" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Terveztem, hogy a banánról teszek fel képet, de azt hiszem majd a "Fagytûrõ banánok" címû topikba.
Egyébként már párszor voltam növényvadász fedõnevû kerékpározáson a régi falurészen, de mind idáig az utcáról nem vettem észre fagytûrõ déligyümölcsöt. Bocfölde új részén (2-3 éve épült házak) rengeteg növényt ültettek, de mindenhol csak a szoliter dísznövények tömkelege található. Minden esetre én már kijelöltem a nashik, kivik és a káki helyét. Már alig várom, hogy foghassan az ásó végét! Igaz, az "U" alakú domborzat legalján lakom(167m), de ha mégis sikerrel járok lehet, hogy lesz pár helyi követõm. Az egyik ismerõsöm szintén itt lakik, neki van kivije, de panaszkodott, hogy nem megy semmire. Megnéztem és egy pergola lábára úgy volt úsztatva, mint a japán loncom. Hm... Vagy például anyósom 10-15 éves kivi lugasa, amin még soha sem volt termés, pedig van mind a két ivarú növénybõl. Következtetés: Sok hobbykertész az agyonszínezett katalógusokból rendel növényeket, elkaparja és ha az nem lesz olyan, mint a képen, akkor teljes a kudarc! Nem tudom, én pont fordítva vagyok bekötve, mert ha találok egy szimpatikus növényt mielött elültetném vagy megvásárolnám A-Z -ig kivesézem az igényeit. Nem vagyunk egyformák. (Bocsi, ha egy kicsit hosszúra sikerült.)
Nashit vettem én is boltban, csalódás volt, de volt szerencsém fáról, éretten szedve is kóstolni. Édesnek, nedvdúsnak, aromákban gazdagnak találtuk. A pártatlan közönség(kiskorúak) és én. A fajtáját majd megtudakolom.
Általános leírás Kétszikű fa.
Élőhely, származás Őshazája Kelet-Ázsia, Kína és Japán.
Szár / Törzs Fásszárú növény.
Termés Termése tojásdad alakú vagy ovális alakú bogyó, piros színű. Az érett gyümölcs kellemesen lédús, savanykás.
Gondozás A növény dugvánnyal szaporítható. Általában a negyedik évtől terem. hajtásai könnyen törnek, ezért szedése körültekintést igényel.
Felhasználás Japánban lekvárt, bort készítenek belőle. Süteményekbe is rakják.
A Spar-ban vásárolt fügének az íze sem közelítette meg a csörnyeföldiét.
Ha össze akarjuk hasonlítani a bolti és házikerti gyümölcsöket nézzük a barackot.
A szezon elejen behozott barack íze meg sem közelíti a hazaiét.
Ha jól emlékszem Jozso48 írta, hogy szokni kell a déligyümölcsök ízvilágát. A megítéléshez viszont jó minőségű terméket kell választanunk. Ez egyenlőre nem egyszerű, mert nincs viszonyítási alapunk. Új gyümölcsfajta termesztése bizonyos fokig rizikó is, de ne ítéljünk elhamarkodottan. Kiwiből is lehet olyat vásárolni szezonban ami összefonnyad és soha nem érik be, íztelen száraz lesz.
Nekem most érik a perui földicseresznyém.A csészelevelek sárgák, de nem pattantak szét.Ezért nem látom, milyen színű benne a termés.Azt nem tudom, hogy a bokron kell nekik teljesen beérni, vagy leszedjem most az elszíneződötteket, és hagyjam őket utóérni.
Szerintem kellett volna még várnod a káki elfogyasztásával.Én tavaly nagyon rákaptam, a Plusz volt a fő forrásom, de a vásárlás után mindig kellett várnom pár napot, hogy beérjen. Amikor olyan opálos a héja alatt, akkor van itt az ideje.
Leginkább az édesség jellemzi, de de különböző ismert gyümölcsökre emlékeztető zamatok is felfedezhetők benne.
A teszt nálam az, hogy a nagyon kényes ízlésű leszármazottaimnak is ízlett, várják, hogy termőre forduljon a fám.:)
A boltban vásárolt nashiról sajnos nekem is ilyen tapasztalatom van. Azért szerintem érdemes adni még neki egy esélyt, hátha a saját fánkról szedett nem ilyen. De ezt igazából olyanok tudnák megerősíteni, akik már ettek saját fájukról. De úgy tudom, általunk megszokott körteízt akkor se várjunk tőle. A legjobb az lenne, ha a "valódi" körtékből a legmodernebb világfajtákat és régi parasztkörtéket termeszthetnénk korszerű ültetvényeken. Akkor lenne csak az igazi a magyar körte! Sajnos a bolti kákinak is kissé tompa íze van általában, de néha sokkal jobbakat is ki lehet fogni. Normális esetben elég édes, néha túlzottan is édesnek tűnik, savtartalma viszont szinte nincs, de összességében szeritem nagyon jó, a boltinál a mesterséges érlelés miatt lehet a gond, de itt is úgy kell kifogni a jót, mint a mangónál, vagy az ananásznál. Többször írtuk, hogy a kákit utóérlelni is kell, amíg olyan puha lesz, mint egy érett kajszibarack. Múltkor betettem egy képet a fidzsoáról, erről is éreztem, hogy ez egy sokkal finomabb gyümölcs lehet, az aromája jó volt, de az íze fáradt, tompa volt.
saron volt rá kiírva.akkora volt mint egy almapaprika,világos narancssárga volt,belül is ilyen színű volt.semmilyen illata nem volt,az enyhe édes ízén kívül semmilyen aromát nem fedeztem fel.azt hittem hogy éretlen,de csersavnak nyoma nemvolt.mag nem volt benne,és kemény volt a husa,tényleg nem tudok jobb példát mondani,mint az éretlen őszibarack.
A kákival kapcsolatban annyit, hogy több fajta is van, illetve van utóérő puhán édes, és van ami nem kell hogy puha legyen, keményen is édes, bár egy kis utóérést igényel! Te melyik bevásárlóközpontban vetted? Én láttam az Auchan-ban múlt héten, és kicsik is voltak, kemények is, éretlenek, nem a legjobb fajta! Ma néztem a Tescoban meg a Sparban, egyikben sem volt! Írjad le hogy nézett ki, abból megpróbáljuk kideríteni melyik fajta volt! Az érett káki nagyon finom zamatos, édes, persze vannak éretten is kevésbé és jobban édes fajták! Bocsánat ha kicsit pongyolán fogalmazok, éjjel van már! Most olvasom, hogy saron volt amit ettél, igen, az Auchanban is az volt, szerintem egy kevésbé jó fajtát ettél! A Plusban és a Sparban szokott lenni nagyon jófajta, hamarosan meg kell jelennie!
Nekem vilmos körtém van a telken,össze nem lehet hasonlítani sem illatban,sem aromában .azért kérdeztem,hogy valóban ilyen-e a nashi. azt hittem hogy éretlen volt a körte.a színe és a formája tényleg szép volt! nem lehúzni akarom,csak eléggé meglepdtem a dolgon,mert mindenki agyonra dícséri.
Egyszer én is vettem nashi körtét a plusban, de meg kell, hogy mondjam, nekem is nagy csalódást okozott. Kívülről nagyon szép, csábító volt, egyenként hálóba csomagolva. Megjegyzem, nagyon szeretem a körte minden fajtáját, de ez a nashi nagy csalódást okozott. Semmilyen íze nem volt. Még vízízű sem, mert a víznek is van aromája, íze. Én nem gondoltam arra, hogy esetleg korán, még érés előtt leszedték volna, mert egészséges friss volt még a szára is, hanem ennek szerintem ilyen (semmilyen) íze van.
Egyik ismerősöm kiment Kanadába a testvéréhez három hónapra és úgy gondolta majd főz mindenféle finomakat a testvér kanadai barátainak, de Ő is csalódott. Lecsót főzött ottani paprikából, ami természetesen gyönyörű, hatalmas TV paprika volt, de az íze meg sem közelítette az itthoniét, de még a paradicsomé sem, a lecsó szerinte nem volt finom.
Én úgy gondolom mi nem ehhez vagyunk hozzászokva, mármint a nashi körtéhez, mi itt Mo.on sokkal finomabbat ehetünk, ezért én biztos nem veszek csak magyar körtét.
Amit hoztál, az szinte 100%, hogy Agave americana, az nem télálló, -8 fok körüli nála a minimum, esetleg nagyon szárazon, nagyon nagy példányoknál -10. A cikkben a télálló agavékat említettem meg, ezek nagyon ritkák, szinte kizárt, hogy Horvátországban találkoztál volna ilyennel, főleg nem közterületen. A linkelt honlap tulajdonosától viszont be lehet szerezni ilyeneket is, nagyon rendes fazon, Érden lakik. A kettőnk saját tapasztalata szerint főleg az agave parryi v. cousei, a. toumeyana v. bella és az a. neomexicana téltűrése figyelemreméltó, nálam ezek takarás nélkül is átteleltek, igaz, én csak az utóbbi két télen teszteltem, de ő meg fagyzugban lakik, több agave túlélt nála -23 fokot 2005-ben.
ma sikerült vennem egy "bevásárolóközpontban" egy nashi körtét,és egy kákiszilvát abból is a sanon fajtát,ha jól volt kiírva.
hát őszinte leszek vagy a gyümölcsökkel vagy az én izlésemmel van a gond,de azért leírom a tapasztalatomat,hátha mégis a gyümölccsel.
eddig még egyik fajtát sem ettem,tehát tapasztalatlan vagyok!!!!!!!!!!!!!
nashi:akkora volt mint egy közepes alma,kivülről szép barna,világos apró pöttyökel.belül vajszínű.mivel utálom a kemény gyümölcsöt,ezért a legpuhábbat választottam.az íze olyan semmilyen, semmi intenzív aroma,zamat,se édes íz,se leve nem volt..kérdésem az hogy ennek ilyennek kellene lenni?
kákiszilva:szép naranccsárga volt,kb akkora volt mint egy...egy most gondolkozom....egy almapaprika.félbe vágtam,egy mag sem volt benne,belül is paradicsomszín fogadott.a húsa kemény volt mint az éretlen őszibarack.azonkívül hogy haloványan édes,egyébb más ízt nem fedeztem fel,leve ennek sem volt.megintcsak ismételni tudom magam: ennek ilyennek kellene lenni?
vagy a bevásárlóközpontban sikerült két éretlenül leszedett éretlenül árult gyümölcsöt kifogni?mondom nem tudom milyen az érett,mert soha nem ettem egyikből sem.azért kérdezem,mert eddig úgy voltam hogy most ősszel ültetek mindegyikből 1-1 fát,de ha valóban ilyennek kell lenni ezeknek a gyümölcsöknek,akkor ez nem az én ízvilágom.
Akkor légyszives fényképezzed le azt a banánt, kíváncsi vagyok mekkora, meg hogy a falu melyik részén van?! Ha netán van rajta gyümölcs, meg sem kell állnod, kínyúlsz útközben az ablakon és leveszed :) Meg esetleg meg is állhatsz, és megkérdezheted mikor szokták bevinni, mi volt az a dátum és melyik évben, amikor a legtovább kinthagyták a szabadban!? Sőt, nem tudom körbenéztél-e már Bocföldén, de ott vannak a falunak nagyon jó pozícióba települt részei, ahol ha teszel egy kört, lassan kocsival, és be-benézegetsz az udvarokba, lehet látsz 1-2 szép fügefát!
Azt hiszem ideje levennem a szemellenzõimet, mert naponta járok arra és még nem vettem észre. De ezen nem is csodálkozom, mert pl. Baktüttösön keresztül vagy 20éve járok és ha anyu nem hívja fel a figyelmem az út szélén virító banánfára. . . . pedig akkora levelei vannak, hogy épp csak nem éri el a kocsi szélvédõjét. :o)
Korábban már felajánlottam, hogy szívesen hozok Ninovargától kivi, jégfüge, vagy más növény szaporító anyagát annak, aki hajlandó érte eljönni Sárospatakra. A beszerző útra október 6.-án kerül sor, ha valakinek van igénye, az kérem mielőbb jelezze!
Szia! Dehogy titkos, sőt! A belvárosban van, a Kelemen Imre utcában, ami egy a Rákóczi Ferenc utcával párhuzamos, egyirányú utca, a Mártírok utca felől lehet bemenni, és a kiwi a jobb oldalon van, az egyik társasház kapuján benézve fogod megpillantani!
Képek a Bussay szőlészet-borászat ültetvényeiről. Csak a szomszédja vagyok, de büszkébb vagyok rá, mint a saját növényeimre. Az idén fehérbor kategóriában egymaga 3 országos csúcsbort produkált. Feldolgozásra csak az abszolút ép, egészséges fürtök kerülhetnek.
Ha a téltűrésre gondolsz, azt ott nem lehet letesztelni, mert a "fügeerdő" közepén van. Jó vastag 15 éves tő, soha semmi baja nem esett, semmilyen évszakban. Olvastam olyat róla, hogy "elég kényes", de nálam, ezen a termőhelyen nem sikerült rájönnöm, hogy ezt mire értik.
Ma is jó napunk volt !
