" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sajnos, Kedves Vali azokban az években az életnek ezt az iskoláját kijártam és közben majdnem minden illúziómat elveszítettem. A kevés maradékkal küzdök most, a több front közül itt is, hogy az egyes hobbikertészen keresztül próbáljak léket ütni valahogy a maradiság és tudatlanság hajóján, ami még mindig oly dölyfösen síklik hazánk vizein. Hogyan álmodhatnánk új fajok üzemi szintű bevezetéséről a közeljövőben, amikor a hagyományosan meglévők sem találják a helyüket sem a piacon, vagy egyáltalán az értékesítés megfelelően szervezett struktúrájában. Itt szinte mindenkinek csak negatív tapasztalatai vannak. A munkanélküliek országában teljes sorvadásnak indult az a munkakultúra és precizitás (ha egyáltalán megfelelő szinten volt-e valaha is, legalábbis az utolsó 60 évben), amit egy modern gyümölcsültetvény megkövetelne. Ami jelenleg rendelkezésre áll, azzal csak megsérült kérgű, leszaggatott ágú fákat és szüretkor összezúzott termést lehetne produkálni, ha egyáltalán még valamilyen munkaerőt össze is lehetne vakarni a 60 év körüli átlagkorú falvakból. Hol van ezekben a kiöregedett falvakban az a család, amelyiknek az "apraja-nagyjából" családi vállalkozás lehetne. Mindenki és minden hiányzik hozzá.
Nino, igazad van. Neked viszont van tapasztalatod, tudásod és rálátásod a különbségekre. Írj tankönyvet, írj tanulmányokat, tegyél használható javaslatokat.
Juttasd el oda, ahol elolvassák, add közre, hogy terjeszthessük.
Sajnos, jellemző. És szükségszerű is, helyesebben, könnyen belátható az oka. Elég jól ismerem Olaszország elmúlt 30 évének agrártörténelmét. Azok a sikeres gyümölcstermelő gazdaságok, amelyek termékeivel most már a magyar piac is tele van, szakmailag kidolgozott fejlesztési terveken keresztül valósultak meg, financiális kedvezmények segítségével. Abban a tíz évben, amikor egy olasz tulajdonú és szakmai irányítás alatt lévő gyümölcstermesztési szaktanácsadó cég tolmácsa és mindenese voltam, nagyon-nagyon lehangoló tapasztalatokat szereztem a magyar gyümölcstermesztési ágazat szakmai színvonaláról és általános helyzetéről. Ez most sincs másként, sőt még úgy sem, mint évekkel ezelőtt. Egészen más vidékfejlesztési politika kellene, helyesebben KELLENE vidékfejlesztési politika. A környékemen a falvak, a szőlőhegyeikkel együtt halálra vannak ítélve. Hol van az a kertészeti szakma, amelyik vidékenként helyi erőforrásokra szabott fejlesztési terveket tudna megfogalmazni és a politika segítségével érvényre juttatni, segítve a fejlesztendő térség potenciális gazdasági szereplőit a lehetőségek kiaknázásában? Hol van egy ilyen, amikor az egyetemeken elavult nézetekkel rendelkező oktatók elavult tananyagokból semmire tanítják a hallgatókat és kutatás gyanánt öncélú pücskörészéseket folytatnak. Tisztelet a kivételnek, ha véletlenül lenne ilyen.
Miért szükségszerű, hogy az itt érzékeltetett gazdasági valóság tőszomszédságában, országhatár által most már EL SEM VÁLASZTVA az alábbi egy jellemző kép legyen Magyarország egyik legkedvezőbb mikroklímával megáldott pontján?????????????????
Az alább bemutatott szlovén vállalkozás néhány lépésnyire van attól a helytől, ahova tegnap kirándultunk. A hegytetőről ráláttunk a dombvidék szlovéniai részeire, ahol a szőlőművelésre alkalmas területek minden négyzetmétere gondosan művelve van. Miközben mi itt ilyen gorilla-akciókon törjük a fejünk, tőlünk néhány méternyire egy egyre inkábbkibontakozó, virágzó gazdaság, európai jelentőségű vállalkozásokkal néhányszázas lélekszámú településeken.
Ocean Orchids trgovina in storitve is a limited liability company (d.o.o.), which was established in the summer of 2003. The company is located in Dobrovnik in the Prekmurje region, near Slovenias borders with Croatia and Hungary.
Ocean Orchids primary field of business is production of potted flowering orchids. We are the only company in SE Europe to produce the Phalaenopsis orchids commercially. In a 1.4 hectare greenhouse we pot and grow up to 500,000 orchids per year.
Two of the Ocean Orchids founders, Roman Ferenčak and Toma Jevnik, used to live and work in the Netherlands and, as a result, the Ocean Orchids professional concept is closely connected to this country. Ocean Orchids also works with two Dutch partner companies. One is Anuthra (with over 30 yrs of experience in plant production and selling they are Ocean Orchids young plants supplier). The other is Kubo, one of the most prominent world-renowned greenhouse builders.
Ocean Orchids target markets are Slovenia and its three neighbouring countries Hungary, Italy, and Croatia. Besides these countries, our business is oriented towards states south of Slovenia, since these regions showed great interest in the orchid supply business when our first production of plants was launched in 2006. Besides wholesale traders from these countries, Ocean Orchids sells its products through Flora Holland, a Dutch flower auctioneer and Europes widely known flower marketer. Part of our sales department, which handles our plant supply services for Western Europe, is located in the Netherlands.
Az Ocean Orchids trgovina in storitve egy, 2003. év nyarán alapított korlátolt felelősségű társaság. A társaság székhelye a Prekmurjének nevezett térségben Dobrovnik (magyar neve Dobronak) községben van a szlovén-horvát-magyar hármashatár közelében.
Az Ocean Orchids fő tevékenysége edényes virágzó orchideák nevelése. Mi vagyunk Kelet-Európa egyetlen üzemi méretekben Phalaenopsis orchideákat előállító vállalkozása. 1,4 hektáros!!! üvegházunkban évente 500.000 orchideát ültetünk edénybe és nevelünk fel.
Az Ocean Orchids két alapítója, Roman Ferenčak és Toma Jevnik Hollandiában élt és dolgozott és ennek eredményeképpen, az Ocean Orchids szakmai koncepciója szorosan kapcsolódik ehhez az országhoz. Az Ocean Orchids két holland üzleti partner társasággal is együttműködik. Ezek közül az egyik az Anuthra (több, mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik a termesztésben és értékesítésben, ez látja el palántákkal az Ocean Orchids-t). A másik a Kubo, a világ egyik legelismertebb üvegházépítő cége.
Az Ocean Orchids piaci célországai Szlovénia mellett a szomszédos Magyarország, Olaszország és Horvátország. Ezen országokon kívül üzleti tevékenységünk a Szlovéniától délre eső országok felé irányul, amelyek nagy érdeklődést mutattak termékeink iránt, amikor 2006-ban kirukkoltunk első növényproduktumainkkal. Ezen országok nagykereskedelmi hálózatai mellett az Ocean Orchids értékesít még a Flora Holland révén, amely egy holland virágárverező és Európa-szerte jól ismert virágforgalmazó. Értékesítési részlegünknek az a része, amelyik nyugat-európai növényellátó szolgáltatással foglalkozik, Hollandiában működik.
Tavaly többször is beszélgettünk ilyenről, főleg a fügével kapcsolatban. Tegnap Papa360-nal egy olyan "gerilla-akciót" terveltünk ki, hogy jövőre sok fügedugványt csinálunk és azokat majd ajándékként osztogatjuk a jó fekvésű területek tulajdonosainak. Micsoda gyanús alakok leszünk! Ezek után aztán, hogy elültetik-e...?!
Tavaly elmeséltem, hogy egy hegyi kápolnánál "gerilláskodtam" egy fügepalántával, amit aztán a "megcélzottak" eltávolítottak, amikor "rendbetették" a kápolna környékét. Így aztán elmondhatom, hogy az akcióm sikeres volt, mindössze a füge szerepel a veszteséglistán.
Ven egy új stílus !! A neve : Gerilla kertészkedés!! A lényege az hogy főleg elhanyagolt ,gondozatlan köztereken bejelentés és engedélyek nélkül virágokat , növényeket ültetnek az elkövetök ezzel hívják fel az emberek figyelmét a szép környezetre.
5 évvel ezelőtt is voltam Zadarban egy magánháznál nyaralni ott akkor nagy megdöbbenéssel láttam hogy a kocsibeálló tetejére lett felfuttatva a kivi úgy mint ahogy magyarországon szokás egy lugast megcsinálni.Akkor még nem foglalkoztatott ennyire a növényekkel való foglalatosság.
Most értettem csak meg az eredeti kérdésedet (ha jól értelmeztem). Természetesen az olasz hibridekből olthatsz a magyar magoncokba. Az olasz hibrid mikroszaporított? Egyébként amiről én kezdtem beszélni, azt a következőképp tudnám elképzelni: Betegség miatt kipusztult és kivágott fák egészséges sarjai terméseinek minősége szerint kellene szelekciót végezni. Az ilyen alapon kiválogatott egyedekből mikroszaporítani és az így létrehozott növényeket megfertőzni, a túlélőket pedig nagy számban, telepítési célból szaporítani.
Az ázsiai-európai hibridek jelentenék a megoldást, mikroszaporítással sajátgyökerűként, vagy lehetne hipovirulens kórokozó hatására immunizálódott, bevált hazai fajtákat szelektálni és in vitro szaporítani. De ehhez a szakmának valamit tennie kellene. Ha nincs olyan szakember, akinek lennének ehhez ötletei, akkor vállald fel Te ezt a szerepet, aki a szakmában, vagy a szakma közelében vagy. Ez mikrobiológiai vizsgálatokkal támogatott empírikus módszerekkel végigjárható lenne.
Ma vette észre a feleség hogy virágzik a Goji bogyó !!!
Szept 13-20-ig horvátországban Zadar mellett Zatonban voltam a családdal nagyon szép volt rengeteg szép növényt láttam. Hatalmas fügék főleg lila de volt sok fehér is ja és a fügepálinka és fügelikőr ,boltban gyári fügelekvár .El is határoztam ha nyerek a lottón akkor veszek ott egy nagy házat.Az idő jó volt kaptunk sms-eket hogy magyarországon zima van de mi még tudtunk fürdeni a tengerben is.
A földicseresznyéink még mindig virágoznak. Próbált már valamelyikőtök földlabdával kiemelni ilyen nagy, másfél méteres töveket, és továbbnevelni azokat télikertben?
"Többször megemlítettem már a szelídgesztenyét, mint az egyik, a rá fordítottnál sokkal nagyobb figyelmet érdemlő fajt."
Szerinted érdemes-e a - jó ellenálló-képességű - marróni-japán hibrideket egyszerű, magról kelt hazai alanyokra oltani, vagy valamilyen kéregelhalásnak ellenálló alany is kell hozzá?
(A kérdés gyakorlati oldala: röviddel azelőtt, hogy véletlenül ráleltem erre az olaszországi hibridre, vettem három magoncot, amik így persze feleslegessé váltak. Kultúrnövényt nincs szívem kidobni, így most edényben cseperednek. Tavasszal próbálhatnám oltani őket, a kérdés hogy szól-e ez ellen valami?)
Az általad felsorolt fajok közül van, amelyik korlátozottan téltűrő (káki). A korlátozottan téltűrőket ajánlatos tavasszal ültetni, így még egy telet biztonságban tölthetnek "anyjuk kebelén", a következőt pedig már egy évet kinn töltött, fejlettebb, kiszoktatottabb növényként vészelhetik majd át a szabadban. A többit ültetheted ősszel is.
Kár, hogy itt a csúcson csak egy "szokványos" méretű, fiatal kis fügére leltünk, ami magában még semmire nem lenne bizonyíték. Találtunk ellenben perui földicseresznyét. Ez is több a semminél.
Ezek a szőlők itt 300 méter fölötti magasságban vannak. A jelenleg 20 körüli, egyes fajtáknál afölötti cukorfokok azt jelzik, hogy ez a tengerszint feletti magasság még kiválóan alkalmas nagy hőigényű gyümölcsfajok termesztésére a téli minimumoknál és a tavaszi fagyoknál tapasztalható előnyökről nem is szólva! A tulajdonos szerint itt még novemberben bőven paradicsomszezon van. A növények jelenlegi állapotát nézve és a hely fagylefolyási sajátosságait tekintve ez minden további nélkül hihető. (Vége az eddigi bajnoknak, ha beneveznek az országos paprikalegtovábbépenmaradási versenybe!)
