" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A homoktövis nálam 4. évesen és több mint 1.5 méteresen termett először....szerintem ne izguljatok hogy mikor fog teremni mert úgy sem tudjátok már megenni az első termését sem. Eddig vagy 5 ember kóstolta de senki se akarta marék számra enni... :) Talán decembertől lesz ehető...még januárban is szemezgettem róla, bár akkor már kissé erjedt volt.
Paw oltással mikortól érdemes próbálkozni? Ha már hajt mehet náluk is vagy érdemes kicsit később oltani mint a hagyományos gyümölcsöket?
Mekkorák és hány évesek ezek a homoktövisek? Az enyémek 3. évesek, a nagyobbak méteresek de még nem látok rajtuk semmi hasonlót. Holnap mindenesetre alaposan körülnézem őket. Vegyes ivarút vettem, így még azt sem tudom melyiken lenne ilyen a bimbó. DE ezt írja ki már látott ilyet:
"Ha porzós, akkor tavasszal a kicsi ágacskák tövében duzzadó portokokat lehet látni (mintha körös-körül szemölcsei lennének a cserjének) A termősön ilyet nem találsz, tiszták az ágacskák."
Én is így tettem mert kb egész télen esett itt 50 mm, illetve márciusban is 15 mm. Porszáraz talajból, gyökérnyomás híján nehezebben fog megindulni...locsoltam 2. napig, 3. napra megindult a rügyduzzadás!
Nem. Kell, hogy hiányt mutasson a növény - elég ha nem optimális. Pl: Most harmadik éve ültettem 2 nikita datolyaszilvafát. Az egyikhez krumpli ültetéskor dobtam kalium műtrágyát. Az szépen hajt, de a másik kifagyott teljesen.
Köszönöm! Múltkor szólt nekem valaki a fórumon aki ismeri itt a talajt hogy nálunk csak gondozással lehet kivit termeszteni. Lugast futtatok be velük, arra már biztos jó.
Nehéz megmondani. A múlt tavaszon vettem 4 tő minikivit, alig 10 cm átmérőjű edénykében, vissza vágtam 2..3 cm-re és az Issai-n volt vagy 5 virág, 3 drb gyümölcs termett.
Már ástam be nekik gégecsövet, savanyítottam a talajt, trágyázom, vastagon mulcsoztam a töveket, no meg a rengeteg locsolás, kezd elegem lenni velük. Szentendrén meg semmit sem kell csinálni, még metszve sincs, és mégis mázsaszám terem.
Ültetésnél az egyik tövén felejtettem egy kis műanyag szalagot. Mire észrevettem kinyílt fölötte a szár mint a rózsa, de simán beforrt bármekkora szétnyílást. Nem tudom mit csinál most a kéregrepedéssel. A fákat lemeszeltem, de a kivit eszembe se jutott bekenni.
