" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én ajánlom a Poncirus trifoliata-t (télálló vadcitrom). Lombhullató, de az ágai télen is zöldek. 3 méterre is képes megnőni. Szögesdrót-szerű lombja miatt kerítés helyett, sövénynek is érdemes ültetni. Persze nem egy-két év alatt éri el ezt a nagyságot, de nálam a térdig érő növény 6 év alatt ember magasságúra nőtt, tele van terméssel és életveszélyes a bazi nagy tüskék miatt. A japánnaspolyát takarva át lehet teleltetni, de satnya marad és csúnya. Nekem tavaly már virágzott, de persze termés nem lett rajta.
Egyébként én még a helyedben ültetnék, kaktuszokat, jukkákat, ciprust, fenyőféléket, bambuszt, Aucuba japonica-t, tamariskát (tavasszal, mikor virágzik, nagyon finom illattal borítja be a kertet), rozmaringot, levendulát, Fuchsia magellanica-t, Calycanthus floridus-t (illatos fűszercserje), lehet próbálkozni árnyékos, házfal melletti helyen a Fatsia japonica-val is. Aztán még Gunnera manicata, mocsári hibiszkuszok, Télálló banán, Húsos som, babér, perui földicseresznye (Physalis peruviana), gránátalma, Akebia quinata, Spartium junceum, Clerodendrum trichotomum...
Éppen mindenféle nálunk is termő új és elfeledett gyümölcsök telepítésén tűnődök - és sok-sok tanácsot szeretnék kérni.
Egyrészt, mikor érdemes Kivit, Nashi körtét, Kaki-szilvát, Jujubát ültetni - most ősszel, vagy tavasszal?
Evett már valaki kanadai fanyarkát? Valóban fanyar az íze? S ez nem mérgező, mint állítólag más amelanchier fajok? Illetve melyik a legjobb amelanchier fajta, ha meg is akarjuk enni a termést?
Van valakinek tapasztalata rezisztens mazsolaszőlővel? Állítólag a Thompson seedles rezisztens lenne, de kérdés, hogy ezt csak a katalógusok állítják-é, vagy valóban így van.
Evett már valaki mézbogyót?
Az áfonya termesztése elég reménytelennek tűnik a Mecsek oldalában, de lehet, hogy egy talajcserével megpróbálom. Edényben próbálta már valaki a fürtös áfonyákat vagy a Cranberyt?
Találtam Bólyban fekete berkenyét, bár az is inkább semleges kémhatású talajt szeret, de azért kipróbálom. Van valakinek termesztési tapasztalata?
Ha sikerül ilyen növényt vennem,akkor mindenképpen oltottat veszek,magonccal nem tudok mit kezdeni,beoltani meg pláne nem,a magokban meg nem bízok,mert az lutri.emiatt kértem ki a véleményed.
A magoncok közül a teljesen terméketlentől a kétlakin keresztül az öntermékenyig minden előfordulhat. A legbiztosabb dolog több példányt telepíteni és szerencsésnek lenni, hogy mindegyik termő, és szép gyümölcsöt termő legyen. A legmegbízhatóbb megoldás, természetesen, ennél a fajnál is az oltvány.
Köszönöm az infót.nálunk akkor valóban nem telelne át,kifgyna,mert nem ritkák a hosszan tartó -15 fokok,illetve az erős fagyos szelek. mondjuk a szél ellen élősövénnyel védekezünk,de a hideggel nem tudunk mit kezdeni.
A japánnaspolya- Eriobotria japonica- telepítését nem igazán javaslom. Bár nem tudom milyen adottságú a kerted, de M.o-on még a legjobb fagylefolyású dombokon is előfordul a -10-15fok, ami neki már túl alacsony. Ráadásul a virágzása a tél végi időszakra esik, és a virágai pedig fagyérzékenyek. Tehát ha az elmúlt 2 évhez hasonló egyhe teleink lennének és a növény maga túlélné, kiültetve termésre akkor sem számíthatsz. Tipikusan hidegházi növény, nagyon szép fa. Magam bírok egy 5 éves példánnyal,méretei miatt teleltetése egyre macerásabb.
Hogy mi egzotikus növény az igen szubjektív. Ha végig olvasod ezt a topicot ill. a Fagytűrőst, számos nagy biztonsággal telepíthető "egzotikus" gyümölcsről kaphatsz szinte komplett termesztés technológiát az abban legnagyobb tapasztalattal bíró tagok tollából(klaviatúrájából?).
Légy szíves e-mail-en megküldeni a kertészet elérhetősőgét, mert én is szeretnék kivit, kákit és jujubát telepíteni. Úgy tudom ezek homokos talajon is jól érzik magukat.
Természetesen mástól is szívesen veszem a segítséget. Én Budaörsön lakom, de Oroszlány határában lenne a telepítés. Köszönettel veszem, ha ezekhez közeli címet kapok.
A letenyei 1 q/tő kivitermést pedig, ráadásul, úgy kellene átértelmezni, hogy ugyanott 10 - 100 - 1000 hektáros területen is ugyanúgy teremne, csak a tövek számát és a hozzájuk tartoző termésmennyiséget kéne felszorozni a hektárokra kivetítve. Ha azt is hozzátesszük, hogy az az egy tő 10 percnyi munkaidőt igényelt idáig ebben az évben, értelemszerűen, az egy mázsa terméshez ennek a költségét kellene idáig hozzáutalni, ezt követően pedig a szüretét. Ez ellen csak őrültségből kifolyólag lehet ágálni és érvelni.
Alig várom már, hogy elteljen egy jó hónap! Ma benéztem arra faiskolára, ahol a múlt évben vettem a Hayward-Tomuri kivi párosítást. Egy szűk másfél méteres Diospyros kakin egyből megakadt a szemem. A hölgy közölte, ez egy bemutató darab, majd egy jó hónap múlva nézzek be hozzájuk, lesz háromféle kaki, meg jujuba is! Egyből közöltem, hogy mind a négyre igényt tartok!! Most sajnálom igazán, hogy már a hatvanadikat taposom, és csak most kezdem a kivit, kakik, jujubát telepíteni (elvileg a fiataloknak kellene ugrani az újdonságokra, vagy nem?).
Az egyik Zöldség-gyümölcs boltban ma beszélgettem az eladóval. Egy doboz (egy kg) kivit 495 Ft-ért adják, azaz a Letenyén látott kivin, ami úgy saccra 1 q-t terem, 50 ezer Ft-nyit termett. Az eladó a kivit valami extra déligyümölcsnek tudta, és igen meglepődött, mikor közöltem vele, hogy itt is simán termelhető, sőt közöltem vele azokat a címeket, ahol termő kiviket láttam itt a városban.
Igaza van ninonak, hogy itt még nagyon sok dolgunk van a hozzáállás, nézőpont megváltoztatásában is.
Igen, csak azokat is ide kellene juttatni, sőt az erdészeteknek telepíteniük kellene belőlük. Igen, az endotia megjelenése előtt tengernyi gesztenye volt a környéken. Ebben az évszakban az iskolában minden gesztenyehéjjal és törmelékkel volt tele, mert minden gyerek azt majszolta egész nap.
Az osztrákokat megértem miért látják optimistábban a világot.
Mivel ingáznak a területek között ezért van összehasonlítási alapjuk is. Ez nagy előny.
Szerintem a magyar tulajdonosokat is meg lehetne győzni egy egyszerű és nem túl költséges módszerrel. A füge könnyen szaporítható dugványozással.
A fogékonyabbaknak fel kellene ajánlani díjmentesen elültetési kötelezettséggel egy-egy megeredt dugványt. Aztán évente meg lehetne érdeklődni a tapasztalatokat. Kedvcsináló minta.
Mivel egyenlőre nem rendelkezem fügével az ötletre visszatérhetünk 2-3 év mulva.
Fiatal gesztenyefákat én is láttam, de elég kicsi termésüeket. Viszont egészségeseket. Ez a környéket nem ismerőnek nem tűnik nagy dolognak.
Én viszont emlékszem gyermekkoromban még eladásra is gyűjtötték az emberek annyi fa volt. Most már csak hírmondóik vannak. Remélem az eurázsiai hibridek megjelenésével sokat javul a helyzet.
Igen egy déli tájolású domb esetében nem csak a napsütéses órák száma magasabb, de a napsugarak beesési szöge miatt a napfény mennyisége is több ugyanakkora területen.
Még egy gondolat a dombokkal kapcsolatban: előnyeik nem merülnek ki a kedvezőbb minimumokban: a jó kitettségnek köszönhetően az olyan években is, mint az idei, már a hidegebbre fordult időjárást megelőzően el tudtak jutni az érésig olyan későiként számontartott szőlőfajták, mint az Italia, vagy Guzal Kara, még a sűrű lomb közé rejtett, közvetlen napfénynek nem kitett pontokon is:
Én is megtaláltam a házadat Dunakeszin! Úgy egy méter mélyen már sokszor megjelenik a talajvíz. Itt nem kell nagyon mélyre lekapaszkodniuk a fáknak, hogy vízhez jussanak.
A világ legnagyobb szélhámossága a kivimag árusítása!
Veszel egy darab kivit és többszáz magot nyersz belőle!
A baj különösen az vele, hogy a belőlük kelő növényekről majd csak termőre fordulásuk után, a magvetéstől számított 5-6 év múlva derül ki, milyen neműek és fajták lesznek. Akkor pedig már átültethetetlenek. A kikelt egyedek nagy többsége hímnemű. Feltételezhető, hogy a faiskolai banditizmus által terjesztett tömérdek porzós növény is magvetésből származhat.
Köszönöm a tapasztalatokkal alátámasztott kiegészítést. Valóban arról van szó, hogy a domb nyújtotta klímaelőnyök elsősorban a fügénél érvényesülnek a leglátványosabban. Természetesen, aki alföldi viszonyok között kertészkedik, az elengedhetetlenül azokkal a lehetőségekkel kalkulál. A kiviről ennek tükrében írom a következőket: Úgy tűnik, mintha valakik nagyon ellenérdekeltek lennének abban, hogy Magyarországon a kivi elterjedhessen. Szeretném tisztázni, hogy amikor én KIVI-ről beszélek, azon a nagyméretű "szőrös" kivit értem, név szerint a HAYWARD-ot, amelynek porzója általában a TOMURI nevű fajta. A következő (talán szándékosan is előidézett) okok vezettek oda, hogy eddig csak kevéssé terjedt el: 1. A Hayward külön porzót igényel, anélkül nem terem. 2."Öntermékeny" néven rengeteg porzós egyedet adtak el a faiskolák és kertészetek, termősök nélkül, nem lehet tudni, hogy szándékosan-e, vagy tudatlanságból. 3. Időről-időre bizonytalan, beazonosíthatatlan fajtájú kivik jelentek meg a piacon, amelyek ugyancsak porzósok lévén, vagy nem teremtek, vagy ha nőnemű egyedek voltak, talán teremtek volna, de nem adtak hozzá porzót, vagy ha volt hozzá porzó, kis mennyiségű, gyenge minőségű termést adtak. 4. Teljesen hiányzott a termesztésre vonatkozó útmutatás. A néhány forgalomban lévő kivonatosan rövid, téves leírás mindegyike a kivinek a szőlőhöz hasonló metszéséről tudósított. Köztudott dolog, hogy (különösen a lugasok esetében) a szőlőnél ún. rövidcsapos metszést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy tavasszal az új vesszőket néhány rügyre csonkítják vissza, ugyanez a művelet a HAYWARD esetében a növény termőrügyektől való teljes megfosztását jelenti, mivel azok a vessző további, ilymódon eltávolított részén vannak. Az így végzett, a kivi vegetációs tulajdonságait tekintve túl drasztikusnak számító metszés, túlzott vegetációs hajlamot vált ki és a továbbiakban a növényt nem vesszők, hanem indák növesztésére serkenti, ami a hozzá nem értő tulajdonosát megtéveszti azzal, hogy az úgy értelmezi, hogy még ennél is drasztikusabban kellene metszeni. Ez a fajta "kiviművelés" eleve sikertelenségre van ítélve. 5. Annak köszönhetően, hogy a kivi a boltokban "déligyümölcs"-ként van megjelenítve, a közönségben azt a tudat alatti feltételezést generálja, hogy ez valami különleges klímaigényű növény lehet, ami valószínűleg (az ún. "déligyümölcsökhöz" hasonlóan) korlátozottan téltűrő, vagy egyáltalán nem az. 6. A felsorolt okok miatt jellemzően rosszul működő kivitermesztés, az ezekből származó negatív tapasztalatok oda hatottak, hogy rossz híre miatt a kivitől a kertészkedők eleve elforduljanak, gyanakvóan viszonyuljanak hozzá, és akarva, vagy akaratlanul részt vegyenek annak negatív propagandájában.
Ezzel szemben a megbízható szaporítóanyagból létesített és helyesen kialakított és kezelt (ezen kizárólag a korrekt metszés értendő, mert NÖVÉNYVÉDELMET NEM IGÉNYEL) lugasok példája azt bizonyítja, hogy a lehető leghálásabb növénnyel van dolgunk. Összehasonlító teszt igazolta, hogy a téli fagytűrése jobb, mint a nemesebb szőlőké, a legellenállóbb direkttermőkéjéhez hasonló. Ahol szőlőlugas létesíthető, ott kivilugas még nagyobb túlélési eséllyel létesíthető. Igényeit tekintve a szőlőtől elsősorban a szőlőénél fokozottabb vízigénye és annál lényegesen alacsonyabb napfényigénye különbözteti meg. Ami pedig a fajtahasználatát illeti, eltanácsolnék mindennemű újdonságként hirdetett fajtától, ami lehet ugyanolyan szélhámosság, mint az eddigiek.
Ha valaki KIVIt akar, HAYWARDot kell ültetnie TOMURI porzóval, törzsesre nevelt növényekkel, szálvesszős művelésben!
Ez az utolsó mondat a kivitermesztés összes titka!
A káki, jujuba és a kivi domb nélkül is termelhető. A füge már rizikósabb. Nekem sincs dombom és sajnos nyílt terepen -15 -17 fok szokott lenni a minimum. A füge rendszeresen (pár évente) tövig fagy. Az elmúlt 2 télen ettől megkímélődött.
A valódi termő káki az olvány (Diospyros kaki) Diospyros lotus alanyra szokták oltani. Ez öntermő, egy növény is terem. Nekem costata-m van. Közel távol nincs másik fa. Tavaly 2003 tavaszán ültettem 40-50 cm-es apró oltványként, 2007-ben termett először, 4 db-ot, ekkor 2-2,5 m-es volt. Most kb 3 m-es és rengeteg van rajta 50 db biztos. 6-10 m-re simán megnő. Termése magtalan és csak akkor ehető, mikor teljesen megpuhult, földre ejtve szétkenődne, keményen nagyon csersavas. Fagykár nem érte, csak 1x áprilisban, mikor a kihajtott leveleket levitte egy késői fagy, de ezt hamar könőtte.
Olyan mint a sok egyéb gyümölcs, pl. alma, körte ezek is oltványok.
Köszönöm,hogy válaszoltál a kérdéseimre.annyit szeretnék még kérdezni,hogy a kákinál 2 fát kell ültetni,hogy beporozzák egymást?valamint azt szeretném kérdezni,hogy milyen magasra nő?ez is almafa méretű,vagy nagyobb? elhiszem amit a domborzati viszonyokról írsz,csak nálunk az alföld kapujában ez sajnos kivitelezhetetlen.ha felállok egy sámlira ellátok 3 faluval odébb,kb annyira nincs semmi :-) üdv Zsolti
A kivi külön fejezetet érdemel, mert a leghálásabb, a legfagytűrőbb és a legigénytelenebb. Csupán nagy szárazságban kell öntözni, mert eléggé vízigényes. Erről holnap bővebben fogok írni, illetve megadni azokat a kulcsszavakat, amelyek segítségével a Fagytűrő déligyümölcsök nevű topicban lévő kész szakirodalom elérhetővé válik.
A káki is és a jujuba is megterem nálunk (amint erre a topic neve is utal). A jujuba egy abszolút téltűrő növény, mondjuk, mint egy almafa. Jellemzően nem nő túlzottan nagyra, de azért egy közepes almafa méretét könnyen eléri. A magról vetett jujuba lutri. Lehet, hogy teljesen terméketlen, vagy esetleg terem, de gyéren és kisméretű gyümölcsöket. A biztos termő az oltvány, amiről pontosan tudható, hogy terem is és azt is, hogy milyen mennyiséget és minőséget. A káki már egy kissé érzékenyebb a nagyon alacsony téli hidegekre. A téli hidegen mindig, az akár csupán egy alkalommal bekövetkező legalacsonyabb hőmérsékletet, az abszolút téli minimumot értjük. A szélvédettség nem jelent hidegvédelmet. Az igaz, hogy az ember szubjektív hőérzete szerint, légmozgással a Celsius fokban kifejezett kevésbé alacsony hőmérséklet is hidegebbnek tűnik, de ennek nincs jelentősége, mert a növények nem melegvérű, állandó testhőmérsékletű lények, mint az ember. Csak a fokokban kifejezett hőmérséklet mértéke számít. Ehhez pedig a szélcsendes hely nem előnyös, sőt hátrányos. Amint a folyóvíz is nehezebben hűl le ill. fagy meg, mint az állóvíz, úgy a mozgásban lévő levegő is kevésbé hűl le, mint a mozdulatlan légtest. Azért beszélünk olyan sokat a dombokról, mert ezek nyújtják a korlátozottan téltűrő növények részére a legideálisabb hőmérsékleti viszonyokat a téli minimumok vonatkozásában. Szélcsendes derült időben a levegő a kisugárzás által elveszíti hőenergiáját és a "döglöttebb" részecskéi egymáshoz közelebb kerülnek, az egész légtesten belül energiavesztettebb (hidegebb) sűrűbb közeget képeznek, ami a gravitáció hatására kiülepszik és létrehozza a talajközeli legalsó leghidegebb légréteget. A dombok kiállnak ebből, abban a légrétegben maradva, ami az energiaszintet (hőt) inkább megtartott részecskékből áll és a kisebb sűrűsége miatt marad a sűrű hideg légréteg fölött. Az ilyenkor létrejövő hőmérsékletkülönbség miatt gyakran előfordul, hogy az alacsony tereppontokon összegyűlt hideg ott már túllép egy adott növényfaj számára kritikus küszöböt (természetesen negatív értelemben), amíg a dombon akár jóval is fölötte marad. Mivel ez a légrétegzés fordítottja a nappali hőmérsékleti rétegződésnek, latin szóval inverziónak "megfordulás"-nak hívjuk. A káki legtöbb fajtája -20 fok körüli minimumot károsodás, vagy komolyabb károsodás nélkül elvisel. A magyar faiskolák rengeteg magról vetett és ki tudja még, hogy honnan származó különböző vad- és félvad szemetet árulnak. Ezek egy része vírusfertőzött is. A komoly olasz faiskolákból származó erős szaporítóanyagnál biztosítva van a vírusmentesség és az is biztos, hogy valamelyik, általában magnélküli jó fajtát képviseli, azon nem túl számosak közül, amelyek elterjedtek és beváltak az üzemi szinten kákitermelő országokban. Magyarországon van forgalomban egy jó, tetszetős és eléggé jó téltűrésű fajta, amit Costata-nak hívnak, de lehet, hogy Athén néven találkozol vele. Ez is egy jó és érvényes fajta. Ez az egyedüli kivétel a magyar kínálatból, amire bizalommal lehet építeni. A többi név nélküli, vagy valamilyen fantázianevű szeméttel nem szabad hagynod magad becsapni.
