" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Akkor légyszives fényképezzed le azt a banánt, kíváncsi vagyok mekkora, meg hogy a falu melyik részén van?! Ha netán van rajta gyümölcs, meg sem kell állnod, kínyúlsz útközben az ablakon és leveszed :) Meg esetleg meg is állhatsz, és megkérdezheted mikor szokták bevinni, mi volt az a dátum és melyik évben, amikor a legtovább kinthagyták a szabadban!? Sőt, nem tudom körbenéztél-e már Bocföldén, de ott vannak a falunak nagyon jó pozícióba települt részei, ahol ha teszel egy kört, lassan kocsival, és be-benézegetsz az udvarokba, lehet látsz 1-2 szép fügefát!
Azt hiszem ideje levennem a szemellenzõimet, mert naponta járok arra és még nem vettem észre. De ezen nem is csodálkozom, mert pl. Baktüttösön keresztül vagy 20éve járok és ha anyu nem hívja fel a figyelmem az út szélén virító banánfára. . . . pedig akkora levelei vannak, hogy épp csak nem éri el a kocsi szélvédõjét. :o)
Korábban már felajánlottam, hogy szívesen hozok Ninovargától kivi, jégfüge, vagy más növény szaporító anyagát annak, aki hajlandó érte eljönni Sárospatakra. A beszerző útra október 6.-án kerül sor, ha valakinek van igénye, az kérem mielőbb jelezze!
Szia! Dehogy titkos, sőt! A belvárosban van, a Kelemen Imre utcában, ami egy a Rákóczi Ferenc utcával párhuzamos, egyirányú utca, a Mártírok utca felől lehet bemenni, és a kiwi a jobb oldalon van, az egyik társasház kapuján benézve fogod megpillantani!
Képek a Bussay szőlészet-borászat ültetvényeiről. Csak a szomszédja vagyok, de büszkébb vagyok rá, mint a saját növényeimre. Az idén fehérbor kategóriában egymaga 3 országos csúcsbort produkált. Feldolgozásra csak az abszolút ép, egészséges fürtök kerülhetnek.
Ha a téltűrésre gondolsz, azt ott nem lehet letesztelni, mert a "fügeerdő" közepén van. Jó vastag 15 éves tő, soha semmi baja nem esett, semmilyen évszakban. Olvastam olyat róla, hogy "elég kényes", de nálam, ezen a termőhelyen nem sikerült rájönnöm, hogy ezt mire értik.
Igen láttam. Sajnos eddig nem tudtam róla. Tarthattam volna én is hasonló körülmények közt, csak 160 m-rel alacsonyabban. Úgy lett volna igazán érdekes.
Most már tudom, és nem is felejtem, de amikor tippeltem, az csak érzés volt a hangzás alapján. A betegség-ellenállósága ígéretes, és a fagyot meddig bírja, magja mekkora van?
1,2-1,5 kilósak a fürtök általában. Arth ur "csalt", mert gondolom tudja, hogy a második szó (kara) törökül és a vele rokon nyelveken feketét jelent. (emlékezz csak: Kara Kum /fekete hom(ok)/)
Nálam is érés előtti állapotban vannak. Szintén a kiemeléses teleltetésen gondolkodom, de stressz esetén először a bimbókat dobja le. Talán a termést nem.
A kíváncsiság kedvéért tavasszal rendeltem egy tövet kb. 25-30 cm-es lehetett és rengeteget virágzott. Csak a tetveket nem tudtam eltüntetni róla, ezért feláldoztam. A magról szaporítottakkal nem volt ilyen probléma.
Arra akarok kilyukadni, hogy kissebb méretben is meg lehetne próbálni a teleltetést.
Nekem már termett elég sokat, néhány marékkal csemegéztünk, de annyira szépen virágzik, látszik, hogy erejük teljében vannak a tövek, hogy sajnálnám a fagyok prédájául hagyni mindet. Gondolkozom egy ideiglenes fóliatakaráson is, talán pár héttel nyújtható a tenyészidőszakuk.
Nyár elején már ültettem át töveket földlabdával, amikor beláttam, hogy túl sűrűn ültettem ki a palántákat tavasszal. Kicsit visszavetette őket, de egész jól kibírták.
Visszaolvasva, észrevettem a földicseresznyés kérdésedet, Arth úr!
A késői kiültetés miatt nem csak hogy még virágzik nálam a földicseresznye,de még be se érlelt egy szem gyümölcsöt se.Ezért is gondolkozom én is azon, hogy valahogy meghosszabbítsam a vegetáviós időszakot.Talán annyival vagyok előnyösebb helyzetben, hogy nekem vannak eleve nagy cserépbe ültetett növényeim.Viszont nincs télikertem.Most azon gondolkozom, milyen megoldást találjak.Gondolom, a lakás túl meleg neki, a kerti házban meg nincs fűtés, ott megfagyna.
Emlékszem hogy volt ez téma a fagytűrős topikon valamikor, talán visszakeresem.
Köszi a linket! Az egyik hobbym a nálunk is termő új gyümölcsök beszerzése, nevelése (meg ami nem terem a szabadban, mint citrom, narancs, ananász, stb.), a másik meg a főz(őcskéz)és.
Ez így igaz! Engem is nagy szeretettel fogadott, mindent elmesélt, és a férje is szívesen jött velem "kivi-kirándulásra" a környező helyeken. Persze "füge-túra" is volt ez egyben, meg mindenféle nálunk is termő új gyümölcsök kirándulás! Élvezetes volt, nagyon sok új infót felszedtem, tapasztaltam.
A gyümölcstermesztési szakmának egy soha meg nem bocsájtható bűne, hogy a harmadik évezred elején Magyarország még mindig nem kivitermelő ország. Nekünk, civileknek kell mindent elkövetnünk, hogy azzá válhasson.
Ma is jó napunk volt !
