" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Tavaly többször is beszélgettünk ilyenről, főleg a fügével kapcsolatban. Tegnap Papa360-nal egy olyan "gerilla-akciót" terveltünk ki, hogy jövőre sok fügedugványt csinálunk és azokat majd ajándékként osztogatjuk a jó fekvésű területek tulajdonosainak. Micsoda gyanús alakok leszünk! Ezek után aztán, hogy elültetik-e...?!
Tavaly elmeséltem, hogy egy hegyi kápolnánál "gerilláskodtam" egy fügepalántával, amit aztán a "megcélzottak" eltávolítottak, amikor "rendbetették" a kápolna környékét. Így aztán elmondhatom, hogy az akcióm sikeres volt, mindössze a füge szerepel a veszteséglistán.
Ven egy új stílus !! A neve : Gerilla kertészkedés!! A lényege az hogy főleg elhanyagolt ,gondozatlan köztereken bejelentés és engedélyek nélkül virágokat , növényeket ültetnek az elkövetök ezzel hívják fel az emberek figyelmét a szép környezetre.
5 évvel ezelőtt is voltam Zadarban egy magánháznál nyaralni ott akkor nagy megdöbbenéssel láttam hogy a kocsibeálló tetejére lett felfuttatva a kivi úgy mint ahogy magyarországon szokás egy lugast megcsinálni.Akkor még nem foglalkoztatott ennyire a növényekkel való foglalatosság.
Most értettem csak meg az eredeti kérdésedet (ha jól értelmeztem). Természetesen az olasz hibridekből olthatsz a magyar magoncokba. Az olasz hibrid mikroszaporított? Egyébként amiről én kezdtem beszélni, azt a következőképp tudnám elképzelni: Betegség miatt kipusztult és kivágott fák egészséges sarjai terméseinek minősége szerint kellene szelekciót végezni. Az ilyen alapon kiválogatott egyedekből mikroszaporítani és az így létrehozott növényeket megfertőzni, a túlélőket pedig nagy számban, telepítési célból szaporítani.
Az ázsiai-európai hibridek jelentenék a megoldást, mikroszaporítással sajátgyökerűként, vagy lehetne hipovirulens kórokozó hatására immunizálódott, bevált hazai fajtákat szelektálni és in vitro szaporítani. De ehhez a szakmának valamit tennie kellene. Ha nincs olyan szakember, akinek lennének ehhez ötletei, akkor vállald fel Te ezt a szerepet, aki a szakmában, vagy a szakma közelében vagy. Ez mikrobiológiai vizsgálatokkal támogatott empírikus módszerekkel végigjárható lenne.
Ma vette észre a feleség hogy virágzik a Goji bogyó !!!
Szept 13-20-ig horvátországban Zadar mellett Zatonban voltam a családdal nagyon szép volt rengeteg szép növényt láttam. Hatalmas fügék főleg lila de volt sok fehér is ja és a fügepálinka és fügelikőr ,boltban gyári fügelekvár .El is határoztam ha nyerek a lottón akkor veszek ott egy nagy házat.Az idő jó volt kaptunk sms-eket hogy magyarországon zima van de mi még tudtunk fürdeni a tengerben is.
A földicseresznyéink még mindig virágoznak. Próbált már valamelyikőtök földlabdával kiemelni ilyen nagy, másfél méteres töveket, és továbbnevelni azokat télikertben?
"Többször megemlítettem már a szelídgesztenyét, mint az egyik, a rá fordítottnál sokkal nagyobb figyelmet érdemlő fajt."
Szerinted érdemes-e a - jó ellenálló-képességű - marróni-japán hibrideket egyszerű, magról kelt hazai alanyokra oltani, vagy valamilyen kéregelhalásnak ellenálló alany is kell hozzá?
(A kérdés gyakorlati oldala: röviddel azelőtt, hogy véletlenül ráleltem erre az olaszországi hibridre, vettem három magoncot, amik így persze feleslegessé váltak. Kultúrnövényt nincs szívem kidobni, így most edényben cseperednek. Tavasszal próbálhatnám oltani őket, a kérdés hogy szól-e ez ellen valami?)
Az általad felsorolt fajok közül van, amelyik korlátozottan téltűrő (káki). A korlátozottan téltűrőket ajánlatos tavasszal ültetni, így még egy telet biztonságban tölthetnek "anyjuk kebelén", a következőt pedig már egy évet kinn töltött, fejlettebb, kiszoktatottabb növényként vészelhetik majd át a szabadban. A többit ültetheted ősszel is.
Kár, hogy itt a csúcson csak egy "szokványos" méretű, fiatal kis fügére leltünk, ami magában még semmire nem lenne bizonyíték. Találtunk ellenben perui földicseresznyét. Ez is több a semminél.
Ezek a szőlők itt 300 méter fölötti magasságban vannak. A jelenleg 20 körüli, egyes fajtáknál afölötti cukorfokok azt jelzik, hogy ez a tengerszint feletti magasság még kiválóan alkalmas nagy hőigényű gyümölcsfajok termesztésére a téli minimumoknál és a tavaszi fagyoknál tapasztalható előnyökről nem is szólva! A tulajdonos szerint itt még novemberben bőven paradicsomszezon van. A növények jelenlegi állapotát nézve és a hely fagylefolyási sajátosságait tekintve ez minden további nélkül hihető. (Vége az eddigi bajnoknak, ha beneveznek az országos paprikalegtovábbépenmaradási versenybe!)
Többször megemlítettem már a szelídgesztenyét, mint az egyik, a rá fordítottnál sokkal nagyobb figyelmet érdemlő fajt. Ma Papa360-nal bebarangoltuk a Rédicstől délre eső Tenke-hegy környékét és nagy örömmel konstatáltuk, hogy az endotia okozta pusztulás megszűnőben van. Sok öreg egyed túlélte a legveszedelmesebb időszakot. A kipusztult példányok tősarjaiból fejlődött növények teljesen egészségesek. Rengeteg közepes méretű fa is hibátlannak látszik. Itt az ideje, hogy bővítsük az állományt a legszebb gyümölcsű marrónikkal!
Ez a fügefaméret általános most már Magyarországon, az utóbbi telek kegyelméből. Ahol még ilyen kaliberű bokrok sincsenek az utóbbi éveknek köszönhetően, ott takarás nélkül végképp nem érdemes fügével kísérletezni. Ez a növény Lenti egyik háza előtt áll, de a város tele van ilyen méretű bokrokkal szabad területeken is. Tudni kell hozzá, hogy Lenti közvetlenül a Kerka folyó partján fekszik, a terep mindenhonnan ide lejt, egy tipikus fagyzug.
Bp-en vagyok napok óta, érdekes, hogy a várostól távol, néhány km-re lévő sík területeken, ahol azt gondolnánk, hogy a városi hő nem érvényesül már, ott is szép nagy fügefák vannak, olyan terepen, ahol el kellene fagyniuk! Amiért nem fagynak el, az az lehet, hogy a városi hőszennyezés mégiscsak odáig is kihat! A városban elég sok óriási levelű példány van, amiken nincs egy darab gyümölcs sem!
"Találtam Bólyban fekete berkenyét, bár az is inkább semleges kémhatású talajt szeret, de azért kipróbálom. Van valakinek termesztési tapasztalata?"
Aronia melanocarpám nekem úgy 7-8 éve van, mérsékelten, de meszes talajon, és soha semmi gondom nem volt vele, úgy látom igénytelen növény. Elég jó napos helyen van, szereti, metszésként csak a földre hajló, elöregedett ágait szoktam kivágni.
Kifejezetten bő termést ad, kb. méteres, félgömb bokor, és idén is öt kilót szüreteltünk róla. Kissé fanyar, erősen festő levű, húsos, centis bogyói vannak bogernyőben, akár 20-30 is együtt. A termésből vagy dzsemet csinálunk, többnyire szederrel vegyesen, vagy csak ledarálva eltesszük mélyhűtve, gyümölcsleves alapnak. Levéltetvek szoktak megjelenni rajta, ha egyéb növényeket (pl rózsát) kezelek tetvek ellen, adok ennek is, de külön miatta soha nem permetezek.
