" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Visszaolvasva, észrevettem a földicseresznyés kérdésedet, Arth úr!
A késői kiültetés miatt nem csak hogy még virágzik nálam a földicseresznye,de még be se érlelt egy szem gyümölcsöt se.Ezért is gondolkozom én is azon, hogy valahogy meghosszabbítsam a vegetáviós időszakot.Talán annyival vagyok előnyösebb helyzetben, hogy nekem vannak eleve nagy cserépbe ültetett növényeim.Viszont nincs télikertem.Most azon gondolkozom, milyen megoldást találjak.Gondolom, a lakás túl meleg neki, a kerti házban meg nincs fűtés, ott megfagyna.
Emlékszem hogy volt ez téma a fagytűrős topikon valamikor, talán visszakeresem.
Köszi a linket! Az egyik hobbym a nálunk is termő új gyümölcsök beszerzése, nevelése (meg ami nem terem a szabadban, mint citrom, narancs, ananász, stb.), a másik meg a főz(őcskéz)és.
Ez így igaz! Engem is nagy szeretettel fogadott, mindent elmesélt, és a férje is szívesen jött velem "kivi-kirándulásra" a környező helyeken. Persze "füge-túra" is volt ez egyben, meg mindenféle nálunk is termő új gyümölcsök kirándulás! Élvezetes volt, nagyon sok új infót felszedtem, tapasztaltam.
A gyümölcstermesztési szakmának egy soha meg nem bocsájtható bűne, hogy a harmadik évezred elején Magyarország még mindig nem kivitermelő ország. Nekünk, civileknek kell mindent elkövetnünk, hogy azzá válhasson.
Nagyon jó és érzékletes példák arra, amit mi már mindannyian tudunk és elhiszünk. Innen már azt gondolná az ember, hogy lehetetlen, hogy valaki ezek után ne győződjön meg ennek igazáról, érvényességéről és még ezek után is kétségei legyenek. Az általunk nyomon követett példák olyan megerősítést adnak, hogy ha nem ismerném a bibliából a következő történetet, el sem tudnám képzelni, hogy a kivivel kapcsolatban legyen még "tamáskodó". De nem feledkezhetünk meg róla, hogy ilyen embertársaink is vannak: "Tamás pedig, egy a tizenkettõ közül, a kit Kettõsnek [Ikernek] hívtak, nem vala õ velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Õ pedig monda nékik: Ha nem látom az õ kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom az ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az õ oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az õ tanítványai, Tamás is õ velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívõ."
Ez pedig maga a döbbenet! A tulajdonos néni férje 2 évvel ezelőtt a lekvárkészítéskor visszamaradt, feleslegessé vált maszatot kiszórta az udvarba! És erre a kiszórt maradékból kinőtt egy kiwi....a betonból ! ! ! Talaj nem sok van mellette, nem igazán idális körülmény egy növénynek, de ez onnan is kimászott, előtört, nem érdekelte sem az árnyék, sem a beton, sem az hogy mekkora a gyökere, meg bírja-e a szárazságot, nem érdekelte semmi! Öntözve nem volt!
A következő példány is idősebb 10 évnél, lassan az egész udvart benövi, minden évben a tulajdonos egész rokonságát ellátja egyrészt gyümölccsel, másrészt kiwilekvárt főznek belőle, amit az egész család imád, 10-15 kiló lekvárt tesznek el minden éven, azt mondják, fantasztikusan finom! Ezt nekem is lesz alkalmam megtapasztalni, mert kapok egy üveggel még a héten, nagyon várom, kiváncsi vagyok milyen :) Amin meglepődtem, az pedig, hogy a múlt év októberében leszedett gyümölcsök közül az utolsók most augusztusban fogytak el, vagyis sikerült 10 hónapon át tárolni őket úgy, hogy most is fogyaszthatóak és jóízűek voltak! Ennek a fajtának nem olyan nagy a gyümölcse, mint az egerszeginek, de ez sem kicsi, és rengeteg van rajta!
Ez az óriási kiwi Zalaegerszeg belvárosában található, méretéből és törzse vastagságából ítélve biztosan 10 évnél idősebb példány! A gyümölcse is hatalmas méretű, vázszerkezete szakszerűen van kialakítva, majd kicsattan az egészségtől!
A fészerkivi gazdája elmondta, hogy udvara zarándokhellyé vált. Őt azonban ez nem zavarja, nyugdíjas lévén, nagyon készségesen és örömmel fogadja az érdeklődőket és megmondta őszintén, hogy nagyon büszke rá és minden egyes látogatás sikerélményt jelent neki. Mindenkinek elmeséli a történetét, azt is, hogy a kivágástól csak a férje válltörése mentette meg, na meg természetesen a metszés "fortélyait", amelyeknél egyszerűbb és kézenfekvőbb dolog a világon nincs.
Csak kitartás kérdése és lassan-lassan megtörik a jég! A letenyei "fészerkivi" (aki nem tudná még, agyonmetszett idős, nem termő kivitő helyes metszéssel helyrehozva, idei várható ternése egy mázsa fölött) gazdájától kaptam némi sajtóanyagot. Az egyik az internetről valahonnan letöltött és kinyomtatott útmutató, a másik az egyik legnagyobb országos napilap nemrégiben megjelent cikke. Az internetes anyag még egy kicsit "régivágású", de a még korábbiakhoz képest már pozitív elemeket is felmutató leírás. A metszésnél megjegyzi ugyan, hogy az "speciális", de amit ír róla, az "neszesemmifogdmegjól". Nem így a cikk, amelyik abból az anyagból merít, amit tavaly a fészerkivi alatt állva lediktáltam a megyei lap újságírójának, miközben az itt látható fotót készítette róla. Kár, hogy a hímivarú növény metszésére vonatkozó leírásban a többszöri átvétel miatt valami "összekutyulódott", mert ugye Ti már tudjátok, hogy éppen az az, amit erőteljesebben is metszhetünk, mert ott a tőhöz közelebb is differenciálódnak virágrügyek. Sőt, okos metszéssel olyan méreten belül kell tartanunk, hogy a lugason belül ne foglaljon sok helyet a termő kárára. Ennek ellenére nagyon elégedett vagyok, a fenét érdekli, hogy az én tudományom van-e benne, vagy nem, a lényeg az, hogy végre hasznavehető ismeretek is forgalomba kerülnek és talán lassan sikerül kiszorítaniuk a marhaságokat. Remélem, hogy a folyamat önműködővé és megállíthatatlanná válik.
Az a bizonyos június-júliusban érő a "nulladik" termés, azaz a telet átvészelt, a mi megelőző évi másodtermésünknek megfelelő nemzedék. Szerintem a mi első termésünknek megfelelő nemzedékből mostanában kellene lennie érő gyümölcsöknek. Minden vegetációs időszakban egy fázissal maradnak le.
Majd ha olyan 50 éves leszel, akkor lesz kb. annyi annyi kész tény, bizonyíték a kezedben :) Bár mi előnyösebb helyzetben vagyunk, annyival, hogy nem nekünk kell mindenre rájönnünk!
Ma "kirándulok" Zala megye északibb részébe, fényképezőgéppel.... :) Képek délután vagy este!
Köszönöm a biztatást és dicséretet, csak nekem sajnos nincs annyi kész tény, bizonyíték sem a kezemben, mint Ninovargának, nincsen kísérleti ültetvényem sem, nem értek olyan mélyen a gyümölcstermesztési szakmához. Eleinte csak nem termő kivim és lassú növekedésű fügém miatt merültem el ebben a témában, bár a télálló pálmák, yukkák, kaktuszok is elég régen érdekelnek és gránátalmát, kákit, jujubát is szerettem volna beszerezni. Aztán rájöttem, hogy ezeknek a gyümölcsöknek pedig el kell terjedniük, rengeteget töröm a fejem, hogy ehhez milyen lehetőségeim vannak hozzájárulni.
Hát ez valóban új! Az is lehet, hogy nálunk is termeszthető (mint ahogyan a topik címét eredetileg terveztem, csak bizonyos karakterszámnál nem lehetett hosszabb). Érdemes lenne valakinek először az ízét megtapasztalnia, sokan mondják, hogy a mézbogyó sem túl jó ízű, de ennek ellenkezőjét is állítják. Bár az ízlések is különböznek, viszont fontosnak tartanék egy olyan racionális szelekciós szemléletet, ami alapján a valóban "piacos", népszerűvé tehető gyümölcsök termesztését segítenénk elő elsősorban. Kép alapján ennek mérete ehhez megfelelőnek tűnik, ízéről még nem tudunk semmit, valamint a tárolhatóságáról sem, ez utóbbi szempont az esetleges kereskedelmi méretekben történő termesztés miatt számít.
Itt a füge érdekes módon viselkedik. Az áttelelt termések június végén, július elején beérnek, de az sem mindegyik, a többinek meg már nincs lehetősége a rossz idő miatt (kevés napsütés, hűvös nyár). De láttam fát, amin egyáltalán nem tudott beérni egyetlen termés sem. A tél nagyon enyhe, -4-5 foknál nincs hidegebb (tengerparton).
Angliában jópár fügefával kell találkoznod, amiken kb. most érik az "első" termés, a második pedig jövőre fog "nulladik" termésként beérni, ha épségben sikerül zölden áttelelnie.
Ezt a gyümölcsöt a minap fedeztem fel a neten, szinte semmit nem tudok róla, pláne nem az ízét. Valószínű, hogy nem jelentős "mezőgazdaságilag", különben megjelent volna az áruházak polcain, tőlünk nyugatabbra. Egyébként a földicsresznyét látom a leggyakrabban az üzletekben a kiwi, a káki és a füge után. Legalábbis itt, Angliában. Egy csomag kb. 220-230 forint és van benne kb. 20 szem.
Természetesen, az általam olyan sokszor leírt negatív körülmények ellenére sem kétséges, hogy a kivi és a káki legkésőbb 20 éven belül ismert és elterjedt fajok lesznek hazánkban.
Kedves Ninovarga! Ezek szerint most Nashi körtét és jujubát tudnék ültetni - a kivinek a helyét még ki kell találni, az a kaki-szilvával együtt marad tavaszra. S persze megint felvetődik a kérdés. hogy hol lehet ezeket beszerezni?
A kivit már kerestem a kedvenc kereskedőmnél itt Pécsett, de azt mondta, hogy nem tartanak, mert annyiszor becsapták őket a magyar faiskolák, ő maga is elültette és nem hozott virágot. Most megbízták a szombathelyi erdészetet, hogy mikroszaporítással állítsanak elő kivit, s jövőre ígérték, hogy lesz. Persze ez nem biztos.
A Nashi körtéből jó lenne több fajta, mert nem akarom vilmoskörtével poroztatni, de van helyem két fának is.
Jujubából pedig fogalmam sincs, hogy van-e fajtaválaszték. Előre is közsönöm az infókat.
