" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
nagyon érdekes,kíváncsi lennék hogy valaki evett-e ilyet,vagy találkozott-e vele.kár hogy nálunk az ilyen gyümölcsök valamilyen oknál fogva valahogy nem akaródznak elszaporodni...pedig szerintem lenne rá kereslet,főként ha megbízható a kereskedő akitől az ilyesmi beszerezhető.
Hogy miért is zsörtölődöm én állandóan?! Ezért. Az egyetemek botanikus kertjeiben ott állnak ilyen növények anélkül, hogy valaha valaki is foglalkozott volna a szaporításukkal, terjesztésükkel. A keszthelyi egyetem 55 éves kákija is ilyen. Rá se hederítenek. Több, mint fél évszázad alatt oktatók százai és hallgatók ezrei találkoznak vele úgy, hogy senki nem tett semmit a megismertetéséért, vagy terjesztéséért. Még addig a felismerésig sem jutottak el a révén, hogy ez egy nálunk is termeszthető gyümölcsfaj. Az eset értelmezése innen nem kertészeti szakmai jellegű értékelésen keresztül, hanem társadalomlélektani analízissel végezhető el. Mindenesetre nagyon súlyos dolog.
Új, nálunk még ismeretlen, fagytűrő gyümölcs a láthatáron: Decaisnea fargesii
Interneten találtam rá. Hazája Kelet-Ázsia, Kína, Nepál. 5-8 méter magasra növő lombhullató fa. 6-9-ez zónába sorolják, néhol 5-öst is írnak róla, tehát nálunk mindenképpen télállónak kéne lennie. A soproni Nyugat-magyarországi Egyetem botanikus kertjében megtalálható, benne van az adatbázisukban (www.nyme.hu).
Rendelek is belőle magot, jövöre kipróbálom. Akit érdekel, majd esetleg tudok adni belőle, de csak jövő tavasszal valószínűleg. Van egy testvére is Decaisnea insignis, amely a gyümölcs színében tér el, illetve nem egészen világos, de valószínűleg ugyanazon egyed, más termőhelyről való származásáról van szó.
Valamikor ezt írtam: "...Legalább ekkora kihívás és pozitív törekvés lehetne az elfelejtett, elhanyagolt magyar tájfajták felélesztése. Lehet itt pénzhiányra hivatkozni az intézmények részéről, meg mindenre, én egyben azt is bizonyítani szeretném, hogy nem ezen múlik elsősorban. Sőt, ettől új ötletet kaptam: jelentkezem a Guinness-nél "legtemplomegerébb kutató" címre. Legyen bármi is a kisérletek eredménye, ezt az egyet biztosan elnyerem..."
De ha ez itt egy kutató és netalán állandó lakhelye a templom, akkor még ebben sem lehetek biztos.
Fagyérzékenységre hivatkozni (nem is egyértelmű, hogy tavaszi, vagy téli fagyról van-e szó), amikor Ragusa leírásából tudjuk, hogy túl van már egy kivióriás kivágásán Északkelet-Magyarország egyik fagyzugában, aminek soha semmi baja nem volt, sőt túlzottan is vegetált, tehát NEM FAGYOTT MEG 1997, 2001-2002, 2002-2003 telén, amikor tudom, hogy Hevesben (Heves település melletti ültetvényben) intenzív ültetvényben ALMAFÁK fás részei szenvedtek fagykárt.
Az elmondottak alapján jogos a "felmentésed." A mikroszaporítónak természetesen ez egy komoly expedíció szervezését is jelentené, amellyel a hagyományos gesztenyetermő helyeken a legjobb fajtákat derítené fel, ami több százat, vagy több ezret is jelenthet, miután tulajdonképpen minden egyes növény külön fajtát képvisel. Itt ugyanis minden gesztenye vad-gesztenye, mert egytől-egyig magonc. A megbetegedés nélkül túlélők eleve érdekesek lehetnének, ha a gyümölcsük minősége megfelelő. A másik érdekes csoport a jó minőségű gyümölcsöt termő immunizálódott sarjnövények gyűjteménye lehetne.
Az olasz hibrid mikroszaporított? Úgy tudom igen, és oltásnak nem találtam nyomát a csemetén.
Egyébként amiről én kezdtem beszélni, ... a túlélőket pedig nagy számban, telepítési célból szaporítani. Biztosan érdemes lenne megcsinálni, az ismeretségi körömben megpróbálom tudatosítani, hátha találok olyan mikroszaporítót, aki felvállalja.
Javasoltad, hogy én tegyem meg, több okból nem megy: egyrészt ez nekem szigorúan csak hobbim, másrészt már felvállaltam néhány ügyet: egy tudományos egyesület dolgainak a szervezését, a növényi géntechnológia megismertetését az emberekkel, és az áltudományokkal szembeni hadakozást. Emellett felelőtlenség lenne bármi másba belefognom.
Úgy tűnik, szerencsére ezen az éjszakán csak 1-2 hely fog "elesni". Van légmozgás, meg csekély felhőzet is. Elsők között lesz a tőlem alig 20 kilométerre lévő óbaroki észlelő. Jelenleg az időkép térképen ő méri a leghidegebbet, 4,2 fokot, nálam 8,5 van a kijelzőn. Ugyanez az észlelő a 2006/2007-es igen szerencsés télen -14 fokot mért! Ez a fagyzug ugyanolyan, mint az Északi-középhegységben lévők, csak egyszerűen azok ismertebbek.
Éppen én is tartalmilag ugyanazt akartam mondani, amit Nino az előbb. Régebben elmesélte már a fórumon, hogy Keszthelyen is az 50 éves egyetemi kákifa gyümölcse gyakorlatilag minden ősszel a professzorok és a hallgatók fejére esik, rugdossák a földre lehullott terméseket. Ez szerintem szemléletes példa. Nino már régebben is kilincselt egyetemi tanszékeknél, eddig eredménytelenül. De talán ha a mintaültetvények valóban olyan állapotba kerülnek, mint az évtizedes házikerti példányok, akkor már elindulhat valami. Zalában már ezerszámra található kivi és káki is a kertekben. Képeken többen is bemutattuk az ültetvényeket, vagyis szép lassan haladnak a dolgok a maguk útján. A nonprofit társasághoz, pályázatok írásához és hasonlókhoz azért még három dolog talán fog kelleni: pénz, pénz és pénz. De próbálkozunk valamiféle kertbarát klub szervezésével is, talán egy országos hálózat kiépítésével is. Remélem, hogy az a faiskola, ahol a mintaültetvények is vannak, eljut abba a fázisba, hogy kellő mennyiségben országos szinten is elláthatja a lakosságot ezekkel a növényekkel, ehhez még a szállítást is meg kellene oldani, beszéltünk itt már honlapról is. Érthetetlen okokból ellendrukkerekkel is számolnunk kell, pl. olyanok nyitnak topikot a kivi sikeres termesztéséről, akik minden létezőt megtesznek éppen ellene, vagy olyanokat írnak jótanácsként álcázva, hogy "ne feledkezz meg arról, hogy a kivi fagyérzékeny".
Tulajdonképpen "nyitott kapukat döngetsz", mivel az elképzelés hasonló, de az ideje akkor érkezik el, amikor a bemutatott "kísérleti ültetvények" állományban mutatnak majd olyan képet, mint a házikerti egyes növények. Akkor lesz csak mögöttem olyan referencia háttér, amire már lehet hivatkozni. De mindenképpen nehéz lesz, mert érzékelhetően sokkal nagyobb az ellenállás, mint az együttműködési készség. Ha kételkednél, akkor nézd csak meg a "kivi sikeres termesztését" és idézd föl a közelmúltban történteket. Ezekből próbáld meg elképzelni az ellenállást az érdekelt intézmények részéről. Mindenképpen szükség lesz rá, hogy az ültetvény termését a képükbe maszatoljam, mint ahogy a tortát szokták a burleszkfilmekben.
Nino, függetlenül attól, hogy sokmindenben igazat adok Neked, azzal nem értek egyet, hogy nem lehet változtatni.
"A tudományos megalapozásra és tervezésre hivatott intézmények működésképtelensége miatt már eleve minden halva születik. De ha csoda történne és elindulna ilyen irányból egy jó kezdeményezés, még hány fokozaton kellene átjutnia a megvalósításig."
Éppen ezért javasoltam az alulról induló kezdeményezést. Egy nonprofit csoportosulás képes elindítani egy mozgalmat. Mi kellene hozzá? Egy jó kis tanulmány, amelyik többek között arról szólna, hogy
1. Hogyan lehetne elindítani egy gyümölcsöző gyümölcstermelő családi vállalkozást
2. Melyek azok a nálunk is kedvelt, importból származó gyümölcsök és haszonnövények, amelyek gond nélkül, biotermesztéses körülmények között megteremnek
3. Hasznos útmutatók, tanácsok és tippek a termesztésre vonatkozóan
5. stb..., dehát Te ezt sokkal jobban tudod nálam.
Garantálom, hogy a tanulmányod előbb-utóbb eljutna olyan helyekre is, ahol komolyan veszik és elgondolkodnak rajta.
Persze, ha nincs hozzá kedved és affinitásod, azt is megértem, hiszen egyéb elfoglaltságaid mellett felvállalni egy ilyen kezdeményezést nem kis időráfordítást
Az olajfa máfképp viselkedik, mint a füge. Az olajfa örökzöld, ezért télen is vegetációban van. A fügét károsodás nélkül át lehetne teleltetni állandó - 10 fokos hőmérsékleten. Az olajfára nézve már a - 6-8 fokos folyamatosan fennálló fagy is rizikót jelenthet, különösen, ha a talaj is mélyen átfagy. Ugyanakkor egy-egy alkalommal olyan alacsony hőmérsékletet is károsodás nélkül elvisel, mint a füge tűrésküszöbe. Ezért az olíva esetében nem kielégítő feltétel ennek az értéknek a túl nem lépése, az is szükséges, hogy a fagyos periódusok csak rövidek legyenek és időről-időre visszaenyhüljön az idő, vegetációs lehetőséget biztosítva a növénynek.
Egyet biztosan lehet tudni: legutoljára az olyan helyek fognak "elesni", mint amilyet tegnap képeken bemutattam. Persze, normális esetben ez csak valamikor november közepe vagy vége körül fog bekövetkezni. Olyan is előfordult már, hogy karácsonykor.
bár újra áttanulmányozva az amatőr automaták országos mérőhálózatát az idokep.hu -n, most kezd megállni az elmúlt órák meredek hőmérséklet-zuhanásának tendenciája. A valóságban tehát az ilyen Nógrádsipek, Isaszeg-patakpart, Kozármisleny-tópart szintű helyeken készülhetnek reálisan talajmenti fagy veszélyére, főleg az északnyugaton található ilyen típusú helyeken. Síkvidéken, dombokon még nem kell ettől tartani!
Sajnos úgy tűnik, ismét riasztást kell kiadnom, ezúttal talán valamivel megalapozottabban. Több helyen alakulhat ki reggelre gyenge talajmenti fagy! Az éppen aktuális időjárási szituáció szerint most is elsősorban nyugaton, valamint északkeleten. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a térségeknek a FAGYZUGAIBAN. Vagyis most éppen ezekben a térségekben van kevés felhő, és csökken a szélerősség, ez kedvez a kisugárzásnak. A Duna vonalában, valamint az Alföld középső részein és Baranyában nagyobb a felhőborítottság, így ezen térségek fagyzugaiban sem várható talán fagy. Ez jól mutatja, hogy minden időjárási szituáció más-más térségeket érint kedvezőbben, vagy kedvezőtlenebbül. Lehetne a helyzet a mostani kép fordítottja is. Éppen ezért kizárólag a domborzati pozíció és a beépítettség számít, mivel a jelenlegi helyzetben térségtől függetlenül a kedvezőbb pozíciókban mindenhol kizárható fagy kialakulása, az pedig esetleges, hogy valamelyik térség, vagy éppen az egész ország területén található kedvezőtlenebb adottságú pontjain következik be ez a sajnálatos meteorológiai esemény.
Megnézte a feleség is a Dobrovniki barátaikat és nagyon tetszik neki. Valamikor tervezzük hogy október környékén megyünk az örségbe őszölni és akkor elmegyünk Dobrovnikba is és hozzád is illetve Fityeházára is remélem vannak még a prof kivijeiből nekem is pár példány:)
Valikám, a hatalmon lévőknek mindig a legfontosabb a status quo fönntartása. Én most nem is elsősorban a nagypolitikáról, vagy nem csak arról beszélek. Azokról, az egész gépezetben pozíciókban lévő szereplőkről beszélek, akik bizonyos szinteken diszponálnak. Egy több, mint fél évszázadon keresztül kontraszelekcióra épített káderpolitika nagyon nagy inerciájú helyzetet eredményez. A tudományos megalapozásra és tervezésre hivatott intézmények működésképtelensége miatt már eleve minden halva születik. De ha csoda történne és elindulna ilyen irányból egy jó kezdeményezés, még hány fokozaton kellene átjutnia a megvalósításig. Ha megtörténne az a csoda, hogy egy tervezés eljutna az operatív fázishoz, meg kellene találni azokat a "fehér holló" szereplőket hozzá, akik ilyen célvesztett környezetben elszenvedett szocializációs hatások ellenére sem fosztódtak meg józan érzéküőlt és kreativitástól és mozgósíthatók valami egészen újra, valami egészen más szelleműre. Hol van a csodáknak az a sorozata, amelyik ezen az összes akadályon átjut. Egy társadalom tönkretételének időben évszázados nagyságrendű kihatásai vannak.
Sajnos, Kedves Vali azokban az években az életnek ezt az iskoláját kijártam és közben majdnem minden illúziómat elveszítettem. A kevés maradékkal küzdök most, a több front közül itt is, hogy az egyes hobbikertészen keresztül próbáljak léket ütni valahogy a maradiság és tudatlanság hajóján, ami még mindig oly dölyfösen síklik hazánk vizein. Hogyan álmodhatnánk új fajok üzemi szintű bevezetéséről a közeljövőben, amikor a hagyományosan meglévők sem találják a helyüket sem a piacon, vagy egyáltalán az értékesítés megfelelően szervezett struktúrájában. Itt szinte mindenkinek csak negatív tapasztalatai vannak. A munkanélküliek országában teljes sorvadásnak indult az a munkakultúra és precizitás (ha egyáltalán megfelelő szinten volt-e valaha is, legalábbis az utolsó 60 évben), amit egy modern gyümölcsültetvény megkövetelne. Ami jelenleg rendelkezésre áll, azzal csak megsérült kérgű, leszaggatott ágú fákat és szüretkor összezúzott termést lehetne produkálni, ha egyáltalán még valamilyen munkaerőt össze is lehetne vakarni a 60 év körüli átlagkorú falvakból. Hol van ezekben a kiöregedett falvakban az a család, amelyiknek az "apraja-nagyjából" családi vállalkozás lehetne. Mindenki és minden hiányzik hozzá.
Nino, igazad van. Neked viszont van tapasztalatod, tudásod és rálátásod a különbségekre. Írj tankönyvet, írj tanulmányokat, tegyél használható javaslatokat.
Juttasd el oda, ahol elolvassák, add közre, hogy terjeszthessük.
Sajnos, jellemző. És szükségszerű is, helyesebben, könnyen belátható az oka. Elég jól ismerem Olaszország elmúlt 30 évének agrártörténelmét. Azok a sikeres gyümölcstermelő gazdaságok, amelyek termékeivel most már a magyar piac is tele van, szakmailag kidolgozott fejlesztési terveken keresztül valósultak meg, financiális kedvezmények segítségével. Abban a tíz évben, amikor egy olasz tulajdonú és szakmai irányítás alatt lévő gyümölcstermesztési szaktanácsadó cég tolmácsa és mindenese voltam, nagyon-nagyon lehangoló tapasztalatokat szereztem a magyar gyümölcstermesztési ágazat szakmai színvonaláról és általános helyzetéről. Ez most sincs másként, sőt még úgy sem, mint évekkel ezelőtt. Egészen más vidékfejlesztési politika kellene, helyesebben KELLENE vidékfejlesztési politika. A környékemen a falvak, a szőlőhegyeikkel együtt halálra vannak ítélve. Hol van az a kertészeti szakma, amelyik vidékenként helyi erőforrásokra szabott fejlesztési terveket tudna megfogalmazni és a politika segítségével érvényre juttatni, segítve a fejlesztendő térség potenciális gazdasági szereplőit a lehetőségek kiaknázásában? Hol van egy ilyen, amikor az egyetemeken elavult nézetekkel rendelkező oktatók elavult tananyagokból semmire tanítják a hallgatókat és kutatás gyanánt öncélú pücskörészéseket folytatnak. Tisztelet a kivételnek, ha véletlenül lenne ilyen.
Miért szükségszerű, hogy az itt érzékeltetett gazdasági valóság tőszomszédságában, országhatár által most már EL SEM VÁLASZTVA az alábbi egy jellemző kép legyen Magyarország egyik legkedvezőbb mikroklímával megáldott pontján?????????????????
Az alább bemutatott szlovén vállalkozás néhány lépésnyire van attól a helytől, ahova tegnap kirándultunk. A hegytetőről ráláttunk a dombvidék szlovéniai részeire, ahol a szőlőművelésre alkalmas területek minden négyzetmétere gondosan művelve van. Miközben mi itt ilyen gorilla-akciókon törjük a fejünk, tőlünk néhány méternyire egy egyre inkábbkibontakozó, virágzó gazdaság, európai jelentőségű vállalkozásokkal néhányszázas lélekszámú településeken.
Ocean Orchids trgovina in storitve is a limited liability company (d.o.o.), which was established in the summer of 2003. The company is located in Dobrovnik in the Prekmurje region, near Slovenia’s borders with Croatia and Hungary.
Ocean Orchid’s primary field of business is production of potted flowering orchids. We are the only company in SE Europe to produce the Phalaenopsis orchids commercially. In a 1.4 hectare greenhouse we pot and grow up to 500,000 orchids per year.
Two of the Ocean Orchids founders, Roman Ferenčak and Tomaž Jevšnik, used to live and work in the Netherlands and, as a result, the Ocean Orchids professional concept is closely connected to this country. Ocean Orchids also works with two Dutch partner companies. One is Anuthra (with over 30 yrs of experience in plant production and selling they are Ocean Orchids’ young plants supplier). The other is Kubo, one of the most prominent world-renowned greenhouse builders.
Ocean Orchid’s target markets are Slovenia and its three neighbouring countries – Hungary, Italy, and Croatia. Besides these countries, our business is oriented towards states south of Slovenia, since these regions showed great interest in the orchid supply business when our first production of plants was launched in 2006. Besides wholesale traders from these countries, Ocean Orchids sells its products through Flora Holland, a Dutch flower auctioneer and Europe’s widely known flower marketer. Part of our sales department, which handles our plant supply services for Western Europe, is located in the Netherlands.
Az Ocean Orchids trgovina in storitve egy, 2003. év nyarán alapított korlátolt felelősségű társaság. A társaság székhelye a Prekmurjének nevezett térségben Dobrovnik (magyar neve Dobronak) községben van a szlovén-horvát-magyar hármashatár közelében.
Az Ocean Orchids fő tevékenysége edényes virágzó orchideák nevelése. Mi vagyunk Kelet-Európa egyetlen üzemi méretekben Phalaenopsis orchideákat előállító vállalkozása. 1,4 hektáros!!! üvegházunkban évente 500.000 orchideát ültetünk edénybe és nevelünk fel.
Az Ocean Orchids két alapítója, Roman Ferenčak és Tomaž Jevšnik Hollandiában élt és dolgozott és ennek eredményeképpen, az Ocean Orchids szakmai koncepciója szorosan kapcsolódik ehhez az országhoz. Az Ocean Orchids két holland üzleti partner társasággal is együttműködik. Ezek közül az egyik az Anuthra (több, mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik a termesztésben és értékesítésben, ez látja el palántákkal az Ocean Orchids-t). A másik a Kubo, a világ egyik legelismertebb üvegházépítő cége.
Az Ocean Orchids piaci célországai Szlovénia mellett a szomszédos Magyarország, Olaszország és Horvátország. Ezen országokon kívül üzleti tevékenységünk a Szlovéniától délre eső országok felé irányul, amelyek nagy érdeklődést mutattak termékeink iránt, amikor 2006-ban kirukkoltunk első növényproduktumainkkal. Ezen országok nagykereskedelmi hálózatai mellett az Ocean Orchids értékesít még a Flora Holland révén, amely egy holland virágárverező és Európa-szerte jól ismert virágforgalmazó. Értékesítési részlegünknek az a része, amelyik nyugat-európai növényellátó szolgáltatással foglalkozik, Hollandiában működik.
