http://24.hu/belfold/2017/01/11/orbannak-jo-oka-van-eltenni-az-utbol-azokat-akik-2006-ban-a-segitsegukre-siettek/
részlet
"
Kádár András Kristófot, a Helsinki Bizottság társelnökét arról kérdeztük, mivel húzhatták ki ennyire a gyufát.
A hatalom valamiféle kontrollját jelentjük. A Fidesz ahogy kormányra került, elkezdte a közjogi rendszer felborítását, sok olyan állami intézményt korlátozott, gyengített meg, vagy a szívének kedves személyekkel töltött fel, amelyek a hatalomgyakorlás korlátját biztosították
-magyarázza speciális helyzetüket Kádár András Kristóf, aki emlékeztet: 2010-ben elvették az Alkotmánybíróság azon jogát, hogy költségvetési és adóügyekben ítélkezzen, a médiában pedig az utóbbi időben nyugtalanító változások mentek végbe: több olyan orgánumot felvásároltak, illetve megszüntettek, amelyek korábban kritikus hangot ütöttek meg. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint
logikus következő lépés, hogy ellehetetlenítsék azokat a jogvédő civil szervezeteket, amelyek politikailag érzékeny ügyekben, kormánykritikusan nyilvánítottak véleményt, és képesek arra, hogy véleményüket hatékonyan eljuttassák az alapvető jogok betartását ellenőrző nemzetközi szervezetekhez. Ilyen a strasbourgi bíróság, illetve az ENSZ és az Európa Tanács különböző szervezetei, amelyek jogi eljárásokat indíthatnak és folytathatnak le.
Kádár András Kristóf úgy összegez: azzal húzták ki a gyufát, ami alapfeladatuk és amit minden kormány alatt végeztek.
A Helsinki Bizottság ugyanis akkor is jogi segítséget nyújtott, amikor éppen az ellenzékben lévő Orbán Viktoréknak volt rá szükségük.
A Fidesznek akkor nem volt gondja a kormányzati álláspont kritikájával, amikor a Helsinki Bizottság a 2006-os, Kossuth téri kordonállítás ellen lépett fel, vagy amikor éppen a TASZ képviselte Orbán Viktort az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elleni személyiségi jogi perben.
Mint mondja, a Németh Szilárd által használt “eltakarítás” szó – amellyel egyértelműen mint valamilyen hulladékra utalt a civilekre – már kifejezésmódjában is totálisan méltatlan egy magát demokratikusnak gondoló, polgári értékeket valló párthoz. Értelmezése szerint a Fidesz-alelnök bejelentése arról szól, hogy aki nem ért egyet a kormánnyal, annak nem lehet beleszólása a közügyekbe
és annak igazából ebben az országban sincs helye. Ez utoljára az államszocializmusban volt megközelítés. Meg lehet kérdezni a disszidenseket, hogy őket hogyan takarították el az országból.
A Helsinki Bizottság nem rémül meg attól, ha a vezetőknek vagyonnyilatkozatot kell tenni, azonban az, hogy az országból el akarják őket takarítani, nem vall sok jóra.
Századvég-akták, Malév-csőd, 4-es metró
Az “eltakarítandó” civil szervezetek egyike a Társaság a Szabadságojogért (TASZ) jogvédőiroda, amely nem csak a fogyatékosügyben, a gyülekezési jog, a lelkiismereti szabadság területén és a drogpolitikában lép fel, rengeteget segít azoknak az újságíróknak, akiket ilyen-olyan indoklással elutasítanak, mikor nyilvános adatokhoz szeretnének hozzáférni – hogy dolgozhassanak.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jogsegélyszolgálatát ellátó Szőllősi Gábor áll háza kapujában Érpatakon 2013. április 16-án.
(Fotó: MTI / Balázs Attila)
2011-ben az Orbán-kormány szakpolitikai tanulmányokat rendelt négymilliárd forintért a Századvég cégcsoporttól. A TASZ három éven keresztül képviselte Joó Hajnalka újságírót (aki először az Origónál, majd a vs.hu-nál dolgozott), hogy megkaphassa az egyébként a közérdekű adatok körébe tartozó tanulmányokat. Sikerrel jártak, a Miniszterelnökség nagy nehezen kiadta a dokumentumokat, amelyből cikksorozat született – így tudhatta meg a közvélemény, mire is mentek el a közpénzmilliárdok.
A TASZ jogászai 2014-ben jogerősen pert nyertek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, így nyilvánossá vált a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A Malév-csőd háttéranyagait teljes terjedelmükben nyilvánosságra hozták. De számos alkalommal járultak hozzá ahhoz, hogy a közvélemény megtudja, mire is mennek el az adóforintok."
