A csoda vigye, hogy csak most értem haza... Most olvasom Attila levelét, hogy 9h-kor kezdődik(dött) a műsor Velük a Juventuson, de nem tudni, pontosan, hogy mikor. Lehet, hogy még nem csúsztunk le róla???
Izé... szóval, nekem időközben eszembe jutott, hogy mégsem olyan jó ötlet a jövő szombat, vagyis 15-e. Egyrészt elég közeli az időpont, másrészt Nagyszombat lesz aznap, és Húsvét táján amúgyis nagy rokoni látogatások szoktak lenni, az ország egyik végéből a másikba tartó utazásokkal ilyenkor- szóval, ez nem volt valami jó ötlet a részemről...
Részemről jó lenne, de vajmi kevés esélyt látok rá, hogy a zenekarnak megfelelő lenne a koncert napján bármely időpont. Ha hálisten tévedek áldásom rá! Egyébként cirrocumulus 15-t említő javaslata is megoldható lenne részemről. Egyetlen fontos kérés, hogy ha nem a koncert napján lenne a tali, akkor tényleg olyan du. 3 körül jöjjünk össze, mert pl. nekem az utolsó vonatom kb fél 8-kor indul.
A magam nevében mondhatom, úgy is mint vidéki: tekintve, hogy ezekben a hetekben nagyon elfoglalt vagyok, minden más időpont kizárt - mint a koncert napján délután, illetve este.
Ilymódon annak örülnék a legjobban, ha - amellett természetesen, hogy mi, rajongók, akik megyünk a rnedezvényre, előtte már összefutunk, összeismerkedünk, beszélgetünk - szóval ha a zenekarral is lehetne egy rövid találka, vagy közvetlenül előtte, vagy közvetlenül utána.
Speciel egy miskolci kontingenssel mi kábé 5-re érünk azon a vasárnapon a helyszínre, és éjszaka/hajnalban majd indulnánk is haza. Ezek a keretek.
Egyúttal hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy jelezzem: ha van itt a fórumon miskolci jegytulajdonos, csatlakozzon hozzánk! Legalább egy hely még van a kocsiban.
Ha jól értelmezem, ez az együttessel való találkozót jelenti, és nem a Fórumtalit ami localhost barátunk ötlete volt. eFZé véleményéhez annyit, hogy úgy sejtem 22-e sokaknak nem lenne jó, hiszen akkor a vidékieknek még egy napra kellene szállásról gondoskodniuk, másrészről az együttesnek sem valószínű, hogy megfelelő lenne az időpont, mert másnap koncert, és egy ekkora szabású prdukcióra azért biztos van felkészülni való. Napnak és időnek én is egy szombati nap 15 óra körüli időpontját tartanék megfelelőnek. Számomra konkrétan ápr. 29. a gázos időpont, mivel aznap kis amatőr kórusunkkal egy Kórustalálkozón lesz fellépésünk. Utána bármelyik szombat megfelelő lenne részemre. Írjatok minél többen, hogy ötleteink és a saját időbeosztásuk összehangolásával el tudják dönteni a srácok, hogy mikor tudnánk összejönni!
Na erre most reagálnom kell! Mivel én egy internetes zeneáruház vezetője vagyok, ezért természetesen megvan a véleményem, bootlegeket és ami nem jelent meg hanghordozón, azt igenis lehessen letölteni! De! Ha valaki megrendel tőlünk olyan kiadványt ami "törölt" (azaz már nem gyártják), vagy vár rá 2-3 hónapot mert képtelenség beszerezni, akkor nem tudok mit mondani. A magyar nagykerek egyszerűen olyan helyzetbe hozzák az ilyen jellegű vállalkozásokat, hogy én nem csodálkozom azon, ha valaki letölt. Sajnos ez van :-(
Ha időben kiderül az időpont, akkor részemről elvileg minden megoldható, csak ne a koncert előtti szombat (22.-e) legyen ha lehet ilyent kérni, mert az nekem tuti nem jó.
eFZé
(a Solaris rádió sem a magyar sem az angol oldalon nem jön be nálam: HTTP 500 - Internal server error)
Szombaton, április 8-án délelőtt 9 órától a Klubrádió Klubdélelőtt című műsorában lesz vendég Bogdán Csaba, Tereh Öcsi és ErdészRobi.
A műsor vendégei április 8-án: - Balázs Éva -Aphrodité Utazás az érzéki emlékezet tájain - Szabó Réka - Véletlen című táncelőadás egy matematika tanártól, aki a Műszaki egyetemen tanít - Koncz Zsuzsa - Új lemezéről - Makói Zita- Ki is ő valójában? - Solaris Együttes - Koncertjükről - Születésnapján Tamás Ferenc írót köszöntjük - Harsányiné Székács Ágnes temetőigazgató - Sírtúra a Fiumei úton - Környei László festőművész - kiállításáról
Végeláthatalanul lehetne sorolni azokat az előadókat, akikért én se adok egy kanyi vasat se, na ezek mondjuk mp3-ban se kellenek. Ha szeretek és tisztelek egy előadót, akkor megveszem - igaz, én évente 3-4 CD-nél biztos nem is veszek többet.
Más a helyzet a "bútleg" felvételekkel, ezek nem férhetők hozzá hivatalosan, és talán nem éri kár a művészeket, ha a rajongók a maguk örömére egymás közt cserélgetik ezeket.
Bevallom, én magam zavarban vagyok ilyesfajta kérdésekben. Az ember jót akar másoknak - és nem akar rosszat megint másoknak. Jogilag és etikailag egyaránt ingoványos terület. Sokat beszélgettünk már a témáról cirrocumulusszal. ARra jutottunk, hogy szóba hozni valamit, abból még nem lehet baj.
Igazából az is motívál, hogy másik nagy zenei kedvencem, a Kraftwerk munkásságából nekems em lehetne akkora gyűjteményem, ha az elmúlt években nem sikerült volna a netről letöltenem annyi anyagot - amelyek egy része kétségkívül illegális, kalózmásolat (de nem tudom megvenni eredetiben, mert számomra nem elérhető, nem kapható, avagy túl drága, macerás volna hozzájutnom), másik része viszont "jogtisztán" nem is létezik, hiszen valaki valamikor felvette, összerakta, megvágta, stb., most meg közzéteszi - ő maga, vagy valaki más közvetítő - és így eljut hozzám. Hallgatom, örülök, és csak jobban szeretem az előadót. Akinek így nagyobb valószínűséggel vásárolom meg az alkotásait, ha úgy tetszik, termékeit - pénzért, a boltban avagy koncertjegy formájában. Ami elmegy a vámon, visszajön a réven. Talán. Mint mondom, nincs benne bizonyosság.
Lefelejtettem a forrást: a cikkrészletek és a képek a Magyar Ifjúság 1986. évi 26-os számából valók: a cikket Hetesi Péter írta, a képeket Nagy Zoltán készítette.
És akkor következzék az a koncert, amelyik a mostani jubileumi koncert egyik apropóját szolgáltatja!
1986. április 7., 20 óra – Petőfi Csarnok (132 perc)
FÁBIÁN TIBOR bevezetője: - Jó estét Budapest, jó estét Magyarország! Hát igazán nagyon szép számmal vagyunk, úgyhogy azt hiszem, nem túlzás ez a köszöntés. És talán megengedem magamnak azt is, hogy máma tegeződjünk: Szervusztok! Én azt hiszem, hogy ma egy kicsikét szomorúnak kéne lenni; no, legelőször nem azért, hogy ennyit késtünk, de ezért elnézést kell kérjek itt a Vezetőség nevében is. Egy kicsikét a nagy buzgalomban - hiszen ma egy nagyon fontos koncertre jöttünk össze - nagyon sok reklámja volt a dolognak tulajdonképpen, és egy kicsit ebből is adódnak néha a félreértések: itt ennyi volt meghirdetve, amott meg amannyi. Tehát akik 8 órát tudtak, azokkal szemben nem lehetett megengedni, hogy 7-kor kezdődjék a koncert. Úgyhogy elnézést, akik egy kicsikét sokat várakoztak, de én azt hiszem, hogy van olyan jelentős és fontos ez a mai buli, hogy megéri a várakozást.
De most már igazán nem fogunk várni, csak néhány gondolatot hadd mondjak el! Hiszen azt hiszem, ilyenkor, amikor - hát nem is tudom - búcsúztatunk vagy mi a csodát csinálunk, de én úgy érzem, hogy mégsem igazán búcsúztatjuk ezeket a srácokat, hiszen a dolog él és élni fog tovább is. De miután tulajdonképpen egy nagyon szép ívű pálya itt ezennel - legalábbis e név alatt és ilyen formában - véget ér, mégis egy icipicikét emlékezzünk vissza, hogy mi is történt valójában. Igen, és egy kicsikét - hát hogy is mondjam - talán otthonról beszélek, hiszen 1980. februárjában magam is azok közé tartoztam, akik meghirdettünk egy tehetségkutató akciót, és ezen a tehetségkutató akción nagyon sok fiatal jelentkezett, nagyon sok olyan fiatal, aki azóta ma neves és az élvonalba tartozó muzsikusunk, sőt sztárunk. Ezen a tehetségkutatón indult a SOLARIS együttes is, pontosabban erre az akcióra állt össze ez a zenekar, mint ahogy maguk Robiék is, Erdész Robiék többször elmondták. Való így igaz, tulajdonképpen egy héttel előtte határozták el, hogy ez lesz a zenekar neve és ezen név alatt ilyen fajta muzsikát fognak játszani, mint amit hát jól ismerünk, a SOLARIS játszott immáron 1980. óta tulajdonképpen 6 esztendeje. És ezen a tehetségkutató akción valóban olyan tehetségről tettek tanúbizonyságot, amely egyáltalán nem kerülte el a figyelmünket. Én remélem, hogy ez is oka, hogy a SOLARIS együttes már onnan tulajdonképpen győztesen került ki, és mindjárt a döntőn, ha nem is elsők lettek, hiszen az akció folyamán ők mindig valahol az élen végeztek a különböző középdöntőkben, de a döntőn egy nagyszabású, teljes szakmát átívelő zsüri volt jelen, voltunk vagy 50-en, és hát a végső döntés úgy hozta, hogy valami vokális zenekart szavazott meg a nagy zsüri az első helyre, és hát miután ők nem énekeltek, ezért azt hiszem, hogy pontosan ez volt az indok, hogy nem az 1. helyet kapták meg. Dehát azt hiszem, azóta igencsak bebizonyították, hogy ők valóban az egyik győztesei ennek az akciónak. Rögtön utána lemez készült velük, és hát a további pálya - azt hiszem - elég jól ismert. Mostanában elég sokfelé elhangzott erről egynémely visszaemlékezés. Igen, nem olyan könnyű dolog volt ez - hiszen valóban egy instrumentális zenekarról lévén szó -, a lemez nem olyan könnyen jött: kislemez volt, egy is meg kettő is, de a nagylemez, az váratott magára. Hát végre-valahára ez is megszületett, és a MARSBÉLI KRÓNIKÁK föliratkozott még abban az esztendőben a Popmeccsen - hogyha emlékeznek, emlékeztek rá - a legjobb 5 lemez közé, és én azt hiszem, egyáltalán nem érdemtelenül. Ugyanis ez az öt fiatalember, akik tulajdonképpen hárman ma is azok közül valók a zenekarban, akik az alapítók voltak - Erdész Róbert, Kollár Attila és Cziglán István -, nos, ezek a fiatalemberek nagyon is konzekvensen kitartottak amellett, hogy igen, az igényességet tartják legeslegelőször szem előtt: mindegy, hogy milyen divathullámok hullámzanak erre, arra vagy amarra, ők igenis járják a maguk útját.
És én nagyon-nagyon boldog vagyok, hiszen ez a mai este is azt bizonyítja, hogy érdemes volt, és igenis sokan vagyunk, sokan vagytok, akik nagyon is szeretitek a komoly, igényes zenét. És ezt 5-6 esztendőn keresztül - azt hiszem, hogy talán nagyon kevesekkel egyetemben, de - a SOLARIS mindenképpen így művelte és ilyen igényességgel állt mindig is elétek. (taps) Megérdemli a tapsot - való igaz - ez a kitartás és ez a nagyon szép és nagyon konzekvens munka! Nos hát, ez az 5 fiatalember ma itt ebben a formában tehát utoljára lép föl, a SOLARIS együttes végső soron így ezen név alatt búcsúzik ma tőletek. (taps) Remélem, nem a búcsúnak tapsoltok, hanem a SOLARIS névnek! Úgy igaz! Tehát Erdész Robi, Cziglán István, Kollár Attila és Gömör László, valamint Pócs Tamás: ők a mai SOLARIS együttes.
És ezt úgy azért előre elárulhatom, hogy azért ők öten együtt fognak maradni, csak valami mást fognak csinálni és egy kicsikét kibővülnek: bizonyára hallottátok már - fölemlítem a nevet -, lesz egy ilyen zenekar, hogy Napoleon Boulevard. Nos, ebben mindenképpen találkozunk majd a SOLARIS egykori tagjaival.
Ma tehát véget ér egy pálya, de holnap egy újabb indul. És azt hiszem, hogy boldogan, büszkén írhatjuk, hogy ezek a muzsikusok valóban ma már az élvonalban jegyzettek, hiszen a tömegkommunikáció valamennyi eszköze odafigyelt erre az eseményre, és kicsikét értetlenül áll, hogy miért hagyják abba. Én azt hiszem, hogy ennek a koncertnek mindenféleképpen olyan figyelemfelkeltő ereje van, amely egy igényes és valóban a szimfonikus jellegű, komoly, összetett muzsika felé fordítja újra a nagy tömegek figyelmét.
Hát kedves lányok, kedves fiúk, hölgyeim és uraim! Nem akarom szaporítani tovább a szót, de elmondanám még, hogy a mai búcsúzó koncerten a SOLARIS együttesnek lesz néhány vendége is. Igen, ők többször jelen voltak a SOLARIS koncerteken: M. Kecskés András és szólistái pantomimos együttese.
Következzék tehát az a búcsúkoncert, amely egyben egy nyitány is: ma utoljára, itt, a SOLARIS együttes búcsúzik Önöktől!
(És stílszerűen, a borús hangulatnak megfelelően egy vihar - dörgés, zuhogó eső - hangjainak a bejátszásával kezdetét vette egy kb. 130 perces koncert)
- viharbejátszás 1. Nyikorgó idegen 2. Marsbéli krónikák (taps)
CZIGI: - Nagyszerű és egyben szomorú alkalom, hogy itt és így kell találkoznunk. Mi nagyon örülünk, hogy ilyen sokan eljöttetek és ennyien kíváncsiak voltatok a zenénkre! A Marsbéli krónikákból játszottunk egy részletet, és most egy Magyar tánccal folytatjuk.
3. Magyar tánc (taps)
CZIGI: - Ez volt a Magyar tánc, és a régi számok körénél maradva maradjunk még egy régi számnál egy darabig, a címe: A Viking visszatér.
4. A Viking visszatér (taps)
CZIGI: - Most egy újabb szerzeményünk következik. Nem is olyan régen, kb. egy vagy másfél évvel ezelőtt készültünk el vele. Ez feltehetőleg most már soha nem fog lemezen megjelenni. Eredetileg annak szántuk: egy esetleges második SOLARIS lemeznek lett volna az "A" oldala, és a kompozíció címe pedig az, hogy Los Angeles 2026.
ROBI: - És most elérkeztünk a koncertnek ahhoz a pontjához, amelyért tulajdonképpen nagyon izgulunk ma, mert ez ma egy egészen pontosan 22 perces bemutató lesz, ami most következik, és nekünk is egészen újfajta módszerrel készült: úgynevezett MUSIX-81 rendszerrel, teljesen komputeres technikával.
Hát, néhányan biztos ismerik az Éjszakai tárlat c. kompozíciónkat: ez a gerince a dolognak és erre épült az egész mű. Az egésznek a története pedig a görög mitológia szvitjét fonja körül. Ebben lesznek szereplők M. Kecskés András és pantomimtársulata, és az egész szvitnek pedig a címe: Éjszakai tárlat.
9. Éjszakai tárlat (szvit) 10. Éjszakai tárlat (önálló szám)
(taps)
(Közben Attila érkezik a színpadra karmesteri öltözékben.)
11. E-moll concerto allegro con molto (taps)
CZIGI ezután bemutatja a zenekar tagjait: - ... karmesterünk és fuvolásunk, Kollár Attila. ROBI folytatja ezután: - Cziglán Istvánon a szólógitár játszik!
CZIGI: - Elhangzott kompozíciónk a rendkívül komoly című "E-moll concerto allegro con molto", és amint ebből is hallható, a zenekar igen sokat fektet arra, hogy a kompozíciókat megfelelően komoly, érzelmi tartalommal ellátott címekkel ruházza fel.
Ez így van a következő előadandó számunknál is, amelynél a címadás közben még arra is gondoltunk, hogy nekünk is fel kell zárkózni a divathoz, amikor is különböző más zenekaroktól látott példa alapján ... Ugye, hát van egy zenekar nyugaton, aztán idővel beszivárog hozzánk ... És hát például ez a számunk is egy olyan dolog, hogy van egy "Frankie Goes To Hollywood" nevű zenekar, és mikor őket meghallottuk, akkor kapásból írtunk egy számot, a címe: Józsi Mátészalkára megy! (nagy derültség)
12. Józsi Mátészalkára megy (taps)
CZIGI: - És következő számunk is hasonló jellegű címet visel magán. Csak az a baj, hogy szándékunkban némileg gátolva éreztük magunkat, midőn fölvettük a Rádióban és adtunk neki egy címet, és ez a Rádiónak nem nagyon tetszett. Ugyanis azt a címet adtuk neki, hogy "Mark Alexandrovics". És hát valamiért ez nekik nemigen tetszett és felkértek rá, hogy bár a zene meg jó, hát változtassuk meg a számnak a címét. Mi ezt boldogan meg is tettük, hiszen a zenét jónak tartottuk, úgyhogy a szám címe: "Kuzmin Tyimofejevics"! (ismét derültség) Mielőtt azonban belefognánk, Robi akar valamit mondani.
ROBI: - És ez a Kuzmin Tyimofejevics kicsit depressziós ember volt, ezért idéznék tőle néhány "vidám" sort:
"Van nagy csömöröm és van nagy irtózásom, Van egy fájós derekam. Utolszor meghajlok előtted, Uram, én megadom magam."
(Az idézet - igaz, néhol más szavakkal - ADY: Az ős Kaján c. verséből való.)
13. Kuzmin Tyimofejevics (=Mark Alexandrovics) (15 perc; ebből a szólók hossza: 9 perc) (taps)
ROBI: - És most utoljára szeretnénk eljátszani azt a számot, amit legelőször játszott a zenekar. Amivel tulajdonképpen az első alkalommal, azon a bizonyos, sokat emlegetett tehetségkutató versenyen fölléptünk, és amelynek a döntőjében, amikor azt eljátszottuk - lehet, hogy ezt ilyen nagyszámú publikum előtt nem illenék elmondani, de - mindannyian sírtunk, amikor lejöttünk a színpadról. Valahogy úgy éreztük, hogy akkor az ott annyira jól sikerült, hogy valahogy mindenkiből ez jött ki. És én, legalábbis személy szerint, azóta is így vagyok, hogy ez alatt a 6 év alatt ugyanezt az érzést kerestem minden koncerten. Valahogy úgy éreztem, egy kicsit azt érzem, amit akkor, azalatt a Solaris-szvit alatt: akkor jól játszottunk és jót csináltunk, akkor úgy érzem, hogy megtettük a legtöbbet, amit tehetünk, hogy örömet szerezzünk mindazoknak, akik hallgatják és hallgatták a zenénket. Ez a cél vezetett eddig minket ez alatt a 6 év alatt, és ugyanezzel az elhatározással szeretnénk eljátszani most, itt és utoljára a zenekar első kompozícióját, melynek a címe: Solaris.
CZIGI: - És mielőtt megkeseredne a szájunk íze, hozzátennénk, hogy nagyon szépen köszönjük azoknak, akik jóakaróink voltak, hogy segítettek ennek a 6 évnek a létrejöttében, és sok buktató és gát mellett átsegített minket a közönség rengeteg jó dolog irányában. Tehát nagyon szépen köszönjük a jóakaróinknak! És nagyon szépen köszönjük a rosszakaróinknak, hogy nem akadályozták meg ezt a 6 évet! Szervusztok!
14. Solaris (20 perces vastaps!!! - ráadás nem volt, csak meghajolni jöttek ki a srácok.
A közönség "Szép volt, fiúk! Szép volt, fiúk! felkiáltásokkal búcsúztatta el Őket.)
Az egyik internetes zeneletöltéseket kínáló oldalon feltűnt Cziglán István néhány évvel ezelőtti Alhambra kapui című (posztumusz) albumának mp3-as, letölthető verziója.
Akit érdekel - és nincs módja élni a lehetőséggel, hogy eredetiben megvásárolja a cd-t, holott szívesen hallagtná a zenét -, az szóljon, megosztom vele az infót a linkről.
Készültem rá, hogy online belenézzek, de. 10 körül be is hoztam a weboldalt... aztán csak most, hogy írtad, jutott eszembe újra :( Elhangzott valami újdonság?
CZIGI: - Most egy újabb szerzeményünk következik. Nem is olyan régen, kb. egy vagy másfél évvel ezelőtt készültünk el vele. 
Ez így van a következő előadandó számunknál is, amelynél a címadás közben még arra is gondoltunk, hogy nekünk is fel kell zárkózni a divathoz, amikor is különböző más zenekaroktól látott példa alapján ... Ugye, hát van egy zenekar nyugaton, aztán idővel beszivárog hozzánk ... 
