" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát ehhez is Moszkvába kellett mennem, hogy ilyet lássak. Fidzsoa, vagy feidzsoa(Acca sellowiana), a boltban kitett felirat szerint oroszul fejhua. Nekem is van dézsában, de még nem virágzott és ha termést akarok, kénytelen leszek beszerezni egy másik példányt, csak keresztporzással terem. Most ebből magokat ültettem, általánosan magról szaporítják. -12 fokig fagytűrőnek mondják, viszont nagyon későn, november-december körül érik, így nem igazán tartom ígéretesnek magyarországi meghonosítását. Ráadásul a meszes talajt nem bírja. Nagyon érdekes íze van, bár ezek nem voltak túl édesek, de ez lehet, hogy csak ezekre a gyümölcsökre volt igaz, mert vettem kákit is ugyanott és annak is a megszokottól eltérő, tompa íze volt, így lehet, hogy a tárolással, vagy a szedés időpontjával volt gond. Egyébként 13000 forint kilója, igaz, a Cum áruházban, amely a híres Gum áruházhoz hasonlóan elegáns, na ott viszont már az árak sem voltak sehol kiírva... Bár Moszkvában alig van gyümölcs, ami egyáltalán megmarad, szinte csak nyírfát és vörösfenyőt láttam, viszont a Kaukázusi-térség Fekete-tenger melléki területei igazi mediterrán éghajlatúak, így országszerte számos egzotikus gyümölcsöt árulnak, származási országként "Rosszija" megjelöléssel. Na meg Oroszországban már száz éve kísérleteznek mindenféle növénnyel, még minikivi fajtáik is vannak, ezeket Micsurin nemesítette. Az utcán üzbég dinnyeárusok árultak egy megtermett görögdinnye méretéhez hasonlítható hosszúkás sárgadinnyéket.
Tavasszal két fityeházi kákifát ültettem. Az egyik szépen hajtott, nem volt vele gond, a másik azonban nem akart megindulni egészen mostanáig. Gyakrabban locsoltam, egyszer újraültettem, illetve háromszor lecsíptem a tetejéből, hogy megtudjam, él-e még. (Cserszegtomaj, hasonlóan aszályos év, mint Lenti környékén.) Most zöldül.
Hagyjam a helyén vagy találjak megoldást a benti teleltetésére?
Bár lenne is ebből valami! Egy újabb lehetőség, amiben kitűnhetne a magyar mezőgazdaság! Úgy lehetne temelni, mint a kivinél a gold kiwi klubfajtát. A mazsolaborral is meg lehetne próbálkozni. Én figyelni fogok, hogy vajon ezt a lehetőséget is el fogjuk-e halasztani, vagy ezúttal kivétel történik. "Minek nekünk magyar mazsola, amikor itt az olcsó import". Ez annyira jellemző. Rendben, akkor ne csináljunk semmit. Olcsó import gabona is van, tehát azt se termesszünk. Pláne nem kéne az Extremee és Ninovarga fényképein is látott dombokat kukoricával, repcével, napraforgóval bevetni! Csak így tovább, Bakonyi Károly, mi szurkolunk!
Ez teljesen igaz, és azt sem tudjuk, hogy ezt a változást egyáltalán milyen rendszerben lássuk. Azért az is igaz, hogy a Kárpát-medence éghajlatában nagyon benne van a szélsőség. Az általad említett ciklonok hiánya ellenére más országrészekben véleményem szerint nagyon kiugró csapadékhiány azért nem volt, ha az elmúlt 5 évet nézzük. De természetesen ezzel sem igazán foglalkozik senki.
Teljesen egyetértek a szubjektív véleményeddel, pláne a mostani időjárást elnézve! Rendkívül tud idegesíteni az is, ha egyesek arról beszélnek, hogy az elmúlt évtizedben szerintük végig enyhe telek voltak és bezzeg régen azok az "igazi" telek, "de jó is volt"... Igazi télként a '85-ös és '87-es rekordhidegeket tekintik és szinte sóvárognak egy újabb ilyen után! (lásd: metnet fórum) Sötét egy dolog! Ha januárban 12 fok van, akkor már sipítoznak, hogy ez borzasztó, de h -25 van, az teljesen normális, ilyennek kell az igazi télnek lennie!
Bizony, van mit tanulnunk! Ez a rövid hivatkozás is nagyon hasznos. Nem tudok sokat a gombák biológiájáról, de úgy tudom, hogy talán a legkevésbé felfedezett élőlények. Az emberiség számára sok titkot rejtenek még, jó lenne, ha ebben egy szakértő is megerősítene, esetleg bővítené az ismereteinket. Ebből a cikkből világosan kiderül, hogy a további kutatásokkal számos problémát oldhatunk meg! Magyarázatot adhat arra is, hogy sokszor miért nem marad meg egy adott helyen egy növényfaj annak ellenére, hogy minden környezeti igénye biztosított. Ismét felteszem a kérdést, hogy az "új" gyümölcsfajokkal miért nem folyik hasonlóan szakszerű kísérlet?
Ez lehetséges, de amennyire én emlékszem, ez a módszer arról szól, hogy a szél, vagy az elfagyás miatt ilyen metszéssel könnyen takarhatóvá teszik a növényeket, ezzel helyet spórolva. Gyakorlatilag kétdimenzióssá teszik a fügenevelést, ugyanúgy, mint a "falifügék" esetében. Az erős metszéssel viszont lemonanak az első termésről és a másodtermés mennyiségét is redukálják. A magyarországi fügetermesztés épp arról szól, hogy a termőhely megfelelő kiválasztásával takarás, metszés nélkül is lehetne ültetvényeket létrehozni, így felesleges lenne az első termésről való lemondás. Egy szükségmegoldást fölösleges alkalmazni ott, ahol ez nem szükséges. A megfelelően kiválasztott termőhelyen nálunk erre nem lenne szükség, legfeljebb 5-10 évente egyszer kiesne az első termés, vagy annak egy része. Ha belegondolunk az egyéb gyümölcseinket síksági ültetvényen érő rendszeres tavaszi fagykár veszélyébe, akkor még így is jól jövünk ki. Érdemes legalább hozzávetőlegesen költségkalkulációt végezni. A japán-módszernek a nem egészen jó mikroklimatikus viszonyokkal rendelkező termőhelyen van létjogosultsága, azonban szerintem nálunk ez túlzottan nagy mértékű ráfordítást igényelne, pláne ha azt nézzük, hogy a dombokon ezeket a költségeket megspóroljuk. Japánban sokkal magasabb a gyümölcsök árszínvonala is, így nekik így is megéri. Tele vannak a boltok egyenként díszesen becsomagolt gyümölcsökkel, meg már kocka alakú dinnye is van. Néhány szem bonsai-füge helyett nem célszerű a több mázsát választani?
Természetesen a cikk írójára gondoltam, de hozzá is tettem, hogy még ő és az iterjúalany sem szándékosan publikált tévinformációkat. Egyszerűen nem meglepő, ismerve a magyar gyümölcsermesztési szakma, a média és általában az emberek hozzáállását. Honnan is hallottak vona mást? Egy ilyen cikk feltétele éppen ellenkezőleg, nagyon is hasznos és rendkívül örültem, hogy legább itt korrigálhatjuk a benne leírtakat, ráadásul épp az ilyen cikkek generálnak érdekes vitát! Szerencsére Ninovarga a távollétemben ugyanezt elmondta.
Találtam egy cikket a minikiwiről /Actinidia arguta/. Nem értek angolul, de aki ismeri Ninovarga utmutatásait a szőröskiwi /Actinidia chinensis/ termesztéséről annak elég beszédesek lehetnek a képek.
Ha nem gond,akkor én válaszolok.Most már elmondhatom,hogy jópár japánnaspo-
lyám van,sok kicsi és két termő fa.Így van némi tapasztalatom velük kapcsolatosan.
Szabadban elvben átteleltethető,de szinte nincs esélyed,hogy termést is hozzon,
ugyanis az a gond vele,hogy télen álltalában januárban virágzik és esélye sincs,
hogy termést kössön,viszont fagypont fölött,pár fokon ez már működik.Én azt javaslom,ha nem csak diszfának szántad,akkor marad a dézsás nevelés és a fagy-
pont feletti teleltetés.Sötét szinte világosság nélküli helyen is áttelel,de sajnos akkor nem virágzik,tehát ráadásul világos hely is kell a sikerhez.
Egyre több, eddig ismeretlen fajta fügét fedezek föl a környéken. Látható, hogy a beszerzési források mennyire változatosak lehetnek, ennek megfelelően a fajták száma is nagy.Szinte ahány, annyi féle.
Na, most időben elkezdett érni nálam is a második fügetermés.És nagyon finom. Sokkal édesebb, intenzívebb ízű, mint az első.És sok van rajta(rajtuk), mert idén mindkét bokor kitesz magáért.Remélem, a várható lehülés nem sokat árt nekik.
Viszont a perui földicseresznyém nem érlelt még be egy szemet se, pedig sok van rajta.Megbosszulja a késői kiültetést, úgy látom.Lehet "serkenteni"? Vagy csak reménykedjek? Vagy azt se...?
A Ninotól származó, 3 hete dugványozott fügék közül sok hajt már, de van amelyik bizonytalankodik.Úgy tapasztalom, hogy a dugványozásra sokkal kedvezőbb a nyár eleje, jobb arányú a megeredés. Bár, biztosan a fajtától is függ.
Ha "provokáció" kellett hozzá, hogy egy olvasóból író váljék, akkor érdemes volt "provokálni". Sajnos, egyelőre azonban nem áll rendelkezésre szaporítóanyag ezekből a fajtákból, esetleg alkalomadtán tudnék venni valaki számára néhányat úgy, mint ahogy ezt az olajfa, vagy a gránátalma esetében megtettem. A másik megoldás az ezekről a fákról történő házi szemzés vagy oltás lehet.
Amúgy eddig csak kibiceltem nálatok, de ninovarga múltkori provokációját magamra véve most meg kell szólalnom: igenis, a permetezés nélkül termeszthető őszibarackra lenne kereslet. Én 10 fát most rögtön lestoppolok.
Azon szerencsések közé tartozom, akik már jártak a varázslatos fityeházi faiskolában, épp a káki érésekor (és a hatalmas gyümölcsöket látva erős izgalmi állapotba kerültem).
Szerintem Aiol sem a cikk feltevőjét vádolja bosszantással, hanem a cikkben olvasható félremagyarázások bosszantják. Ezek a cikkek valóban nagyon hasznosak és tanulságosak, azzal hogy egyértelművé teszik, milyen tévhitek ellen kell küzdenünk. Mindamellett nagyon dicséretes kezdeményezésekről szólnak. Persze, amíg a laikusoknál bocsánatos bűn a klimatológiai tájékozatlanság, addig az arra szakosodott intézményeknek ezt már nehéz elnézni (ld. keszthelyi egyetem globális felmelegedésre alapozott honosítási tesztje).
Lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el eddig ez a cikk.
Van valaki aki többet tud róla? Esetleg már forgalomban van?
Készül az első magyar mazsolaszőlő HVG, 2006. december 3. Néhány év múlva állami bejegyzést is kaphat az első magyar mazsolaszőlő- fajta, a Carolas, amely egy eredetileg más célú kutatás "mellékágán" született a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának kísérleti telepén - közölte Bakonyi Károly nemesítő, nyugalmazott egyetemi tanár. "Eredeti célom egy magnélküli csemegeszőlő előállítása volt a Sultánia nevű ősi fajta és a Cserszegi muskotály keresztezése által, és ennek folyamata közben az egyébként már ígéretes fajtajelöltig, az egymagvú Helikon csemegeszőlőig jutottam, amikor észrevettem, hogy a kísérletsorozatban "születtek" magnélküli kisbogyójú, 10-13 milliméter szemátmérőjű egyedek is" - idézte fel. Mint mondta, önmagában ez nem lett volna meglepő, ha a csemegeszüret után még két hétig tőkén hagyott kisbogyós szőlő tökéletesen be nem mazsolásodik. Nemrég egy tanácskozás alkalmából már "tömeges" kóstolót is tartottak belőle, csodálkozó elismerést váltva ki szakmabeliekből és laikusokból egyaránt. "Két évvel ezelőtt szűkebb körben néhányan megmosolyogtak, mondván: minek nekünk magyar mazsola, amikor itt az olcsó import. De ha néhány év múlva, a fajtakísérlet teljes lezárását követő várható állami bejegyzés után lesz kellő mennyiségű szaporítóanyag és termőterület, akkor versenyképes lehet az import mazsolával" - fogalmazott Bakonyi Károly. Annál is inkább - fűzte hozzá -, mert számos külföldi fajtánál édesebb és enyhén muskotályos zamatú, ilyen pedig nincs a piacon. Portugál mintára akár egy 30-35 cukorfokos italkülönlegesség, a szalmabor is készíthető belőle. (A nevét szalmagyékényen töppesztett borszőlő nyomán kapta). Mindezt felismerve, az első önálló kísérleti kisültetvény - gyümölcsaszalással is foglalkozó - gazdája már "bejelentkezett" és egy Keszthelyhez közeli községben telepített Carolas mazsolaszőlőből - tudatta a neves szőlőnemesítő.
Mergez! Van igazság abban, amit írsz, és a klímaváltozás egyébként is elég nehezen kezelhető probléma, mármint hogy egyáltalán van-e? Nézzed meg Ninovarga korábban betett képein a kiszáradt letenyei patak csontsáraz medrét! Amióta megbíhetó információim vannak, az elmúlt 50 évben nem száradt ki egyszer sem, sőt, 10-15 évvel ezelőtt reggeltől estig horgásztunk benne, és fogtuk a halakat, strandolni jártunk oda..... Most pedig a múlt évben is kiszáradt, meg most is! 2 egymást követő évben fordult elő az, ami előtte 50 évig nem! Azért ez durva!
A múltban az atlanti frontok, és az azok Alpok miatt keletkező hullámvetéséből kialakuló másodlagos ciklonok száma jóvan nagyobb volt, vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy akkor voltak, most nincsenek! Természetesen a klímaváltozás miértjét és értelmét nagyon jól mutatja, hogy ezzel senki nem foglalkozik, hogy valójában mi is változott??!! Mert ha változik valami, akkor vagy több lesz vagy kevesebb, de ezt senki sem kutatja, csak azzal vannak elfoglalva, hogy ebből gazdasági ügyletet kreáljanak, meghatározzanak bizonyos országoknak szennyezőanyagkibocsátást, meg ehhez hasonló, nyilvánvalóan anyagi érdekhez fűzödö tevékenységet folytassanak!
A lehető legkevesebb szó esik arról, hogy pl. nálunk milyen változások vannak! Nem arra kell gondolni, hogy eddig a magyarországi tornádókhoz köthető észlelések száma évi 2-3 volt, most már 15-25-50 akármennyi, de több, és akkor most ez klímaváltozás, mert ez betudható annak hogy most már a wc-re is fényképezővel járnak az emberek, legrosszabb esetben a kamerás a telefonjuk, és lefényképeznek mindent ami él és mozog! Mellé jön még a média, és igy azt érzi az ember, hogy 1 év alatt 50-szeresére nőtt a tornádók, tornádókezdemények száma! Aztán hogy régen volt-e, ezt senki nem tudja!
Hogy ez az ALpokon hulllámot vető frontokon keletkező másodlagos ciklon volt, ennek számos bizonyitéka van! Most nincs! Több éve nincs!
Ez változás! Csak senki nem kutatja, merta magyar szakma azt sem tudta, hogy egyáltalán van ilyen másodlagos ciklon! Mivel nem tudták hogy van, igy azt sem tudják hogy már nincs....
Szinte ahány, annyi féle.
