néhány hónapja tartott egy előadást a Magyarok Házában a horvát függetlenségi háborúról úgy kerülhet ide, pontosabban nem tudom, hogy kerül ezek közé újfent. Ez egy csőcselék ugyanis.
Mit írhatnék ennyi év után a Magyar Szigetről? Már az életem része lett, s tudom hogy ezzel nem csak jómagam, hanem immáron sok ezren vagyunk így. Amikor az ezredforduló táján gondoltam egy nagyot, s meghirdettem az elsőt, még csak annyian voltunk, hogy éppen körül tudtunk ülni egy nagy tábortüzet. A Magyar Sziget előtt nemigen kísérletezett azzal senki, hogy az underground műfajhoz sorolt, s egyszerűen csak szkinhedzenekaroknak nevezett nemzeti rockbandákat egy helyen szerepeltesse mondjuk a Fidesz-alapító Bayer Zsolttal vagy Bencsik Andrással felálló Sajtóklubbal. Merész lépésnek tűnt akkoriban, de elegem lett abból, hogy Magyarország egy internacionalista, liberális, drogosnak titulált, értéktelen fesztiválról, a (Pepsi) Szigetről legyen híres. Így született meg a Magyar Sziget, a magyarok fesztiválja, ahol kimustrált külföldi fellépők helyett, csak és kizárólag magyar előadókat hívunk meg. Kirekesztőek lennénk? Nem, csak nincs bennünk az a megfelelési kényszer, ami Magyarországon kívül egyébként máshol teljesen ismeretlen. A világ más pontjain az a normális, ha egy ország, egy nemzet a saját kultúrájára büszke, s azt erősíti. Ki fog magyar fesztivált szervezni, ha nem mi, magyarok? Ma már egy kezemen meg sem tudom számolni, hogy hány, a Magyar Szigethez kísértetiesen hasonlító fesztivál van a Kárpát-medencében. Ezek, Nemzetünk üdvére – mint ötletadó - mind a Magyar Szigetből nőttek ki, ezért kitűnő jelképe a 7. Magyar Szigetnek a hétfejű szkíta sas, amely egyébként egy népvándorlás kori lelet. Ezt a fesztivált immáron egy összeszokott, megpróbáltatások tüzében edződött nagy család, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai szervezik, akik hosszú évek tapasztalataiból táplálkozva egyre profibb fesztivált képesek teremteni a szponzorok és támogatók nélkül működő Magyar Szigetből. A hetedik már csak azért is érdekes, mert a 7 ősi szakrális szám. S az őszi, tavaszi események sok mindent végérvényesen megváltoztattak. Mindezek után minden bizonnyal különösen nagy élményeket tartogat a VII. Magyar Sziget, amelyet magam is jobban várok, mint előtte bármelyiket. A kirekesztésről pedig annyit, hogy francia fiatalok évről évre visszatérnek a Magyar Szigetre, mert beleszerettek a magyar történelembe, kultúrába és a magyar emberekbe. Tartottak előadást észt, svéd, német barátaink is, de volt itt román újságíró is, akinek a haja szála sem görbült. Ami pedig a zenei stílusokat illeti, mindig is jól megfért itt a legkeményebb rockzene a könnyűzenével. Nem vagyunk kirekesztők, de nem is érezzük szükségét annak, hogy ezt bizonygassuk. A Magyar Sziget a miénk, magyaroké. A bejárat, amely egy székely kapu, mindig nyitva áll nemzetünk barátai előtt, de a rossz szándékúak esetében bezárul. Ők mehetnek ezernyi agyontámogatott nem magyar vagy éppen nemzetközi fesztiválra. Ide a magyarok és a magyar nemzet barátai jöjjenek a Kárpát-medence és a világ minden szegletéből, mert itt egy hétre leomlanak a közénk vert mesterséges határok! A sok ezer fiatalt és ifjú szívű idősebbet vonzó Magyar Sziget nem csupán etalonná lett, hanem – mivel az elmúlt évek alatt egyre nagyobb közösséggé formálódott a nemzetben gondolkodók tábora – egy életforma megtestesítőjévé is vált. Ezek után nem meglepő, hogy nem csupán életre szóló kapcsolatok, de már gyermekek is születtek a Magyar Szigetnek köszönhetően. Jöjjetek hát magyarok, a Dunakanyar Csattogó völgye – közel 30 zenekarral, több tucat előadóval és számtalan programmal - vár benneteket!
Toroczkai László
A - még mindig folyamatosan frissülő - programot a http://magyarsziget.hu/program2007 internetcím alatt találjátok!
Nem. Ismerni kell a tüneteket, ha állandóan olyanokkal csevegek, akik minden sarokban nácinyilasokat látnak. Öreg elmeorvosok tanácsolták, hogy ha a betegnek vörösödik a füle, rá kell hagyni a rögeszméjét, mert esetleg bokán harap. Én meg féltem a bokámat. :)
Tanúk szerint baseball-ütőkkel verték szét Suzuki gépkocsiját, kerekeit pedig kiszúrták a Magyarok Lapja - az újság megpuccsolása előtti - jobbikos grafikusának. Bokros Péterrel, az egykori ellenzéki Inconnu művészcsoport tagjával, a Jobbik Nagykörűi Szervezetének elnökével azután bántak el így, hogy nem volt hajlandó eladni szellemi termékének, a Magyarok Lapja fejlécének használati jogát az új főszerkesztőnek, Ferenczi Lajosnak, aki Márkus Tiborral megpróbálta kiszervezni a lapot a Jobbik mögül.
Kár gúnyolódnod, én nem szóltam sem békaemberekről sem Tel Aviv-ról...Most keressek ellenpéldát? Sok értelme nincsen, úgy látom parttalan ez a vita...egy biztos, mindenki a saját szemszögéből tudósít, azt mutatja, amit el szeretne hitetni az emberekkel. Legbiztosabb, ha az emberfia maga tapasztalja meg a dolgokat, már amire lehetősége van.
Zárójelben megjegyzem, hogy lassan a világ jelenlegi vezetői sem különböznek nagyon, a kiátkozott 50-60 évvel ezelőttiektől (ezzel nem azt akarom mondani, hogy a régebbiek nem voltak rosszak), igaz más metódusokkal, de a lényeg kezd ugyanaz lenni.
No comment. A jelenlegi országhatárokon túl is ugyanaz dívik mint itt. Ilyen jellegű médiából ott sincsen hiány - miért is lennének ők kivétel -, a globalista sajtó világméretű intézmény.
Az alapján, amit itt a fórumon is olvasok. Az alapján, hogy néhány kollégám megkérdezte, hogy szemléletváltáson estem-e át, amikor szóba került, hol töltöttem azon a hétvégén az estéimet. Hiszen ők mindenhol azt hallották, hogy az egy szélsőséges, náci stb rendezvény. S még sorolhatnám....egy biztos, az átlagember ís így gondolja, hála a médiának.
