Egy kivételes egyéniség kivételes munkásságának megtárgyalására hozom létre ezt a topikot. Legyen az bármelyik cégének bármilyen terméke, múltjának és jövőképének kritizálása, illetve azzal való szimpatizálás. Beszéljenek a tények helyettem!
Látom nem érted a koncepciót, mágnesesen lebeg, gyorsítás, lassítás közben, üzemi sebességnél meg pneumatikusan lebeg, ezzel megspórolják a drága maglev pálya kiépítését, mindössze az út néhány %-án lesz maglevre szükség.
Döntött kanyarok lesznek, a centrifugális erő és a nehézségi erdője mindig lefelé fog hatni, a lebegést az elején a mágnesek biztosítják, majd üzemi sebesség mellett veszik át a levegős csapágyak, de az nem 98km/h lesz.
A múlt vasárnapi 27 csapatnak is demonstrálnia kellett, hogy van jól működő fékjük. Megtették, szóval megoldható a dolog.
Összesen három csapat demonstrált a hosszú csőben max 98 Km/órát, és mindegyik maglevet használt, de csak kettőnek sikerült levitálni is.
Át is alakították a csövet a verseny előtt hogy maglevvel is működjön, mert egyetlen komoly csapat sem próbálkozott Elon Musk Hyprloop koncepciójával.
Egyetlen működő pneumatikus hyperloop pod sem mutatkozott be a tényéleges pályán. A maglev természetesen tud fékezni. A hyperloop meg nem.
sűrített levegőt tárolna, de nagyon sokat.
Akkor még drágább lesz a történet.... Az ugyanis alacsony energia sűrűség mellett nagyon drága.
Vagy másra gondolsz?
A szűkületeknél légritka tér alakul ki, máshol meg feltorlódik a levegő. Szépen kitolja a pod orrát a falnak, amire a centrifugális "erő" is rásegít. A pod elején a külső oldal közelebb kerül a falhoz - mert egyenes a cső meg görbe - ergo bernoulli törvénye alapján csökken a légnyomás a fal és a kabin között, míg az ellenkező oldalon távolabb kerül ergo megnő a nyomás.
Szerintem az hogy a komoly próbálkozók mind maglevvel jöttek, sőt valójában alig akadt aki nem maglevvel érkezett, az mindent elmond a koncepció életképtelenségéről.
"A múlt vasárnapi 27 csapatnak is demonstrálnia kellett, hogy van jól működő fékjük. Megtették, szóval megoldható a dolog."
Erre az egyre reagalnek, mert a tobbi jelenleg a sci-fi kategoriaba esik.
Attol meg hogy prezentalsz egy darab mukodo prortotipust meg egyaltalan nem biztos hogy az szeriagyartasban, minden napos uzemben is megvalosithato, vagy gazdasagosan megvalosithato.
Az energia és tárolására reagálnék. Egyrészt őt ismerve tuti, hogy Powerpack-ok lesznek az extra-extra energia eltárolására. Viszont afölött talán átsiklottál, hogy sűrített levegőt tárolna, de nagyon sokat. Egy szerelvény egy útjára cserélhetően lesz sűrített levegős palack, tehát abból kell tárazni rendesen.
Kanyar lesz, mi azzal a gond? Még sugarakat és nehézkedést is számolnak, illetve különböző sebességeket a pálya egyes szakaszain. Mivel kvázi légpárnás a cucc, el tud mozdulni a kapszula oldalirányban leküzdendő a kanyar fordító hatását. Vagy másra gondolsz?
Ami sztem nehézkes az ő megoldásában, hogy a gyorsító-lassító fokozat csak kb. 100km-ként lesz a csőben, de nagyon nagy pontossággal kell elkapja a szerelvény a "síneket". De belegondolva ez is megoldható egy-egy nagyobb résnyitású szakasszal, ahova tuti be tud manőverezni és azután három oldalról állandó mágnesek tartanák a kellő fizikai távolságot a kapszula saját és a csőben levő cuccok között.
Nem értem mi gondod a fékezéssel. A múlt vasárnapi 27 csapatnak is demonstrálnia kellett, hogy van jól működő fékjük. Megtették, szóval megoldható a dolog.
Csövet építeni könnyű. A tűréseket betartani, meg a kemény vákuumot fenntartani benne évekig, és napi 40 ezer ember áttolni rajta ahogy Muskék tervezik......
Nah, elolvastam, olyan mint Muskék minden mutatványa. Elsőre impozáns, aztán feltűnik hogy a lényeges pontok hiányoznak vagy nem stimmelnek. Olyan mint a tehetséges hallgató összecsapott szakdolgozata. Ötletes, látványos, de hiányzik a kidolgozottság és a súlyos problémák felismerése, kezelése.
A teljesség igénye nélkül:
1, Hogyan fog kanyarodni? A kanyarban a tubus és a jármű közötti távolság aszimmetrikussá válik, ami azt jelenti hogy a Bernoulli törvény és a tehetetlenség egymást erősítve felkeni a falra, ahogy már sokszor említettem. Ő meg csak lazán a tehetetlenséggel törődik.
2, Vajon meddig bírják a kapszulák? létfenntartás!!, légmentes hatalmas as ajtók, kompresszorok, elektronika, a napi sokszori kompresszió, de-kompresszió okozta anyagfáradást tűrő törzs, stb.... Elon szerint 100 évig :)))))) Az évszázad vicce.
3, Létfenntartás, vagy hermetizálós probléma esetén az egész vonal leáll úgy egy hétre,lehet meneti az utasokat. Ha erre 1% az esély havonta a 40 kapszula mellett akkor durván évente négyszer nézhetjük átlagosan a TV-ben ahogy mentik őket a tűzoltók.
4, Ha egy helyen is megsérül a cső akkor az egész járat egy hatalmas légpuskává változik. Amikor szembe csap az 1 bar légnyomás az nem a túlélhető baleset lesz a csőben. Ráadásul jókora csőszakasz is megsemmisül.
5, Alig érinti az üzemeltetés, és fenntartás kérdését, és röhejes módon ingyen energiával számol. A napenergia nincs ingyen, sőt az egyik legdrágább áramforrás ha nem tudod a hálózatot államilag dotálva "akkunak" használni. Márpedig nem tudja.
6, A tervezett 100 Pa vákuum, az 1 mbar. Az már durva vákuum. Ez csak 20, 25x keményebb vákuum, annál amit az ipari vákuumszivattyúk tudnak. Liofilizáshoz szoktak ilyen vákuumot használni, ő meg egy több száz kilométeres csőrendszerre tervezi. Csak a vákuum fenntartása egy vagyonba kerül az elkerülhetetlen szivárgás miatt folyamatosan hatalmas gépeknek kell mennie jókora költséggel.
7, Elon Musk szerint 6 év alatt $20 jegyárral a 40 kapszulás rendszer behozza 6 milliárdos árat. És az üzemeltetési költség? A pár száz kilométer kemény vákuumot tartalmazó csőrendszer a lineáris gyorsítók a létfenntartó rendszerek, a CO2 elnyelő reagensek, a monitoring rendszer, az alkalmazottak, az adók, a biztosítás az energia az meg mind ingyé van....
8, Nincs, és nem is lehet fék a szerelvényekben.
Van egy rekesz söröm rá, hogy soha a büdös életben nem lesz ebből se több mint a mágnesvasútból.
SpaceX mellett pikk-pakk megépítettek 1200 méter csövet. Jó, hogy nem ezerrel száguldoznak benne, de vákumkörnyezet 1200 méter hosszan! Nos, milyen illesztéseket és hőtágulásokat számoltak, terveztek, valósítottak meg? Vihar egy pohár vízben! :)
Ja, és a sebesség ilyen szempontból irreleváns, ugyanis a megvalósítandó cucc lebegni fog a csőben.
Nem vitatom, hogy mérnöki kihívás, de megoldható. Ez a szál abból indult ki, hogy olvastátok-e magának az ötletnek a leírását és mi lenne az, amitől esetleg megvalósíthatatlanul drága lenne? Kezdem úgy érezni, hogy felesleges ezen gyötrődni, megcsinálják előbb-utóbb. Lásd, az arabok sem sajnálnak 160millió dollárt beletenni az előkészítő tanulmányba.
Tegyél, már egy vasúti viaduktot, meg egy Hyperloop csövet egymás mellé, hogy lásd a méretek hatalmas eltérését, a vasút javára.A vasúton több 100 tonnás szerelvények száguldoznak, a csőben meg néhány tonnás szerkezet fog.
"De hogy mérnökileg jóval bonyolultabb feladat egy vasúti töltésnél abban biztos vagyok."
Egyertelmu. Ez marhara nem annyi, hogy epitunk egy sor pilont, rarakjuk a vascsoveket aztan viszlat.
Amugy akik nem jaratosak muszaki temakban azok egyszeruen nem erzik a tureseket es a meretpontossagot, hogy az mit jelent a valosagban, es mekkora oriasi muszaki problema megoldani + talajmozgas + hotagulas.
Ez egy hid, vedd észre. Per definitionem magasépítészet.
Olyan mintha viaduktra tennéd a vasutat egész vonalán. A pilont építheted részben előregyártott elemekből, ahogy szokták is hidaknál, felüljáróknál, de mm tűréssel szintbe kell tenned az egészet, olyan módon hogy úgy is maradjon, úgyhogy jóval több az előregyártott pilonnál, gondold már végig. De nem vagyok építész úgyhogy megkérdezem ma majd egy építész barátomat. De hogy mérnökileg jóval bonyolultabb feladat egy vasúti töltésnél abban biztos vagyok.
Lucid Motors és Faraday Future jönnek ki a Model S és Model X kategóriájú autókkal a közeli jövőben(?), épp csak jóval drágábbak lesznek azoknál.
Másik említésre méltó hírmorzsa; Tesla ezek után már nem 18650, hanem 2170 típusú saját gyártású cellákkal fog dolgozni (mármint akksi). Ezek csak picit vastagabbak és hosszabbak, mint a 18650 (18.6x65.2mm), értelemszerűen 21 mm átmérőjű és 70mm hosszú. Tipikus kapacitás értéke 4500mAh!
Köszönöm a képeket a dilatációs megoldásokról! Szeretném kérdezni, milyen esetekben szokták ezeket alkalmazni? Arra gondolok, hogy többnyire nem engedik a hőmérséklet változások miatti dilatációs elmozdulásokat síneknél (hőtágulás miatti deformáció helyett mechanikus feszültségek keletkeznek a megfelelő sínleszorítások kialakításával). Talán ott van szükség hőtágulásból eredő elmozdulások megengedésére, ahol valami okból el akarják kerülni az axiális feszültségek miatt fellépő jelentős axiális erőket? Mondjuk hidak, felüljárók esetén, váltók közelében, ahol tehermentesíteni akarják a sínleszorításokat a hőtágulásból adódó vízszintes erőktől? Még egyszer köszönöm a képeket, nekem újdonság volt, eddig úgy tudtam, már régen nincsenek hőtágulást engedő megoldások (és ezen a képen is olyan hiba történt, ami a nem megfelelő -vagy inkább, nem megfelelően karbantartott- sínleszorítás miatt történt, mivel nincs hőtágulást engedő szakasz).
