" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A káki, jujuba és a kivi domb nélkül is termelhető. A füge már rizikósabb. Nekem sincs dombom és sajnos nyílt terepen -15 -17 fok szokott lenni a minimum. A füge rendszeresen (pár évente) tövig fagy. Az elmúlt 2 télen ettől megkímélődött.
A valódi termő káki az olvány (Diospyros kaki) Diospyros lotus alanyra szokták oltani. Ez öntermő, egy növény is terem. Nekem costata-m van. Közel távol nincs másik fa. Tavaly 2003 tavaszán ültettem 40-50 cm-es apró oltványként, 2007-ben termett először, 4 db-ot, ekkor 2-2,5 m-es volt. Most kb 3 m-es és rengeteg van rajta 50 db biztos. 6-10 m-re simán megnő. Termése magtalan és csak akkor ehető, mikor teljesen megpuhult, földre ejtve szétkenődne, keményen nagyon csersavas. Fagykár nem érte, csak 1x áprilisban, mikor a kihajtott leveleket levitte egy késői fagy, de ezt hamar könőtte.
Olyan mint a sok egyéb gyümölcs, pl. alma, körte ezek is oltványok.
Köszönöm,hogy válaszoltál a kérdéseimre.annyit szeretnék még kérdezni,hogy a kákinál 2 fát kell ültetni,hogy beporozzák egymást?valamint azt szeretném kérdezni,hogy milyen magasra nő?ez is almafa méretű,vagy nagyobb? elhiszem amit a domborzati viszonyokról írsz,csak nálunk az alföld kapujában ez sajnos kivitelezhetetlen.ha felállok egy sámlira ellátok 3 faluval odébb,kb annyira nincs semmi :-) üdv Zsolti
A kivi külön fejezetet érdemel, mert a leghálásabb, a legfagytűrőbb és a legigénytelenebb. Csupán nagy szárazságban kell öntözni, mert eléggé vízigényes. Erről holnap bővebben fogok írni, illetve megadni azokat a kulcsszavakat, amelyek segítségével a Fagytűrő déligyümölcsök nevű topicban lévő kész szakirodalom elérhetővé válik.
A káki is és a jujuba is megterem nálunk (amint erre a topic neve is utal). A jujuba egy abszolút téltűrő növény, mondjuk, mint egy almafa. Jellemzően nem nő túlzottan nagyra, de azért egy közepes almafa méretét könnyen eléri. A magról vetett jujuba lutri. Lehet, hogy teljesen terméketlen, vagy esetleg terem, de gyéren és kisméretű gyümölcsöket. A biztos termő az oltvány, amiről pontosan tudható, hogy terem is és azt is, hogy milyen mennyiséget és minőséget. A káki már egy kissé érzékenyebb a nagyon alacsony téli hidegekre. A téli hidegen mindig, az akár csupán egy alkalommal bekövetkező legalacsonyabb hőmérsékletet, az abszolút téli minimumot értjük. A szélvédettség nem jelent hidegvédelmet. Az igaz, hogy az ember szubjektív hőérzete szerint, légmozgással a Celsius fokban kifejezett kevésbé alacsony hőmérséklet is hidegebbnek tűnik, de ennek nincs jelentősége, mert a növények nem melegvérű, állandó testhőmérsékletű lények, mint az ember. Csak a fokokban kifejezett hőmérséklet mértéke számít. Ehhez pedig a szélcsendes hely nem előnyös, sőt hátrányos. Amint a folyóvíz is nehezebben hűl le ill. fagy meg, mint az állóvíz, úgy a mozgásban lévő levegő is kevésbé hűl le, mint a mozdulatlan légtest. Azért beszélünk olyan sokat a dombokról, mert ezek nyújtják a korlátozottan téltűrő növények részére a legideálisabb hőmérsékleti viszonyokat a téli minimumok vonatkozásában. Szélcsendes derült időben a levegő a kisugárzás által elveszíti hőenergiáját és a "döglöttebb" részecskéi egymáshoz közelebb kerülnek, az egész légtesten belül energiavesztettebb (hidegebb) sűrűbb közeget képeznek, ami a gravitáció hatására kiülepszik és létrehozza a talajközeli legalsó leghidegebb légréteget. A dombok kiállnak ebből, abban a légrétegben maradva, ami az energiaszintet (hőt) inkább megtartott részecskékből áll és a kisebb sűrűsége miatt marad a sűrű hideg légréteg fölött. Az ilyenkor létrejövő hőmérsékletkülönbség miatt gyakran előfordul, hogy az alacsony tereppontokon összegyűlt hideg ott már túllép egy adott növényfaj számára kritikus küszöböt (természetesen negatív értelemben), amíg a dombon akár jóval is fölötte marad. Mivel ez a légrétegzés fordítottja a nappali hőmérsékleti rétegződésnek, latin szóval inverziónak "megfordulás"-nak hívjuk. A káki legtöbb fajtája -20 fok körüli minimumot károsodás, vagy komolyabb károsodás nélkül elvisel. A magyar faiskolák rengeteg magról vetett és ki tudja még, hogy honnan származó különböző vad- és félvad szemetet árulnak. Ezek egy része vírusfertőzött is. A komoly olasz faiskolákból származó erős szaporítóanyagnál biztosítva van a vírusmentesség és az is biztos, hogy valamelyik, általában magnélküli jó fajtát képviseli, azon nem túl számosak közül, amelyek elterjedtek és beváltak az üzemi szinten kákitermelő országokban. Magyarországon van forgalomban egy jó, tetszetős és eléggé jó téltűrésű fajta, amit Costata-nak hívnak, de lehet, hogy Athén néven találkozol vele. Ez is egy jó és érvényes fajta. Ez az egyedüli kivétel a magyar kínálatból, amire bizalommal lehet építeni. A többi név nélküli, vagy valamilyen fantázianevű szeméttel nem szabad hagynod magad becsapni.
János a kérdéseim a következők,bár kicsit átfogalmaztam némelyik mondatot.
A káki és jujuba nálunk is megterem?ha elültetem akkor x év mulva hoz megfelelő minőségű termést?ill nem fagy ki ?(bár szélvédett helyre szeretném ültetni őket) a kérdésem az lenne,hogy a terebessen azt olvastam hogy a kákiszilva nem önporzó,és kettő fát kell ültetni belőle.ez valóban így van? idézem ezt írják:
" A maghozó típusok csak nővirágokat fejlesztenek, így beporzó, hímvirágos növényekről kell gondoskodnunk a jó termékenyüléshez."
Ill különböző leírásokat találtam a jujubáról és a kákiról.szeretném megkérdezni,hogy milyen magasra nőnek?van ahol azt írják 2-2.5 méteres,de van olyan ahol 6-10 métert említenek.mi ebből az igazság?
Azt is olvastam hogy ha magról ültetem akkor nem lesz olyan jó,mintha beoltott fát vennék,nem is terem annyit és sokkal több idő kell ahhoz hogy teremjen.amit kertészetben lehet venni,akivel tudod beszéltem is,ő olyat árul amivel ilyesmik nem fordulnak elő?
Kiviből milyet érdemes ültetni?ill mennyi pénzért érdemes ezeket megvásárolni (barkácsáruházban 1000 forint körül van,de láttam már kertészetben 3-3.500 ft körül is,mindegyikre annyi van írva: kivi,így meg nem veszek,ha nem tudom milyen fajta) ?ha rendelek kivi magot az internetről,akkor az kikel-e,és ha kikel mennyi idő után hoz termést,és előfordulhat-e minőségromlás,vagy mennyiségbeli csökkenés?olyan kivit szeretnék ültetni ami szabad ég alatt van,és bírja a hazai klimát,nyáron nem kap hőgutát mint a fekete ribiszke immáron 3ik éve folyamatosan,ill nem fagy ki.
milyen trópusi jellegű fát tudtok még ajánlani ami itthoni klimát is bírja?
bocs ha vki hosszúnak találta a hozzászólásomat,csak ha ültetek fát akkor ezekkel tisztában szeretnék lenni,nehogy a késöbbiekben vmi probléma merüljön fel,pl kinövi a helyét és vághatom ki,vagy átültetem de elpusztul,vagy 1-2 év mulva kifagyjon stb.ha meg ezeket már megvitattátok bocsánat,elkezdtem olvasni a fórumot az elejéről,de még csak 170 kommentnél tartok.a netre és könyvekre nem merek hagyatkozni,mert sok esetben nem helytálló amit leírnak.Pl bírsalma 10 méteres fára nő stb...
A Lenti-hegy tele van osztrák tulajdonosokkal. Egyiknek mondtam, hogy itt lehetne "délszaki" növényeket (südlaendische Pflanzen) ültetni, fügét, kákit, kivit. Mondta, hogy tudja (ezek szerint előbbre van mint a magyarok), mivel itt mindig sokkal előbbre tart minden, mint Graz környékén és sokkal melegebb van. Jövő tavasszal szándékoznak ilyen növényeket telepíteni. A vörcsöki hegyen van egy osztrák idős hölgynek egy nagyon szép fügefája. Szerintem fogékonyabbak rá, mint a magyarok. Lenti-hegyen feltünően sok fiatal, teljesen egészséges szép szelidgesztenyét láttam, volt olyan benyomásom, mintha Ausztriában beszerzett olasz marroni lenne egyik-másik.
Igen ezek a dolgok aggasztanak engem is. Nagyon nem szeretném, ha "üzletemberek " csak azért tennék rá a kezüket ezekre a területekre, hogy bebizonyítsák, Magyarországon ezek a növények nem termeszthetőek, mert nem jó a klíma, nem gazdaságos. Sokkal olcsóbb és jobb az importált.
A gazdátlan területek árát is jelentősen felsrófolnák, ha lenne egy vállalkozó kedvű ember aki gyümölcstermesztési ambícióval hasznosítani szeretné a földeket.
Egyetértünk abban, hogy a borbarátoknak kell jó példát mutatni. A rengeteg munkával, ráfordítással járó szőllőművelésbe beleunt, belefáradt emberek szemét kell felnyitni. Nézzétek meg nem kell elhagyni ezeket a területeket. Lehet itt mást is termeszteni amiben örömötöket lelhetitek.
Nem lesz egyszerű.
Vannak olyan emberek, akik 40 km-ről járnak ide a hegyre, mert itt jól érzik magukat.
Zalaegerszegen sokan élnek kint a hegyen. Ők már ráéreztek ennek a varázsára.
Zuccherelli prof. azt írja a kiviről szóló könyvében, hogy amikor Olaszországban megjelent a kivi, olyan sikert aratott, hogy a faiskolák kivi gyanánt mindenféle szemetet el tudtak adni, mert mindenkinek kivi kellett. De az Olaszország, azok nem mi vagyunk. A mi honfitársaink nehezen fogadnak el minden újat. Az üzemi méretű termesztés megvalósításához még több kell. Ahhoz már kell egy kormányzati szinten tervezett gazdasági stratégia is, pontosan meghatározott programokkal, abszolút céltudatossággal. Ilyenhez nálunk sem a szakmai, sem a politikai feltételek nincsenek meg. Mi egyre jobban kiszorulunk saját országunk gazdaságából. Mi csak fogyasztónak vagyunk kiszemelve. Ezért lenne nagy jelentősége, ha sok ember önellátóvá válhatna a segítségünkkel. Ezek mind biogyümölcsök. Nagyon egyszerű a termesztésük. Mi, ha nem ezek adják igazán magukat az önellátó házi biotermesztéshez.
Kedves Tamás, nekünk, a korlátozottan téltűrő gyümölcsfajok partizánjainak ehhez az az egyetlen választásunk, hogy megpróbáljuk ezeket DIVATtá tenni. Az emberek utánzási hajlama sokkal erősebb, mint a kollektív bölcsesség. Képtelenség mindenkit egyenként meggyőzni ezek létjogosultságáról, termeszthetőségéről, jóságáról, egészségességéről, stb. (Találkoztam már esettel is, hogy bizonyos növénynek olyanok voltak az ellenségei, akik növénybarátnak vallották magukat.) Amikor már az értelmes emberekkel megismertettük ezeket és ők elég sokan lesznek, akkor lassan-lassan elegendőek lesznek ahhoz, hogy divatot csináljanak. Az a jó, amikor már nem igényel értelmet, már csak utánozni és ültetni kell. Amikor már csak hasonlítani kell azokra, akiknek van.
Van olyan fügefabőség, ami zavarodottságot okozhat. Ezt nevezik a bőség zavar(odottság)ának. A bőségzavarodott fügefatulajdonos ilyen karvastagságú ágakat csonkít meg a fáján, hogy bőven legyen helye a babérjának. De azért a babért is meg kell csonkítani így ősz táján, elvégre ki kell tudni látni az egész télen bezárt présház deszkázott ablakán. Különösen előnyös ez az őszi csonkítás így télre a fagyérzékeny növényeknek. Vagy talán tegnap az általam hivatkozott és dicsért, fügetermesztés lehetőségeiről szóló szagcikket olvasta, azért járt el ilyen szagszerűen?!
Szia valila! Egész pontosan: északi szélesség 46 fok 15' 03,46", Keleti szélesség 20 fok 10' 24,48" (a fügéimnél 20 fok 10' 24,82"), a tengerszint feletti magasság: 76 m.
Amikor ezekről a dolgokról beszélek, nem hobbikerti szintű hasznosításra gondolok elsősorban. Ezeken a dombokon az olasz dombvidékiekéhez hasonló családi gazdaságokat lehetne létrehozni az általunk tárgyalt gyümölcsfajokból, hatalmas hozzáadott értéket produkálva. Abban az esetben így festenének ezek a dombok is:
Természetesen, terelgetem, terelgetem a népet, de FÖLterelni, nyilvánvalóan, csak ott tudom, ahol van mire. A baj az, ha ott sem sikerül. Sokan nem hiszik el, hogy mit veszítenek. Hamisítatlan mediterrán környezetet lehet teremteni a dombokon. Az inverziós légréteg csodákra képes. Bizonyítja, hogy általában nem alapvetően a nagy lehűlések alkalmával idekerült levegővel van a baj, hanem az azzal lépi át a kritikus küszöböt, hogy nyugalomba kerül és éjszaka drasztikusan továbbhűl. A legalsó réteg fölött maradó, könnyebb, enyhébb (a légtest kevésbé kihűlt) része már elég is az üdvösséghez. Csakhát talaj is kell alá, amibe a növényt ültetjük. Hát erre "találták ki" a dombot. Egy dombvidék leírhatatlanul nagyobb potenciált képvisel ezáltal, természetesen nem búzaegyenértékben számolva. Az a szörnyű baj, hogy úgy állnak itt ezek a dombok, mint a kiaknázatlan aranybányák. Nem jutottunk el odáig, hogy meglássuk a vas és az arany értéke közti különbséget. Mi itt is "vasat" akarunk bányászni, úgy, mint ott, ahol csak az van.
Nino, tényleg lenyűgöző látványt nyújt a dombon nevelt fügefa, de én legfeljebb cikóhalmi dombot találnék a környékünkön. Mindenki nem költözhet dombközelbe.
Freddy56, Te földrajzilag hol nevelgeted az egzotikus növénykéidet?
Végre ismét van egy kis napsütés, jó kertészkedést mindenkinek!
Ebből is sokat lehet tanulni. Elsősorban azt, hogy hogyan lehet valamiről mindent úgy leírni, hogy a lényegről egy szó se essen: www.agroinform.com/aktualis/?act=showItem&id=342 - 36k
Ugyanott több télen át szabadban telelő oleánderek. Az udvarokba bekukkantva elég gyakori látvány a kisebb cseresznyefányi fügefa. Persze ebből sosem elég, több is lehetne.
Hogy miért is akarom én az "egész országot" a dombtetőkre, de legalább a domboldalakba "terelni" a korlátozottan téltűrő növényekkel. Ez a monumentális fügefa 15 éves a Lenti és Lovászi közti 300 métert meghaladó magasságú Tenke-heggyel párhuzamos gerinc 288 méteres szintjén. Ebben a másfél évtizedben számára ismeretlen fogalom maradt az "elfagyás". Gömbölyded, kékgyümölcsű, vastaghéjú, dalmát eredetű, kényes fajta. Évi termése mázsa körüli. Ezért terelek mindenkit a dombokra!
Ha hideg helyen tudod telelteni, akkor nagyon jó így is, de a hibát ott szokták elkövetni, hogy nem tárolják eléggé hideg helyen télen, a növények idő előtt vegetációba lépnek és kora tavasszal krumplicsírára hasonlító hajtásokkal teszik ki őket a fagyokra. Gondolom, Nálad ilyentől nem kell tartani, úgy jó lesz természetesen a tavaszi telepítés is.
Szia nino! Én maradok a tavaszi kitelepítés mellett, itt a sík Alföldön egy kicsit más a helyzet. (emlékszel, az egyik feketeföldbe kerül, a másik homokra, de a homoki tök védtelen helyre, ott pár fokkal hidegebb is lehet, mint a feketeföldi belterületen). Végül is itt egy kísérletről is szól a topik.