... a saját lakások árváltozása egyáltalán nincs benne az inflációban, 2012-ben ugyanis kikerült a fogyasztói kosárból. A lakbér ugyan szerepel benne, de csak 1,248 százalékos súllyal, és a lakbér mellett a társasházi közös költséget, lakásjavítást/karbantartást, szemétszállítást, víz- és csatornadíjat magában foglaló tágabb kategória
aránya sem éri el az 5 százalékot.
Nem magyar sajátosságról van szó, az EU statisztikai hivatalánál, az Eurostatnál is csak 6,5 százalékos súllyal szerepelnek az inflációs kosárban a lakhatással kapcsolatos kiadások.
Nyilván nálunk még az EU átlagánál is kisebb a lakhatási költségek aránya a kiadásokban, azért...
Nincs infláció, csak az albérlőm szólt hogy marad tovább mert félre tudott tenni tavaly egymilliót de az a lakás amit szeretne megvenni kétmillióval lett drágább egy év alatt.
Csak éppen a HUF/EUR árfolyam is egyre feljebb szökik. Ha mindez úgy történik, hogy amúgy az EU-ban is meglódult az infláció, az csak még cikibb a magyar gazdaságra nézve.
Én azon agymosott választók véleményére lennék kíváncsi, akik 1 év alatt 1,5-2x áron vásárolják az élelmiszert. Ők mit gondolnak? Vagy akkora a sötétség, hogy nem látják és fogják fel? Esetleg nem tudnak számolni?
Ha elfogadod az árat megveszed, ha nem fogadod el nem veszed meg.
Kevés a közbevétel, túl sok tűnik el belőle.
Az érték a valós alkotás eredménye. A sok személy csak szóban alkotása, felesleges papírtologatása kevés személy valós alkotását eredményezi, ami nem tud mindenkit eltartani.
Kit érdekelne az infláció, ha nem pénz, hanem áru volna a fizetőeszköz.
- Kérem, én ezt a munkát 100 kiló Óvári trappistáért vállalom.
- Hogy maga milyen szerencsés! Én zsemlében kapom a jövedelmem, na most gondolja. Annyira sajnálom, de ezért nem tudok önnek trappistával fizetni, ámde volna egy javaslatom…
- Elnézést, hogy a szavába vágok, de a vejemet parizerrel, a lányomat teavajjal fizetik. Hogy egymásra találtak! Megadjam a telefonszámukat?
- Azt nagyon megköszönöm, már elegem van a lekvárból.