" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Többször megemlítettem már a szelídgesztenyét, mint az egyik, a rá fordítottnál sokkal nagyobb figyelmet érdemlő fajt. Ma Papa360-nal bebarangoltuk a Rédicstől délre eső Tenke-hegy környékét és nagy örömmel konstatáltuk, hogy az endotia okozta pusztulás megszűnőben van. Sok öreg egyed túlélte a legveszedelmesebb időszakot. A kipusztult példányok tősarjaiból fejlődött növények teljesen egészségesek. Rengeteg közepes méretű fa is hibátlannak látszik. Itt az ideje, hogy bővítsük az állományt a legszebb gyümölcsű marrónikkal!
Ez a fügefaméret általános most már Magyarországon, az utóbbi telek kegyelméből. Ahol még ilyen kaliberű bokrok sincsenek az utóbbi éveknek köszönhetően, ott takarás nélkül végképp nem érdemes fügével kísérletezni. Ez a növény Lenti egyik háza előtt áll, de a város tele van ilyen méretű bokrokkal szabad területeken is. Tudni kell hozzá, hogy Lenti közvetlenül a Kerka folyó partján fekszik, a terep mindenhonnan ide lejt, egy tipikus fagyzug.
Bp-en vagyok napok óta, érdekes, hogy a várostól távol, néhány km-re lévő sík területeken, ahol azt gondolnánk, hogy a városi hő nem érvényesül már, ott is szép nagy fügefák vannak, olyan terepen, ahol el kellene fagyniuk! Amiért nem fagynak el, az az lehet, hogy a városi hőszennyezés mégiscsak odáig is kihat! A városban elég sok óriási levelű példány van, amiken nincs egy darab gyümölcs sem!
"Találtam Bólyban fekete berkenyét, bár az is inkább semleges kémhatású talajt szeret, de azért kipróbálom. Van valakinek termesztési tapasztalata?"
Aronia melanocarpám nekem úgy 7-8 éve van, mérsékelten, de meszes talajon, és soha semmi gondom nem volt vele, úgy látom igénytelen növény. Elég jó napos helyen van, szereti, metszésként csak a földre hajló, elöregedett ágait szoktam kivágni.
Kifejezetten bő termést ad, kb. méteres, félgömb bokor, és idén is öt kilót szüreteltünk róla. Kissé fanyar, erősen festő levű, húsos, centis bogyói vannak bogernyőben, akár 20-30 is együtt. A termésből vagy dzsemet csinálunk, többnyire szederrel vegyesen, vagy csak ledarálva eltesszük mélyhűtve, gyümölcsleves alapnak. Levéltetvek szoktak megjelenni rajta, ha egyéb növényeket (pl rózsát) kezelek tetvek ellen, adok ennek is, de külön miatta soha nem permetezek.
Mivel a gyümölcse enyhén toxikus hatású (azért is érezni ilyen keserűnek), vagyis kisség mérgező, így teába nem, vagy csak kis mennyiségben ajánlom. Én szagolgatni szoktam, olyan kellemes, érdekes aromája van. Hetekig megőrzi a jellegzetes illatát, így a szobámban használom 'illatosítóként', amíg ki nem szárad.
Én ajánlom a Poncirus trifoliata-t (télálló vadcitrom). Lombhullató, de az ágai télen is zöldek. 3 méterre is képes megnőni. Szögesdrót-szerű lombja miatt kerítés helyett, sövénynek is érdemes ültetni. Persze nem egy-két év alatt éri el ezt a nagyságot, de nálam a térdig érő növény 6 év alatt ember magasságúra nőtt, tele van terméssel és életveszélyes a bazi nagy tüskék miatt. A japánnaspolyát takarva át lehet teleltetni, de satnya marad és csúnya. Nekem tavaly már virágzott, de persze termés nem lett rajta.
Egyébként én még a helyedben ültetnék, kaktuszokat, jukkákat, ciprust, fenyőféléket, bambuszt, Aucuba japonica-t, tamariskát (tavasszal, mikor virágzik, nagyon finom illattal borítja be a kertet), rozmaringot, levendulát, Fuchsia magellanica-t, Calycanthus floridus-t (illatos fűszercserje), lehet próbálkozni árnyékos, házfal melletti helyen a Fatsia japonica-val is. Aztán még Gunnera manicata, mocsári hibiszkuszok, Télálló banán, Húsos som, babér, perui földicseresznye (Physalis peruviana), gránátalma, Akebia quinata, Spartium junceum, Clerodendrum trichotomum...
Éppen mindenféle nálunk is termő új és elfeledett gyümölcsök telepítésén tűnődök - és sok-sok tanácsot szeretnék kérni.
Egyrészt, mikor érdemes Kivit, Nashi körtét, Kaki-szilvát, Jujubát ültetni - most ősszel, vagy tavasszal?
Evett már valaki kanadai fanyarkát? Valóban fanyar az íze? S ez nem mérgező, mint állítólag más amelanchier fajok? Illetve melyik a legjobb amelanchier fajta, ha meg is akarjuk enni a termést?
Van valakinek tapasztalata rezisztens mazsolaszőlővel? Állítólag a Thompson seedles rezisztens lenne, de kérdés, hogy ezt csak a katalógusok állítják-é, vagy valóban így van.
Evett már valaki mézbogyót?
Az áfonya termesztése elég reménytelennek tűnik a Mecsek oldalában, de lehet, hogy egy talajcserével megpróbálom. Edényben próbálta már valaki a fürtös áfonyákat vagy a Cranberyt?
Találtam Bólyban fekete berkenyét, bár az is inkább semleges kémhatású talajt szeret, de azért kipróbálom. Van valakinek termesztési tapasztalata?
Ha sikerül ilyen növényt vennem,akkor mindenképpen oltottat veszek,magonccal nem tudok mit kezdeni,beoltani meg pláne nem,a magokban meg nem bízok,mert az lutri.emiatt kértem ki a véleményed.
A magoncok közül a teljesen terméketlentől a kétlakin keresztül az öntermékenyig minden előfordulhat. A legbiztosabb dolog több példányt telepíteni és szerencsésnek lenni, hogy mindegyik termő, és szép gyümölcsöt termő legyen. A legmegbízhatóbb megoldás, természetesen, ennél a fajnál is az oltvány.
Köszönöm az infót.nálunk akkor valóban nem telelne át,kifgyna,mert nem ritkák a hosszan tartó -15 fokok,illetve az erős fagyos szelek. mondjuk a szél ellen élősövénnyel védekezünk,de a hideggel nem tudunk mit kezdeni.
A japánnaspolya- Eriobotria japonica- telepítését nem igazán javaslom. Bár nem tudom milyen adottságú a kerted, de M.o-on még a legjobb fagylefolyású dombokon is előfordul a -10-15fok, ami neki már túl alacsony. Ráadásul a virágzása a tél végi időszakra esik, és a virágai pedig fagyérzékenyek. Tehát ha az elmúlt 2 évhez hasonló egyhe teleink lennének és a növény maga túlélné, kiültetve termésre akkor sem számíthatsz. Tipikusan hidegházi növény, nagyon szép fa. Magam bírok egy 5 éves példánnyal,méretei miatt teleltetése egyre macerásabb.
Hogy mi egzotikus növény az igen szubjektív. Ha végig olvasod ezt a topicot ill. a Fagytűrőst, számos nagy biztonsággal telepíthető "egzotikus" gyümölcsről kaphatsz szinte komplett termesztés technológiát az abban legnagyobb tapasztalattal bíró tagok tollából(klaviatúrájából?).
Légy szíves e-mail-en megküldeni a kertészet elérhetősőgét, mert én is szeretnék kivit, kákit és jujubát telepíteni. Úgy tudom ezek homokos talajon is jól érzik magukat.
Természetesen mástól is szívesen veszem a segítséget. Én Budaörsön lakom, de Oroszlány határában lenne a telepítés. Köszönettel veszem, ha ezekhez közeli címet kapok.
A letenyei 1 q/tő kivitermést pedig, ráadásul, úgy kellene átértelmezni, hogy ugyanott 10 - 100 - 1000 hektáros területen is ugyanúgy teremne, csak a tövek számát és a hozzájuk tartoző termésmennyiséget kéne felszorozni a hektárokra kivetítve. Ha azt is hozzátesszük, hogy az az egy tő 10 percnyi munkaidőt igényelt idáig ebben az évben, értelemszerűen, az egy mázsa terméshez ennek a költségét kellene idáig hozzáutalni, ezt követően pedig a szüretét. Ez ellen csak őrültségből kifolyólag lehet ágálni és érvelni.
Alig várom már, hogy elteljen egy jó hónap! Ma benéztem arra faiskolára, ahol a múlt évben vettem a Hayward-Tomuri kivi párosítást. Egy szűk másfél méteres Diospyros kakin egyből megakadt a szemem. A hölgy közölte, ez egy bemutató darab, majd egy jó hónap múlva nézzek be hozzájuk, lesz háromféle kaki, meg jujuba is! Egyből közöltem, hogy mind a négyre igényt tartok!! Most sajnálom igazán, hogy már a hatvanadikat taposom, és csak most kezdem a kivit, kakik, jujubát telepíteni (elvileg a fiataloknak kellene ugrani az újdonságokra, vagy nem?).
Az egyik Zöldség-gyümölcs boltban ma beszélgettem az eladóval. Egy doboz (egy kg) kivit 495 Ft-ért adják, azaz a Letenyén látott kivin, ami úgy saccra 1 q-t terem, 50 ezer Ft-nyit termett. Az eladó a kivit valami extra déligyümölcsnek tudta, és igen meglepődött, mikor közöltem vele, hogy itt is simán termelhető, sőt közöltem vele azokat a címeket, ahol termő kiviket láttam itt a városban.
Igaza van ninonak, hogy itt még nagyon sok dolgunk van a hozzáállás, nézőpont megváltoztatásában is.
Igen, csak azokat is ide kellene juttatni, sőt az erdészeteknek telepíteniük kellene belőlük. Igen, az endotia megjelenése előtt tengernyi gesztenye volt a környéken. Ebben az évszakban az iskolában minden gesztenyehéjjal és törmelékkel volt tele, mert minden gyerek azt majszolta egész nap.
Az osztrákokat megértem miért látják optimistábban a világot.
Mivel ingáznak a területek között ezért van összehasonlítási alapjuk is. Ez nagy előny.
Szerintem a magyar tulajdonosokat is meg lehetne győzni egy egyszerű és nem túl költséges módszerrel. A füge könnyen szaporítható dugványozással.
A fogékonyabbaknak fel kellene ajánlani díjmentesen elültetési kötelezettséggel egy-egy megeredt dugványt. Aztán évente meg lehetne érdeklődni a tapasztalatokat. Kedvcsináló minta.
Mivel egyenlőre nem rendelkezem fügével az ötletre visszatérhetünk 2-3 év mulva.
Fiatal gesztenyefákat én is láttam, de elég kicsi termésüeket. Viszont egészségeseket. Ez a környéket nem ismerőnek nem tűnik nagy dolognak.
Én viszont emlékszem gyermekkoromban még eladásra is gyűjtötték az emberek annyi fa volt. Most már csak hírmondóik vannak. Remélem az eurázsiai hibridek megjelenésével sokat javul a helyzet.
Igen egy déli tájolású domb esetében nem csak a napsütéses órák száma magasabb, de a napsugarak beesési szöge miatt a napfény mennyisége is több ugyanakkora területen.
Még egy gondolat a dombokkal kapcsolatban: előnyeik nem merülnek ki a kedvezőbb minimumokban: a jó kitettségnek köszönhetően az olyan években is, mint az idei, már a hidegebbre fordult időjárást megelőzően el tudtak jutni az érésig olyan későiként számontartott szőlőfajták, mint az Italia, vagy Guzal Kara, még a sűrű lomb közé rejtett, közvetlen napfénynek nem kitett pontokon is:
Én is megtaláltam a házadat Dunakeszin! Úgy egy méter mélyen már sokszor megjelenik a talajvíz. Itt nem kell nagyon mélyre lekapaszkodniuk a fáknak, hogy vízhez jussanak.
