Na ma kinn voltam megint grindolni, és ki is mostam úgy negyed gramm aranyat :). Már csak ki kell szérelni.
Attila azok után amiket mondtál, mindenképp be akarok szerezni ilyen posztót. Amúgy nincs bemélyedve a pad, csak egy kicsit csáré (az alja és a teteje nincs 100%-ig egy síkban), de ez nem baj, nem ettől lesz rajta homokbucka.
Gondoltam, mivel itt már mindenki rakott fel a padjáról képet, én se akarok kilógni a sorból, ma készítettem néhány fotót.
Akkor ez ezek szerint biotit, vagy más néven macskaarany. (Egyébként egy elég komplex szilikát). Régen én is azt hittem, hogy talán arany, de nekem is leváltak rétegek a lemezkékről, és apám mondta, hogy akkor nem lehet arany. Igaza volt.
Amúgy a legegyszerűbben úgy lehet eldönteni, hogy arany-e vagy sem, hogy a szemcsét jól megnézed a napon minden irányból, és ha mindenhonnan ugyanúgy fénylik akkor arany, ha csak egy irányból fénylik, a többiből nem akkor nem arany.
köszönöm a segítséget... nem olyan nagy baj, ha nem arany, de nagyon izgat már :)
üvegtálban rázogattam, de nem tűnt nehezebbnek mint a homok, vagy rosszul ráztam? :) vékonyka, lapocskás, erősen arany színűen csillogó, csináltam képeket, remélem látni belőle valami iránymutatót, a véleményeket előre is köszönöm :)
kihúztam a szélére egy nagyobb lapocskát, körömmel megnyomtam és behajlott, ill lemezesen levált róla egy rész, mint pl. a körömnél.
/ ja és nem posztó, csak filc volt amin próbálkoztam :) /
Davej ég és föld a külömbség a posztó és a filc között. Eddig nagyon finom rácson keresztül bocsátottam a filcre az anyagot és megmaradtak a piros kis kövek rajta (talán ez is gránit). Elég lassn ment a művelet ehhez képest most a padra felraktam egy müa. zöldséges rekeszt legalább 4-5 ször akkora lukakkal mint a másik rostámon lévő. Öntöm rá a vizet mint a barom és ha ellepi a homok és kavics akkor még erősebben zúditottam rá. Persze nem ész nélkül és a végén jól leöblítettem és ahogy a könyvben is le van írva nagyon kevés homok, rengeteg magnetit no meg ez a sárga izé amiért csináljuk az maradt rajta. Kb ötszöröse lett így a teljesítményem.
Ellenőrizd, hohy nem hajlott-e meg a padod. nekem műanyag lapból van a padom és nerevítéseket kellett betenni alá mert középen meghajlott.
Szállóhó rakd az anyagot ha lehet egy sötét tálra vagy valami hasonlóra és engedjél rá kicsit mosogatószeres vagy folyékonyszappanos vizet (fél csepp). Mozgasd meg és ha a homoknál lényegesen lassabban mozog vagy leült és a világért sem hajlandó mozdulni akkor annak a valaminek nagy a súlya és ha netán még erősen ragyog is akkor az lehet akár arany is . A posztót meg becsüld meg mert már nem gyártják itt a kis hazánkban.
Hát nekem már nagyon váltanom kéne a filcről. Azon gondolkozok, hogy egy kombinált gumi + kabátposztót kéne néznem. Pénteken voltam kinn Váccal szemben mosni egy jó helyen, ki is mostam kb. 0,2-0,3 grammot, de az a baj, hogyha tiszta vörös homokot mosok a filcen, akkor az nehezen csúszik le és ilyen buckák alakulnak ki a pad hosszában. Biztos találkozott már más is ezzel a problémával.
Ilyenkor meredekebbre állítom a szöget, és ekkor valamivel jobban szétterül a homok, de sajnos a buckaképződést nem szünteti meg teljesen csak csökkenti. És a probléma ezzel az, hogy ilyenkor sok szemcse nem tapad meg, hanem lecsúszik a padról. Ellenőriztem az átmosott fövenyt és találtam benne jó néhány szemcsét. Igaz, hogy az első filcdarab csak úgy fénylett a sok aranyszemcsétől, de azért rossz érzés a veszteség.
Az lenne a jó, ha teljesen egyenletesen szétterülve csúszna végig az anyag a padon, de ez csak akkor szokott sikerülni, ha aránylag kevés a vörös homok. A kvarc az szétterül könnyen és nem lesznek buckák, persze ebben az anyagban meg kevés az arany :(.
Nyugodj meg, biztos, hogy nem arany :). Lehet biotit, csillám, pirit, vagy gyöngyház, de az arany a nyers homokból még a legdúsabb helyeken sem csillan fel csak úgy. Ahhoz be kell dúsítani legalább az 50X-esére, hogy észre lehessen venni (lásd pl. lapátpróba).
De ettől függetlenül van arany a dunai homokban, de a parttól távol nem érdemes keresni. A homokbányákban a koncentráció legfeljebb 0,005g/m3.
kicsit visszaolvastam, ahogy illik :), de nem lettem okosabb, tanácsot szeretnék kérni tőletek, a dunaparton lakunk és a jó mély, fúrt kutunk beomlott, kitisztításkor ontotta magából a finom homokot és feltűnt, hogy csodálatosan csillogó szemcsék vannak benne, először csak csillagpornak hivtuk, de egyre jobban izgat, hogy mi van ha arany :)
szerintem nagyon úgy néz ki.
volt itthon posztó próbáltam rajta valamit csinálni, de nagyon béna vagyok, valami villámgyors tanács kéne, mert nagyon izgat a dolog.
Egy alkalommal Recsk mellet. Ugyan nem találtam aranyat, de ennek ellenére érdemes lenne még egyszer odamenni. Részben mert akkoriban még gyakorlatlan voltam a szérkével, részben pedig, mert csupán egy 10 km-s szakaszt kutattam át.
Van internet elérhetőségük. Én a legdurvább barna posztót vettem meg az üzemükből közvetlen. Megmutatták, hogy hogyan készűl.Garantáltan eredeti és nagyon jó minőségű. Úgy mostam rajta mint egy vaddisznó és nem találtam a meddőben 1 szemet sem.
Bevallom hogy kipróbáltam én is már,de igazából az érdekelt hogy ha tállal mosok akkor mennyire válik el a nehezebb anyag a könnyebbtől a tálban. Elválik szépen,DE egyetlen szemernyi mikrobányi aranyat sem találtam benne.Pedig bizonyára nagyon jó érzés lehet találni pár szemcsét is.Nem a mennyiség a lényeg hanem a siker.)
Találtam egy olyan szivattyút ami csak 3,6 kg.9000 litert nyom óránként. A súlya lehet, hogy csak nekem fontos mert igazi remete mosóhelyem van autóval nem lehet oda állni.
Kipróbáltam az igazi kabát posztót, szenzáziós. Igaza volt az írónak úgy ragad mint a mágnes és sokkal gyorsabban lehet ráküldeni a sódert mint a filcre. Mindenkinek ajánlom.
Azt hiszem előző bejegyzésemben kissé bunkó voltam, ezért elnézést kérek Röfögtől.
Korrektebben fogalmazok inkább, és azt mondom, hogy sok dolgot amit írtál, nem tudok elhinni amíg nem látom a saját szememmel. Ilyen pl. a 5-8 grammos átlagkihozatal, vagy pl. a sok hivatásos aranyász.
Az aranycsapda tudom hogy működhet, László Endre könyvében is van róla egy külön fejezet. (De ő azt mondja, hogy elsősorban hegyi folyókon használták.)
A probléma abban áll, hogy ahhoz, hogy aranyat kapj el vele, jó helyre kell tenni ( mélyre a mederben, és jól rögzíteni), és sok gyapjú kell.
A gyapjú előbb utóbb tönkre megy a vízben, ezt saját tapasztalatból tudom, én is kísérleteztem vele. A gyapjú nem olcsó mulatság (sok sok négyzetméter akár egy vagyonba kerülhet). És ha fog is aranyat, akkor van egy olyan probléma is, hogy a gyapjú nem fogja csak úgy sima mosogatásra elengedni az aranyat. Ha az arany bement a gyapjú szálai közé, akkor az már az Istennek se akar kijönni onnan. (Persze el lehet égetni, de az kissé drága lenne.)
Kihelyezni pedig olyan helyre kell, ahol a kavicsokat gurítja a víz, tehát jó mélyre a mederben, mivel a parthoz közel nem tudnak görögni a kavicsok, mert nincs elég ereje a víznek hozzá. Tehát ehhez már búvárkodni kell.
Ezek miatt a problémák miatt vagyok szkeptikus, és azért mert én is már több mint két éve aranyászok és a saját tapasztalataim alapján (Dunai tapasztalat), nehéz ezeket csak úgy elhinni, amíg nem látom.
Más:
Hindnek teljesen igaza van a szivattyúval, szerintem én is fogok egyet venni, biztos vagyok benne, hogy a munkát 10X könnyebbé teszi.
Nem tudom hogy te már mostál-e fél napot hagyományos módszerrel (köpőcével) Furia, de ha még nem, akkor azt javaslom próbáld ki, és te is máshogy fogsz gondolkozni. Másfelől, ha le mész egy tuti helyre, és egy nap alatt kimosol 2-3 grammot, akkor már majdnem megtérült a befektetés.
Nem tudom kinek mi éri meg, én használtan vettem a szivattyút 20 ért, megtanultam vele a mosás alapjait, miközben jól éreztem magam a parton a családdal, horgásztun , sátoroztunk, és utolsó alkalommal 2 gramm aranyat mostam két óra alatt. Az aranyból én csináltam 24 karátos ékszert a feleségemnek, és most van egy szivattyúm amivel azóta fúrtam egy kutat,és jó lesz a készülő hidrovető gépemhez is, és van egy ha nem két új szakma amibe betekintést nyertem. Hogy ez kinek mennyit ér az egyéni elbírálás kérdése.Nekem minden beleölt perc és fillér megtérült.
Nem vesztem el , csak nem látom értelmét hogy beirjak a fórumba. Az a helyzet hogy ha bárki aranyat akar mosni , előbb értenie kell hogy alakul ki maga föveny. Anélkül szerencse játék az egész. Leirom neked ismét hogy történik , ha nem hiszed nem baj . Amikor egy folyóra gondolsz , magad előtt egy vízfolyást látsz . A valóságban két folyam van : egy a víz folyam , egy pedig alatta egy hordalék folyam . Ez is olyan mint a felső szint , maga a folyó. Na most a föveny kialakulása szempontjából az alsó , a hordalék folyam a döntő. Ez kb egy csomó kavics és kő a folyó eredeténél , ( Dráva , Duna : Alpokból hoz sok kő hordalékot ) , Ez az alsó hordalék folyam a víz sodró hatása miatt a folyás irány szerint lefelé halad , és közben morzsálódik . Ekkor szabadul ki az arany szemcse is. Ezért van Paks alatt megint lerakódás , a vízlépcső alatt már tud a hordalék morzsálódni. Amikor porrá , homokká morzsálódik ,a víz alatti zátonyokon le tud rakódni , mert a víz szét választja a szerves hordaléktól ( az könnyebb). Áradásnál a víz oldalirányú sodró hatást ad ezeknek a lerakódásoknak , ez kitolja folyás irány szerint lefelé és oldalra. Ekkor a parton ki tud alakulni az arany tartalmú föveny. Kiteríti a parton azt ami a víz alatt egy zátony kupacban ergyben volt.. Pados mosásnál ezt a fövenyt gyűjtitek össze, ( ha megtaláljátok) Csapdás mosásnál két féle megoldást szoktak használni : sarkantyúzást , és gyapjazást. Az elsőnél a víz alatti lerakódás( ez arany föveny tartalmú zátony ) ELŐTT építenek ki egy sarkantyút a folyóban ( a Dráván láthatsz ilyeneket Horvát oldalon) , ezzel lerakatják a tartalmát a sarkantyú külső oldalán , és nem várnak áradásra , innen gyűjtik be a lerakott anyagot. A másik a gyapjúzás. Itt a döglött állatok víz alatti sodródásást imitálják. Ha egy állat megdöglik . a tedejébe víz kerül , és lemerül a meder aljára , ahol VÉGIG SODRÓDIK EZEKEN A ZÁTONYOKON. E közben tapad a bundájába , szőrébe a hordalék (olyan mint ha mosó padon volna , ott is a gyapjú , filcbe , posztóba stb tapad ) Innen mossák ki az aranyat , a gyapjúból ( én ebből). Tehát elhelyezem a megfelelő helyeken a meder aljában a gyapjút , és rögzítem. Ha egy halász rá talál akkor lerombolja , mert a meder aljából ki áll egy cövek.( bele akad a csónakja). Az áradásos , tehát pados mosást csak akkor csináljátok, ha lement az ár , mert akkor látjátok , hova tolta ki a mederből a hordalékot a folyó. Csapdázásnál egész évben van lerakódás pl a sarkantyúban. Ennél is jobb ( és többet hoz a konyhára) ha nem a PARTON , HANEM A MEDERBEN keresed meg az arany tartalmú fövenyt . A parti lerakódást nézve , ez folyás irány szerint felfelé , általában max . 1 kilóméterre, ha pl vízforgó , örvény stb van akkor arra felé. Kb 1-1.5 méter mélyen vannak, a Googlin ezeket simán ki tudod szúrni , pláne mert tudod hogy melyik hely FELETT kell keresni. A Drávában , napi 5-8 gramm a kihozatal , ha csak ezt csinálja valaki. Azért irtam be kb 50 aranyászt a Drávára , mert minimum annyian vannak . Ugyanis itt van az ország legszegényebb helye . az Ormánság, ahonnan szervezett csapatokban menne le a folyóra cigányok, akik ezt csinálják. Ők nem paddal mosnak. Mindenféle motoros herkentyűket eszkábáltak , ami nekem nem tetszik. Maga a motoros mosás is ellenszenves mert természet ellenes szerintem. A másik amit beírtam , így gondolom már érthető: a külön homok arany árfolyam. Az ékszerészek Pécsen ezt csinálják , egy időben , kb tíz éve kezdték ezt , akkoriban irtak róla valamit az újságok is errefelé , akkor kezdett az egész terjedni. Mármint az aranyászás. Egészen pontosan az történt hogy be akarták csapni az ékszerészeket gömböcs arannyal , ezért már csak mosott homok aranyat vesznek át , de ez az egész illegálisan megy. Tehát papíron semminek nincs nyoma. Igazából nem érdekel elhiszitek e a mit beírtam , de nem látom értelmét hogy topikozzak ha mindig igazolnom kell magam. Én leírtam egy olyan mosási módszert amiről sehonnan máshonnan nem hallhattatok szerintem , így az egész alapjait meg biztos hogy nem is tudhattátok.
