" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Lassan mozdul, a minikivik már levelesek. Jó lenne már valami termés, mert eddig csak a sok munka volt velük, két tő már 3 éves. Mikortól lehet látni rajtuk virágrügyet, mert én még egyet sem látok. Füge kampec, egyébként minden nagyon szép. A mézbogyó tényleg hálás, de a málna, eper, ribizli, egres, mézalmácska, stb. is szépen terem, a gyümölcsfák is rendben vannak.
Láttam már pár öreg vastag törzset, amiről itt ott mintha plezúrt lerúgták volna és kilátszik a farész, mint a sípcsont a tépett bőr alól, de ezeknek a széle mindig íves hegszövettel gyógyult volt és a növény rá se hederített.
Azok a barna szélű hegszövet mentes (szerintem fagykáros) repedések nekem nem tetszenek. A baj szerintem az velük, hogy regenerációnak a nyoma sem látszik ottan.
Na így néz ki ez a csoda dolog, a vízszintes lehajtott vastag karon van több nagyobb repedés, illetve a törzsön is (a a fehér kissé meszelt törzses kép), de itt csak apróbb repedés van, és csak a bütyköknél. A másik ami vmi szóló kivi lehet, annak mellette semmi repedése nincs. Viszont egyik sem hajt a termőkarokon, törzsről igen. Ha pár hétig nem hajt ki felül akkor újra kell vezetnem a termőkarokat sztem, mondjuk mivel már vaskos a növény valszin gyorsan termő lesz ismét.
Ez a törzs, csak nem fordítottam el a képet függőlegesbe.
Gyakran nem is lényeges tudnunk, hogy milyen mechanizmusok vannak bizonyos jelenségek hátterében, csak az fontos, hogy reálisan lássuk a dolgokat és azok következményeit.
Leveleken nem látszott, illetve kapott N-el együtt azt is, de lehet hogy nem volt kedvező az aránya. Illetve az ősz ugyan száraz volt, de az érés végéig öntöztem, lehet hogy már éréskor nem kéne a hajtásainak a sok víz?
Alulról és középről a törzséből reggel láttam hogy már hajtana, tehát azzal nincs gond. Egyenlőre azokat a kis duzzadó rügyeket kitörtem a törzsről, először jó lenne ha a kialakított termőkarokon hajtana, csöpögni lelkesen csöpög, meg bütykös, de valszin a háncssérülés visszaveti a kihajtást, remélem csak ennyi lesz, mert a legnagyobb kéregleválás is max az egyikoldalát érinti a keresztmetszetnek, az átellenes oldal jónak néz ki. Gyorsan ki tud nőni sérüléseket ezért reménykedem.
Akkor jó kis helyek azért vannak ott is, de mértek még a belvárosban is -16-17 fokot egyesek, tehát lehetnek akár erősebb károk is, de sokat számíthat a fekvés és a házak védelme is, mondjuk egy nem szigetelt ház biztos jól fűti a környezetét.
Nagyon egyetértek, így tapasztaltam én is ezekkel az urban legend dolgokkal. Pl. 2007 nagyon enyhe tele után egyáltalán nem kellett atka ellen védekeznem, levéltetű sem nagyon volt, 2012 után elég sok volt viszont a kártevő, hiába a hideg. Nekem más az elméletem erről, de ez csak saját okoskodás.
Sztem azért kevés bizonyos kártevő, vagy több is, mert nem tudnak mélynyugalomba kerülni azok sem. Képzeljük el a citrust ha meleg fénytelen helyre kerül télen, feléli a tartalékait, míg hűvös helyen nyugalmi időszakban, szépen telel. Pl. enyhe télen 2007-ben láttam decemberben is szálldosni levéltetűt, viszont a lombos fák akkor is lehullajtották levelüket, így a megnövekedett mozgásukhoz nem volt táplálék, kevés telet át, ha lehet így mondani.
Persze ez csak egy elmélet lehet hogy alaptalan..
A hideg tél esetleg a bacikat korlátozza, viszont az immun rendszert jelentősen gyengíti a hideg, így a hatás így sem pozitív talán. A vírusok meg mint tudjuk, pont a hűvös fagyos körülményekben konzerválódnak jól, pont mélyhűtéssel igen sokáig tárolhatók, nem károsodnak.
Úgy, hogy az idén várok hasonló című újságtudósításokat: Nem működik a "hideg tél elmélet"? Soha nem tapasztalt ......invázió a ......kultúrákban.
Az influenzával kapcsolatos közszájon forgó elméletek is ellentétesek a valósággal. A nagy hideg ugyanis nem távol tartja, hanem sokkal inkább kedvez a járványnak. Lásd az idei januárt! Mihelyt alábbhagyott a hideg, a járvány elkezdett lecsengeni. Egyes enyhe(!) telek teljesen vagy majdnem járványmentesen zajlanak. Egyszer kéne valamit megfigyelni, nem pedig szajkózni azt, amit mindenki(!) mond.
Ennek a jelenségnek ökológiai magyarázata van. Általában aminek csökken a létszáma, annak a tápláléka addig felhalmozódik, a ragadozói és parazitái viszont megcsappannak. Így amikor ismét jóra fordul az időjárás, akkor ideális körülmények között indulhat neki.
Nálam ridegtartásban van a Jenny kivi, de ahogy nézem simán kitelelt. Mellette a kecskerágó bokrok rommá fagytak! Ültettem egy vitikivit múlt ősszel, volt vagy 20-30 cm, na az is rügyezik már lentről, túlélte. A Jiro szerintem kifagyott, akárcsak a tövig fagyott györöki lapos füge. A szibériai mézbogyó már leveles és virágzik.
Aki módszeresen figyeli a természeti folyamatokat (és a sztereotípiákat ugyanolyan szisztematikusan elengedi a füle mellett), az azt tapasztalhatja, hogy ki tudja, milyen mechanizmusokon keresztül, de létezik egy bizonyos bumeráng-effektus. Ha bizonyos időszak éghajlati körülményei (szélsőséges szárazság, tartós nagy hideg, stb.) nagyon nem kedveznek bizonyos élőlények túlélésének, vagy szaporodásának, akkor mihelyt oldódik/változik a leírt helyzet, sokkal nagyobb invázió következik belőlük, mint kiegyensúlyozott klímakörülmények között. Tanulság: a sztereotípiák is hasznosak lehetnek, ha tudjuk, hogy mindig az ellentettjük az igaz.
Majd teszek fel képet erről a kivi sérülésről. Az is lehet hogy kicsit sok N-t kapott, ezért érzékenyebb volt.(?) Más is írt -19-20 fokokat, de sérülésekről nem számoltak be. Észlelt valaki ilyen kéregrepedést, vagy leválást a hayward-ján, vagy egyéb szőrös kivijén? Főleg akinek -20 fok körül volt a hőfok?
"Gondolom, ott a füge túlélése kizárólag a takarásnak köszönhető. Ami viszont a tanulság, hogy a takarást a -15 fok alatti hőmérsékletek előfordulásának esélye elmúltával azonnal el kell távolítani, mert különben nagyon korán hajtani kezdenek a növények és csekély fagy is nagy kárt tehet bennük."
Semmivel nincs több kártevő mint máshol. Ha igaz lenne a kártevőkről szóló városi legenda, a mediterrán térségben nem lehetne lépni tőlük. Már pedig ott sem más a helyzet ebben a vonatkozásban, mint pl. a magyar alföldön.
