" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A kákival kapcsolatban annyit, hogy több fajta is van, illetve van utóérő puhán édes, és van ami nem kell hogy puha legyen, keményen is édes, bár egy kis utóérést igényel! Te melyik bevásárlóközpontban vetted? Én láttam az Auchan-ban múlt héten, és kicsik is voltak, kemények is, éretlenek, nem a legjobb fajta! Ma néztem a Tescoban meg a Sparban, egyikben sem volt! Írjad le hogy nézett ki, abból megpróbáljuk kideríteni melyik fajta volt! Az érett káki nagyon finom zamatos, édes, persze vannak éretten is kevésbé és jobban édes fajták! Bocsánat ha kicsit pongyolán fogalmazok, éjjel van már! Most olvasom, hogy saron volt amit ettél, igen, az Auchanban is az volt, szerintem egy kevésbé jó fajtát ettél! A Plusban és a Sparban szokott lenni nagyon jófajta, hamarosan meg kell jelennie!
Nekem vilmos körtém van a telken,össze nem lehet hasonlítani sem illatban,sem aromában .azért kérdeztem,hogy valóban ilyen-e a nashi. azt hittem hogy éretlen volt a körte.a színe és a formája tényleg szép volt! nem lehúzni akarom,csak eléggé meglepdtem a dolgon,mert mindenki agyonra dícséri.
Egyszer én is vettem nashi körtét a plusban, de meg kell, hogy mondjam, nekem is nagy csalódást okozott. Kívülről nagyon szép, csábító volt, egyenként hálóba csomagolva. Megjegyzem, nagyon szeretem a körte minden fajtáját, de ez a nashi nagy csalódást okozott. Semmilyen íze nem volt. Még vízízű sem, mert a víznek is van aromája, íze. Én nem gondoltam arra, hogy esetleg korán, még érés előtt leszedték volna, mert egészséges friss volt még a szára is, hanem ennek szerintem ilyen (semmilyen) íze van.
Egyik ismerősöm kiment Kanadába a testvéréhez három hónapra és úgy gondolta majd főz mindenféle finomakat a testvér kanadai barátainak, de Ő is csalódott. Lecsót főzött ottani paprikából, ami természetesen gyönyörű, hatalmas TV paprika volt, de az íze meg sem közelítette az itthoniét, de még a paradicsomé sem, a lecsó szerinte nem volt finom.
Én úgy gondolom mi nem ehhez vagyunk hozzászokva, mármint a nashi körtéhez, mi itt Mo.on sokkal finomabbat ehetünk, ezért én biztos nem veszek csak magyar körtét.
Amit hoztál, az szinte 100%, hogy Agave americana, az nem télálló, -8 fok körüli nála a minimum, esetleg nagyon szárazon, nagyon nagy példányoknál -10. A cikkben a télálló agavékat említettem meg, ezek nagyon ritkák, szinte kizárt, hogy Horvátországban találkoztál volna ilyennel, főleg nem közterületen. A linkelt honlap tulajdonosától viszont be lehet szerezni ilyeneket is, nagyon rendes fazon, Érden lakik. A kettőnk saját tapasztalata szerint főleg az agave parryi v. cousei, a. toumeyana v. bella és az a. neomexicana téltűrése figyelemreméltó, nálam ezek takarás nélkül is átteleltek, igaz, én csak az utóbbi két télen teszteltem, de ő meg fagyzugban lakik, több agave túlélt nála -23 fokot 2005-ben.
ma sikerült vennem egy "bevásárolóközpontban" egy nashi körtét,és egy kákiszilvát abból is a sanon fajtát,ha jól volt kiírva.
hát őszinte leszek vagy a gyümölcsökkel vagy az én izlésemmel van a gond,de azért leírom a tapasztalatomat,hátha mégis a gyümölccsel.
eddig még egyik fajtát sem ettem,tehát tapasztalatlan vagyok!!!!!!!!!!!!!
nashi:akkora volt mint egy közepes alma,kivülről szép barna,világos apró pöttyökel.belül vajszínű.mivel utálom a kemény gyümölcsöt,ezért a legpuhábbat választottam.az íze olyan semmilyen, semmi intenzív aroma,zamat,se édes íz,se leve nem volt..kérdésem az hogy ennek ilyennek kellene lenni?
kákiszilva:szép naranccsárga volt,kb akkora volt mint egy...egy most gondolkozom....egy almapaprika.félbe vágtam,egy mag sem volt benne,belül is paradicsomszín fogadott.a húsa kemény volt mint az éretlen őszibarack.azonkívül hogy haloványan édes,egyébb más ízt nem fedeztem fel,leve ennek sem volt.megintcsak ismételni tudom magam: ennek ilyennek kellene lenni?
vagy a bevásárlóközpontban sikerült két éretlenül leszedett éretlenül árult gyümölcsöt kifogni?mondom nem tudom milyen az érett,mert soha nem ettem egyikből sem.azért kérdezem,mert eddig úgy voltam hogy most ősszel ültetek mindegyikből 1-1 fát,de ha valóban ilyennek kell lenni ezeknek a gyümölcsöknek,akkor ez nem az én ízvilágom.
Akkor légyszives fényképezzed le azt a banánt, kíváncsi vagyok mekkora, meg hogy a falu melyik részén van?! Ha netán van rajta gyümölcs, meg sem kell állnod, kínyúlsz útközben az ablakon és leveszed :) Meg esetleg meg is állhatsz, és megkérdezheted mikor szokták bevinni, mi volt az a dátum és melyik évben, amikor a legtovább kinthagyták a szabadban!? Sőt, nem tudom körbenéztél-e már Bocföldén, de ott vannak a falunak nagyon jó pozícióba települt részei, ahol ha teszel egy kört, lassan kocsival, és be-benézegetsz az udvarokba, lehet látsz 1-2 szép fügefát!
Azt hiszem ideje levennem a szemellenzõimet, mert naponta járok arra és még nem vettem észre. De ezen nem is csodálkozom, mert pl. Baktüttösön keresztül vagy 20éve járok és ha anyu nem hívja fel a figyelmem az út szélén virító banánfára. . . . pedig akkora levelei vannak, hogy épp csak nem éri el a kocsi szélvédõjét. :o)
Korábban már felajánlottam, hogy szívesen hozok Ninovargától kivi, jégfüge, vagy más növény szaporító anyagát annak, aki hajlandó érte eljönni Sárospatakra. A beszerző útra október 6.-án kerül sor, ha valakinek van igénye, az kérem mielőbb jelezze!
Szia! Dehogy titkos, sőt! A belvárosban van, a Kelemen Imre utcában, ami egy a Rákóczi Ferenc utcával párhuzamos, egyirányú utca, a Mártírok utca felől lehet bemenni, és a kiwi a jobb oldalon van, az egyik társasház kapuján benézve fogod megpillantani!
Képek a Bussay szőlészet-borászat ültetvényeiről. Csak a szomszédja vagyok, de büszkébb vagyok rá, mint a saját növényeimre. Az idén fehérbor kategóriában egymaga 3 országos csúcsbort produkált. Feldolgozásra csak az abszolút ép, egészséges fürtök kerülhetnek.
Ha a téltűrésre gondolsz, azt ott nem lehet letesztelni, mert a "fügeerdő" közepén van. Jó vastag 15 éves tő, soha semmi baja nem esett, semmilyen évszakban. Olvastam olyat róla, hogy "elég kényes", de nálam, ezen a termőhelyen nem sikerült rájönnöm, hogy ezt mire értik.
Igen láttam. Sajnos eddig nem tudtam róla. Tarthattam volna én is hasonló körülmények közt, csak 160 m-rel alacsonyabban. Úgy lett volna igazán érdekes.
Most már tudom, és nem is felejtem, de amikor tippeltem, az csak érzés volt a hangzás alapján. A betegség-ellenállósága ígéretes, és a fagyot meddig bírja, magja mekkora van?
1,2-1,5 kilósak a fürtök általában. Arth ur "csalt", mert gondolom tudja, hogy a második szó (kara) törökül és a vele rokon nyelveken feketét jelent. (emlékezz csak: Kara Kum /fekete hom(ok)/)
Nálam is érés előtti állapotban vannak. Szintén a kiemeléses teleltetésen gondolkodom, de stressz esetén először a bimbókat dobja le. Talán a termést nem.
A kíváncsiság kedvéért tavasszal rendeltem egy tövet kb. 25-30 cm-es lehetett és rengeteget virágzott. Csak a tetveket nem tudtam eltüntetni róla, ezért feláldoztam. A magról szaporítottakkal nem volt ilyen probléma.
Arra akarok kilyukadni, hogy kissebb méretben is meg lehetne próbálni a teleltetést.
Nekem már termett elég sokat, néhány marékkal csemegéztünk, de annyira szépen virágzik, látszik, hogy erejük teljében vannak a tövek, hogy sajnálnám a fagyok prédájául hagyni mindet. Gondolkozom egy ideiglenes fóliatakaráson is, talán pár héttel nyújtható a tenyészidőszakuk.
Nyár elején már ültettem át töveket földlabdával, amikor beláttam, hogy túl sűrűn ültettem ki a palántákat tavasszal. Kicsit visszavetette őket, de egész jól kibírták.
Ma is jó napunk volt !
