"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
Szia nemisanyóca, a te eseted még a CsúnyaRégiVilágban történt, amikor a fehér hercegek ezerkettessel jártak és nem bömössel. Tedd a szívedre a kezed : a mai joghelyzetben nem fordulhatna elő a te akkori szívfájdalmad?
Ha mégiscsak, akkor mi szükség arra hogy a jogegyenlőtlenség létezzen.. sőt növekedjen?
Amit a 467-ben a gyerekek kívánságairól írsz az megint síkos terep.. könnyen befolyásolható ám az hogy kit akar a gyerek. Ő már csak tudja.?
A 469-re azt írnám hogy a gyereknek nem a szülők mindkét külön önálló személyére van szüksége.
Nem is tudom hogy irigyeljem-e tőled a régebbi ismeretséget az új nickkel, de a te érvelésed is tartalmaz logikai hibát.
Az ő egyedi helyzetét miért szabadna befolyásolni annak hogy a "férfiak többsége" így vagy amúgy?
Az a te tiszteleted a kivételnek pont azt kéne a törvény szerint is jelentse, hogy ha mindkét szülő akarja a gyereket, akkor mindkét szülő tulajdonolhassa is.. a szülői jogokat.. perszepersze.
Illetve mielőtt..
Most erre a SzépÚjVilág -ra ne legyen magyarázat hogy régen mi volt a normális.
Ha a mai nőknek jár a gyermekfelügyeleti jog, akkor a mai férfiaknak miért nem?
Szia te új nick, a véleményedet én pluszoztam - legfeljebb annyit írnék hozzá hogy ahogyan sejvargáné írta úgy teljesen helyes.
Szerintem te sem a mindenkori anyákat hanem a mai nők viselkedését kifogásolod, akik nem a gyerek érdekeit hanem a sajátjukat nézik. (a gyerekek érdekeivel csak takaróznak)
Hülye az a szülő , aki a másik ellen neveli a gyereket (hacsak nem tényleg egy vadállatról van szó) . Attól , hogy egymásnak már nem jók , a közös gyereknek még szüksége van rájuk .
Meggyőződésem , hogy ez intelligencia kérdése is .
Erre nem nagyon tudok mit mondani ... szomorú gyakorlat .
Miért nem lehet oda ítélni a gyereket annak a szülőnek , akihez a gyerek akar menni ? Ő már csak tudja kihez ragaszkodik jobban , és számára az az elsődleges szempont .
Én is egyedül neveltem kettőt , de akkor jött az apjuk , amikor akart . Amíg azt hitte vissza lehet csinálni a félrekufircát , addig sűrűn jött ... Aztán már nem szaggatta magát . Úgy 1-2 havonta én vittem őket hozzájuk egyetlen napra , hogy mégis tudják már a kölkek ki volt az apjuk .:-)
Szóval .... komolyan gondolom , hogy nem jó nekik . Szerintem ha hétvégente szívesen vinnéd öket , az mindenkinek jobb . Gyereknek kikapcsolódás , neked nem teher .
A "normális arányt" akkor lehetne számonkérni, ha minden esetben mindkét szülő versenyben maradna az elhelyezésért. Te is tudod, hogy ez nem így van. te abba a szűk körbe tartozol, akik tepertek a gyermekükért. Az én apám kamionozott, tehát náluk fel sem merült ez az eshetőség. Más kérdés, hogy így, 45 évesen visszatekintve tök szerencsénk volt az öcsémmel, hogy nem apám nevelt minket. Gabika, ne utáld az egész világot a riherongy exnejed miatt...
Khm... Gabikám, arany cimborám, ez csúsztatás. Egyrészt a férfiak sem nagyon kapálóznak a gyermekért (tisztelet a kivételnek) másrészt meg meg kéne nézni, hogy mielőtt a véresszájú lipsi melltartóégető feminista hordák uralmuk alá hajtották az addig délceg, s büszke férfiakat, mi volt a helyzet? Tehát mondjuk a hetvenes években másképp alakultak a gyermekelhelyezési ügyek? Talán annyiban, hogy a csóró férj nem a híd alá került...