencse, ott már látható a valóságos kép.
A helyzet az, hogy távoli égboltot lencsék ezrein keresztül látjuk. Ez olyan, mint mikor az autó szélvédőjén nézel ki esőben. Az esőcseppek lencséin keresztül látod a külvilágot. A látott képnek alig van köze a valósághoz.
Így van ez az távoli égbolt esetében is. Csak a tudatlan csillagászok hiszik, hogy a valóságot látják.
Úgy látszik, mintha lenne az égen valami kis méretű fényes égitest, amelyik sok millió csillag fényével sugároz. De ez csak látszat. Be is tudom bizonyítani.
(Persze ez a kvazár-kutató és feketelyuk-hívő "csillagászokat" hidegen hagyja.)