" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mindkettő Budapest-Lágymányos. A második képen látható, hogy az egyetem új épületei L alakban közrefogják az állomásnak elkerített területet. Az egész a Duna partján van, látszik is a híd a háttérben. A kerítés mellett növő fák majdnem a tizedik emeletig érnek! A fényképeket augusztusban készítettem. Külön érdekesség, hogy ezen az állomáson mérték a legnagyobb széllökést Budapesten, azon a bizonyos augusztus 20.-án. Szerintem a hatalmas épületek áramlásmódosító hatását nem hanyagolhatjuk el ebből a szempontból.
Közben eleredt az eső (a radarképek és a legújabb modellfutásból következően lesz 10-15 mm legalább), remélem holnap estétől jövő hét végéig nem lesz egy szemse, és tovább érik a füge!
Ez még viccnek is rossz! Az első az pontosan melyik mérőhely? Még szerencse, hogy a hőszennyezés miatt még a fa árnyékában is magasabb a középhőmérséklete Rómáénál!
Olaszországról nem találkoztam ilyennel, csupán egy két éve tartó vitát zártam le egy "Giardinaggio" nevű olasz fórumban egy kielégítőnek mutatkozó klíma-mikroklíma magyarázattal az USDA térképek értelmezéséről és használhat(ó)(atlan)ságukről.
Ha már klímáról, meg OMSZ-ről beszélünk: Az alábbi két képen egy hitelesként elismert budapesti meteorológiai állomás és környezete látszik. Kérdésem lenne, hogy vajon Ninovargán és Floo-n kívül meg tudja-e valaki mondani, hogy a képen látható állomás alkalmas-e reprezentatív középhőmérsékletek, minimumhőmérsékletek, napfénytartam, szélerősség és szélirány mérésére?
Persze, én is erre gondoltam, csak azért kérdeztem, hátha van valamilyen tényező, amit nem vettem számításba. De ez még így is fényévekkel jobb a magyar klímaatlaszoknál. Olaszországról vannak ilyen térképek? Mert én még nem találtam, de Horvátországról sem.
Milyen szerencséjük, hogy nem magyar fennhatóság alatt vannak, a hűvös, csapadékos klímára való hivatkozással a szőlő helyett kötelezöen akácot kellene termelniük.
Úgy gondolom, hogy bár a szlovén klimatológusokat tíz világ választja el magyar kollégáiktól, nyilván ott sem volt megfelelő számú és megfelelő helyre telepített állomás. De a maga nemében azért ez egy értékelhető munka, amivel lehet mit kezdeni. A magyar klímaatlasz még röhej tárgyának is gyenge.
Pontosítok: mint a térkép alapján látom, a 300 m tszfm. dombok semmivel nem képviselnek alacsonyabb évi középhőmérsékletet, nyilvánvalóan egy bizonyos magassági szinten még ez az érték is magasabb egy síksági, pláne völgyi értéknél. Legfeljebb a napi maximumokban van elhanyagolható és lényegtelen lemaradás.
A legérdekesebb, hogy a Triglav, Szlovénia legmagasabb hegye "csupán" éppen olyan hideg értéket képvisel, mint mondjuk a Mura medencéje. Pedig előbbi helyen az évi középhőmérséklet 0-2 fok közötti a másik térkép szerint. Ezért kell megtalálni az optimális magassági és domborzati szinteket, ahol az egyik tényező már pont az ideális tartományban van, míg a másik is még nagyon kevéssel marad le a síkságoktól. Ilyen a jeruzalemi domb, mert a középhő térkép szerint még ott is 10 fok fölötti az évi középhőmérséklet és az abszolút minimum is a lehető legjobb tartományban van.
850 mm éves csapadékátlag mellett a jeruzalemi világhírű borvidék borai is a térség kivételes adottságairól árulkodnak! Bele sem merek gondolni, mennyi hatalmas fügefát lehetne találni ott
Próbáltam ilyen térképeket Olaszországról és Horvátországról is szerezni, de eddig nem találtam. Magyaországról meg természetesen nem is lenne érdemes, bár léteznek hasonlók, de azok meg mehetnének a kukába, USDA-térképet is nekem kellett szerkesztenem. Ezen a szlovén térképen nekem az a furcsa, hogy a Muraszombattól északkeletre található dombok (Vendvidék) nem esik bele a -21-nél magasabb hőmérsékletű kategórába, pedig ott is vannak 300 m körüli dombok. Mégsem tökéletes a térkép, vagy nincs ott állomásuk, esetleg azok a dombok mégis lecsúsztak volna -21 alá 1985-ben?
Ehhez képest Zala megyében van néhány völgytapra b@szott állomásunk, amiből az omsz megállapítja, hogy milyen sz@r klímánk van. (Elnézést a kukacokért!)
Interessa tutta la pianura padana e quella veneta, la pianura friulana, la fascia costiera dell'alto adriatico e la peninsulare interna
Media annua da 10°C a 14°C Media del mese più freddo da -1 a 3.9°C 2 mesi con temperatura > 20°C
Szubkontinentális mérsékelt éghajlat (Venetói Pó térség, felső adriai térség és a félsziget belső részei
Ide tartozik az egész Pó-síkság és a venét alföld, a friuli síkság, a felső adriai parti sáv és félsziget-menti parti sáv
Évi középhőmérséklet 10 - 14 Celsius fok A leghidegebb hónap középhőmérséklete -1 és 3,9 Celsius fok között Két 20 fokot meghaladó középhőmérsékletű hónap
EZEK UTÁN A VÉLEMÉNYETEKRE BÍZOM, HOGY VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA A KORLÁTOZOTTAN TÉLTŰRŐ GYÜMÖLCSFAJOK AKÁR ÜZEMI MÉRETEKBEN TÖRTÉNŐ TERMESZTÉSÉNEK A DOMBVIDÉKEINKEN.
Rendkívül figyelemreméltó a jeruzalemi 345 méteres domb -0,2 fokos januári középhőmérséklete is egy 1985-ös és azt közelítő telekkel megtüzdelt időszakban.
Ha most még idetesszük az évi középhőmérsékleteket reprezentáló térképet is, akkor azt láthatjuk, hogy az alpesi Szlovéniának meghatározóan két melegebb éghajlatú része van (atengermelléki nyugat és a pannon kelet), ami a tenyészidőszak hőösszegei szempontjából fontos tényező. Látható, hogy a Muraközi és Lendvai dombvidék a +10 és +12 fokos tartományba esik még egy szerényebb hőmérsékletekkel jellemezhető (1970-2000) időszakban is. (Pécs 1960-tól 1990-ig 10,3 fokos évi középhőmérséklettel érdemelte ki a "szubmediterrán" jelzőt)
A jeruzalemi domb ezzel az ABSZOLÚT értékkel fél fokkal "lóg ki" csupán a 7-es USDA zóna minimumÁTLAGOKKAL meghatározott sávjából. (Feltételezem, hogy gondos kereséssel lehetett volna ott olyan pontokat találni, amelyeket még egy évszázad egy, vagy A legzordabb telén mért ABSZOLÚT minimummal is be lehetett volna még oda szorítani.)
Jól látható, hogy a legalacsonyabb minimumértékek a medencékben, a legeslegalacsonyabbak a hegyekkel teljesen körbezárt mély medencékben vannak. A szárazföldi területeket a viszonylag enyhébb (-18 - -24 fokos tartományba tartozó részeket) a dombvidékek és a magasabb hegységek képviselik. Bekarikáztam két olyan területet, amellyel érzékeltetni tudom azt, amire nekünk figyelnünk kell. A tengermelléken egy 10 kilométer átmérőjű kör majdnem a teljes skálát átfogja. Érdekes módon az isztriai térségben a parti sáv a tenger közvetlen közelségének és a folyamatosan fújó bórának köszönhetően abszolút értékben ahhoz foghatóan jól teljesített, mint Olaszország legenyhébb déli részei. A számunkra legérdekesebb a szlovén-horvát-magyar hármashatár közelében lévő térség. Itt a Muraközi-dombvidék 345 méteres tszf. pontjára telepített jeruzalemi állomás -18,5 fokos abszolút minimumot hozott 1985 telén. Az egyértelműen hideg muraszombati medence peremén lévő dombok töve, például Lendva 190 méter tszf. magasságban már két osztállyal feljebb teljesít. A Magyarországon folytatódó lendvai domvidék magyar részei 320-330 méter fölé magasodnak. Anélkül, hogy a magyar szolgálat, vagy bármely hitelesített műszerrel rendelkező intézmény ezeken a helyeken méréseket végzett volna és azok klímadatokként értékelésre kerültek volna, egyszerű logikával belátható, hogy a jeruzalemi dombtól 25-30 kilométerre lévő, hasonló magasságú , hasonló alakú domboknak az ottaniakhoz nagyon közeli minimumértékeket kellett produkálniuk. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy 6-7 egész Celsius fokkal kedvezőbb minimumaik voltak, mint Észak-Olaszország legnagyobb részének. Ebből nem nehéz addig a következtetésig is eljutni, hogy Magyarország dombvidékeinek nagy része is hasonlót teljesített. AZ ÉVSZÁZAD EGYIK, HA NEM A LEGZORDABB TELÉN! Folyt. köv.
Olyan szerencsés vagyok, hogy egy olyan ország tőszomszédságában van a közvetlen érdekeltségem, amelynek klímaadataira lehet támaszkodni. Akik korábban is követték már a klímamagyarázataimat, azok az alább felsorakoztatott térképek alapján pontosan fogják érteni, hogy miért mondom ezt. Íme, a múlt század második felének és a harmadik évezred első öt évének szlovén abszolút minimum térképe. Ez már számomra kielégítően "párducfoltos" ahhoz, hogy kielégítően értékelhető legyen. A feltüntetett minimumértékek kivétel nélkül az 1985-ös télhez tartoznak, ezért úgy is felfoghatnánk, mint több mint fél évszázad kivételes telének szélsőséges minimumai. Ezt a telet néhány olaszországi eseménnyel lehet igazán érzékletessé tenni: 1985. januárjában befagyott a velencei öböl a parttól jelentős távolságig. Genovában a városi ivóvízszolgáltatás földalatti víznyomócsövei befagytak, nagy zavarokat okozva a szolgáltatásban. A Pó-alföldön és a romagnai síkságon, Toszkánában és Umbriában a mediterrán növényzet legnagyobb szinte teljesen kifagyott, Emilia-Romagnában és a Pó mentén a mérsékelt övi növényzet is komoly károsodást szenvedett: őszibarackban 100%-ot közelítő rügyfagyás, vesszőfagyás, szőlőültetvények kifagyása a jellemzően -25 fok körüli hőmérsékleten. A szlovén térképen jól érzékelhető, hogy a minimumhőmérsékletek egyértelműen a domborzatot követik. Azért sikerült a szlovénoknak ilyen térképet szerkeszteni, mert nyilvánvalóan mérnek különböző magasságú tereppontokon és az ott mért értékeket, tudják, hogy felszíni formákhoz kell rendelni. (Egyelőre ennyi, folytatás következik)
Nem tudom, milyen alanyon lehetnek itt a mandulafák, de láthatóan sikerült megoldaniuk a teljesen mészhiányos zalai talaj és a mandula összeférhetetlenségi problémáját.
Ha már klímáról, meg OMSZ-ről beszélünk: Az alábbi két képen egy hitelesként elismert budapesti meteorológiai állomás és környezete látszik. Kérdésem lenne, hogy vajon Ninovargán és Floo-n kívül meg tudja-e valaki mondani, hogy a képen látható állomás alkalmas-e reprezentatív középhőmérsékletek, minimumhőmérsékletek, napfénytartam, szélerősség és szélirány mérésére?
